(bocsi)
Ötvenöt éves lettem én –
meglepődve kérdeném,
kilók?
Kilók.
Ajándék, mellyel megleptem
e Kossuth téri szegleten
magam
s hadam.
Ötvenöt évem elszelelt s
még svájci bankárra is telt.
Lám, lám,
Hazám!
Lehettem volna ügyvéd, jogász,
parasztokkal nagyokat iddogáló
borász,
borász?!
De hál’ istennek nem lettem,
mert politikára adtam
fejem,
fejem:
s mert népem korábban többször
nyersen orrba vert,
a hont –
kivont
jogi-szablyával óvom ellenük.
Már nem érdekel Oxford, törölte
Nevem, az ÉN
nevem!
Heh, de mit Nekem Naruhitó, Palin, Monty Python
Hugh Grant és Stephan Hawking
szelleme s
neve;
„Ön, amíg szóból értek én,
nem lesz” e tablón e féltekén
szégyell,
szégyell.
Most örül Oxford és Soros,
meg sok libsi boy és legény, de
sekély
e kéj –
látod: „Én egész népemet fogom”
méghozzá nem demokratikus fokon
hülyi-
teni.
2018. 06. 01. péntek
2018. 06. 01. péntek