Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Gondoljátok meg, nálunk azt mondja a miniszterelnök és a kormány:
• „megvédjük a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat” – közben ellopják a zemberek nyugdíjmegtakarításait;
• „megmentjük az iskolákat” – közben nincs kréta, amivel írni lehetne a táblára, nincs olyan tankönyv, amiből rendesen lehetne tanulni, nem gondolkodhatnak sem a pedagógusok, sem a gyerekek, mert lecsapna rájuk a klikkes hatóság;
• „megmentjük a kórházakat” – közben a betegnek és a hozzátartozóknak kell bevinni a kórházba az érzéstelenítőt, a sterilkendőt, kesztyűt, vacsorát;
• „a magyar reformok működnek” – közben meg a „gazdasági növekedés jelenlegi üteme nem elégséges, és tartóssága sem biztosított”, ezért „csak” a focira, az olimpiára, a felcsúti kisvasútra, meg Ráhel ellopott mobiltelefonjának DNS vizsgálatára és nyomozására telik;
• „plusz egy” – és mindenki tudja, hogy mínusz egy.
Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Mert gondoljátok meg, emberek, normális ország az, ahol
• az államelnök pártkatona
• az Alkotmánybíróság pártkatonák gyülekezete
• a Legfőbb Ügyész pártkatona
• az Országos Bírói Hivatal elnöke pártkatona felesége
• a Nemzeti Választási Bizottság pártkatonák összejövetele
• a parlament pártkatonák bólogató összejövetele
• aki nem válik pártkatonává, az már a lecsóba sem mehet
• csak pártkatonák.
Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Mert gondoljátok meg, barátaim, normális ország az, ahol
• a szavak nem azt jelentik, amit;
• nem elég magyarnak lenni, annak is kell látszani;
• nem elég tenni, de mindig kell tapsolni;
• úgy kell(ene) szabadnak lenni, hogy közben kerítés közé kell szorulni;
• az idegenektől félni kell, mert fölszólításra ez lett a trendi, és „aki nem lép egyszerre”;
• gyűlölni, gyűlölni, gyűlölni kell;
• „Nem csinálunk Európát Magyarországból…”;
• és nem öröm látni „fehérek közt egy európait”.
Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Mert gondoljátok meg, normális ország az, ahol az egyszerű ember
• először a menekülésre gondol, meg a kiskapura;
• a jóízű, fölszabadult nevetést ritka ajándéknak kapja;
• és „Hol lehet altiszt, azt kutatja…”.
Abnormális világban élünk, itt Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kell végre mondani: mert gondoljátok meg, honfitársaim: „a szabadság néhány perce mindent megér”!

2016. március 4.