![]()
Hát, mit írjak most Neked, a híres csornai jogásznak, a haza március óta újfent fölkent főemberének: nekünk Te jutottál, így jártunk, aztán annyi, majd – Veled együtt – megyünk mi is a lecsóba!
Már megint aláírtál! Ez persze nem új szokásod, tulajdonképpen hozzászokhattunk volna már ehhez, hiszen ez a mániád a hivataloddal együtt jár Neked, tudjuk jól, János; mégis olyan rossz látnunk, hogy mindig kapkodnod kell a toll után, még megfontolásra sincsen időd: igaz, ahogyan az kívülről látszik, nincs is szükséged rá, aláírsz mindent, amit elibéd raknak.
Pedig milyen szépen beszéltél ott, abban a házban, ami azon a téren van, ahol majdnem megrendeztük az olimpiai íjász-versenyt, aztán megfúrták a gaz népek. Emlékszem az arcod egészen kipirult, a hangod is acélosan csengett, hát még, amit mondtál! Különösen az ragadott meg, hogy mindenki véleményére számítasz, meg az is, hogy mindenkire szükség van és nem szabad lerombolni, amit eddig 1990 óta közösen fölépítettünk, meg nem szabad minden határunkat átlépni (ezt lehet, hogy nem pont így mondtad, de biztosan eltévesztetted az izgalomtól), mert annak halálba sodródás lesz a vége! Jaj de szépen beszéltél, még példát is mutattál valamivel, de arra most nem emlékszem, biztosan öregszem és kihagy az emlékezetem, ami a közelmúltat illeti!
Viszont azóta se mutatsz példát, azóta se látja az ember fia, hogy mutatnád nekünk az utat, hogy merre menjünk, mit és hogyan cselekedjünk, mi a helyes és mi a helytelen, hogyan kell nem elrontani azt, ami jó is lehetne.
Mert most megint aláírtál! Most éppen a „Taigetosz-törvényt”, ami halálos ítéletet jelent sok gyerek számára, meg a szüléiknek. Mert – legalább is azt írod az indoklásodban – mindenkivel, aki számít egyeztettél és mindenki megnyugtatott, hogy ez így jó!
Tudod, János, nem nagy ez az ország („csak képzeli”); nem sok ember lakja, sőt egyre kevesebb; akár mindenkivel is tudnál beszélgetni, ha akarnál: még konzultációs kérdőíveket se kellene gyártgatnod, csak beszélgetni, figyelni, meghallani…
Hát, János: „Gyürkőzz, János, rohanj, János”!
2017. 06. 10.