Ünnepi beszéd (1001-dik tervezet, jóváhagyásra vár)
2017. augusztus 20.

Magyarok!
Tavaly úgy kezdtem az ünnepi beszédemet: „Mélyen tisztelt Elnök őr, Excellenciás Urak, tisztelt Hölgyeim és Uraim. Tisztelettel köszöntöm mindannyiukat!”
De most másképpen kell kezdnem, most másképpen kell szólanom hozzátok, mert most, mint annyiszor már ezeréves történelmünk alatt megint vészterhes időket élünk: újfent a fennmaradásunk a tét!
Honfitársaim, akik magyarok vagytok „itthon, a Kárpát-medencében és szerte a világon”, hallgassatok és figyeljetek rám!
Híveim!
Most hozzátok szólok, csak hozzátok, igaz magyarokhoz! Mert ti tudjátok, sőt: hiszitek is, hogy én csakis értetek, pontosabban csak értetek élek, miattatok kelek minden reggel; miattatok vagyok egyre jobb erőben; miattatok áll a saját lábán, akinek kell; miattatok beszélek Lőrinccel a vásárlásairól, a befektetéseiről, a disznóhizlalásáról, a felcsúti arany-lábúakról; hogy értetek tehessek meg mindent! Értetek duzzasztottam föl az államapparátust, hoztam létre a TEK-et, einstandoltam a médiákat, szüntettem meg a Népszabadságot, száműztem Bödőcsöt és sok százezer társát (ne is nevezzük őket magyaroknak) Londonba! Mert ti vagytok a haza, híveim, akik föltétlenül hisztek bennem, a megváltótokban, a többi nem számít! Sőt! És ezt ti tudjátok és ezért követtek engem tűzön-vízen át, kerítésen innen és túl, a stadionokon kívül és belül!
Követőim, akik érzitek a Velem lévő erőt!
Ma megint „geostratégiai” helyzetben vagyunk! De Én ezt tudom és Én látom, hova vezetlek benneteket! Eltelt ezer év, mi mégis itt vagyunk, a V4-ek kellős közepén; a sehova sem tartó Európa egyetlen parittyás harcosai; a Forma 1 világában is a nyereg alatt húst-puhító vad lovasok; a mindent behálózó digitális internetes világban is az igaz rovásírók, akik tudjuk mit köll tennünk az árokpartjára szorultakkal, az tüzelőt kereső gallyazókkal! Mert kezünkben az kifeszített íj, a ma is hatásos fegyver: csak Én és mi magyarok értjük az idő szavát, és cselekedjük meg, amit köll; csak hozzánk nem tud begyűrűzni akármilyen holland tojásvírus, mert még mindig állnak a kerítéseink.
Halljátok hát meg szavam: most Istvánként szólok Én hozzátok!
Sokáig rejtőzködtem, fedtem el orcámat: voltam liberális, Európa-hívő, demokrata, még a Györgyöt is keblemre öleltem, amikor köllött, mert bevezetett a mai nemesi világba! Tűrtem, hogy – ideig-óráig – vezethessem a hanyatló Uniót; paroláztam, kávézgattam, pezsgőzgettem, barátkoztam volna vezetőivel: de ennek most már vége lesz! Eljött végre az igazság mindent elöntő, soha véget nem érő pillanata, most már láthatjátok: ki vagyok Én! Most engem övez föl a történelem a „a nagyfejedelmi karddal”, ma nem „Hont, Pázmány, Orci és Vecellin sváb lovag” áll mellettem, hanem Áder, Kövér, Polt, Lázár, Kósa, Rogán, Németh, Harrach, Habony, Semjén, Bayer és nem is tudom fölsorolni a nemes urakat, akik – veletek együtt – lesik szavaimat! Ma Én kérem „Szent Márton hitvalló közbenjárása által az isteni irgalmasság segítségét” harcomhoz, a ma Koppánya ellen, aki nem más, mint György vezér, aki ugyan nem Szár Zerind fia, de mégis vezeti a háttérhatalmakat, a brüsszeli bürokratákat, a senki által meg nem választottakat; aki függőségben tartja és madzagon rángatja honunk civil szervezeteit, aki megint idegenekkel akarja benépesíteni áldott földünket. Én le fogom győzni György vezért, és bár nem tudom köztetek szétosztani jószágait, birtokait, még részvényeit, sőt hedge fund tulajdonát sem, de busásan meg foglak jutalmazni benneteket, csak benneteket a köz javaiból, az uniótól jogosan lejmolt milliókból!
Nem csüggedhetünk, nem engedhetünk, nem pihenhetünk meg egy pillanatig sem!
Mert a mai kor keresztes vitézei, az iszlám harcosok itt robbantanak, gázolnak a közelinkben! És igaz, hogy védtelen jogászlányokat gázolnak neonácik, de Én Seres Lacival és Donald Trumppal értek egyet: a gaz baloldaliak, meg kommenisták: minek mentek oda?!
Híveim!
Ne habozzatok, ne morfondírozzatok, a gondolkodásról nem is beszélve: válasszatok: Szent István vagy György!
Hajrá magyarok!
2017. 08. 19.