• Pintér Sándor vádlott álljon föl, mondja el a maga történetét: mi történt az MTVA székházánál maga szerint?
• Tisztelt Bíróság! Az egész vád egy szemenszedett hazugság! Azzal kezdeném, hogy azok ott, azok az un. ellenzékiek nem is akartak bemenni! Semmi jó ötletük nem volt. Nekem kellett kitalálni azt, hogy mit csináljanak, hogy olvassanak be valamit az M1 adásában. Én teljesen együttműködő voltam egészen az események végéig.
• Hogyan üzent?
• Én futólag ismertem már közülük néhányat: a Vadaival is találkoztam már bizottsági ülésen, úgyhogy fölhívtam a Bayer Józsit, meg a G Fodor Gabit, azt hiszem a Mráz Ágostont is, hogy lépjenek velük kapcsolatba, fogalmazzák meg nekik a fölolvasandó szöveget és mondják meg nekik, hogy nyugodtan menjenek be fölolvasni, mert akkor már megmondtam a mieinknek, hogy engedjék be őket.
• És akkor mi történt?
• Bementek. Ha nem lettem volna együttműködő, be se jutottak volna! Tisztelt Bíróság! Nézzék meg a felvételeket: azok nem akarták fölolvasni az öt pontjukat! Csak lófráltak föl s alá az épületben, szándékosan csak a folyosón maradtak, lépcsőt másztak, a stúdió közelébe se mentek. Ráadásul nem is akartak kapcsolatba lépni egyetlen felelőssel sem: még a Papp Dániellel sem, aki többszőr is próbálta hívni őket telefonon, még agyaggalambokkal is üzent nekik, bár azokat a Semjén időben lelőtte. De semmi! Sőt! Provokálták az éppen arra járó, fegyvernek tűnő tárgyakkal fölszerelkezett (de a tárgyak végig a pisztolytáskában maradtak), vagyonőröknek tűnő embereimet, akik éppen jól megérdemelt reggeli kávéjukat akarták volna meginni.
• Akkor miért fajultak el az események?
• Elfajultak volna? Én nem így láttam: az embereim végig békések maradtak, sőt védték őket önmaguk ellen, hiszen például Varjú Lászlóra is hatan rávetették magukat, hogy nehogy kárt okozzon önmagának, de nem sikerült megakadályozniuk, hogy megsértse a bordáját, a lábát. Sőt a Hadházy Ákos nevűt is vissza akarták hozni az épületbe, meg a síró Szél Bernadettit is, csak azok szándékosan kinn akartak maradni!
• Értem, akkor végül maguk olvasták be a követeléseket?
• Még ez is fölmerült bennünk, de a Dózsa Laci nem volt a közelben, éppen ’56-os plakátokkal volt elfoglalva, ezért lemondtunk erről az ötletről. Ja: elfeledkeztem Soros Gyuri bá’-ról, pedig vele is egyeztettek a munkatársaim.
• Mi lesz most?
• Tovább folytatjuk a harcot, hogy emberelje meg magát az ellenzék, jelenjenek meg végre a köztévében is, olvassák végre be követelésüket: a rabszolgatörvény azonnali visszavonását; kevesebb rendőri túlórát; független bíróságokat; Európai Ügyészséget; független közmédiát!
• Köszönöm, leülhet(i).

2018. 12. 19. szerda

(A személyek kitalált személyek, a történet sem történt meg, a valósággal való egyezőség kizárt!)