(31.)
Tényleg április van! Ezt az időjárás jelzi: van, amikor kiderül, de többnyire beborul; amikor süt a nap, a 20 fokot is eléri; bezzeg amikor beborul meg zuhog, lemegy 10 fok alá is; inkább süssön, viszont többnyire borús van: ez itt kérem nem az „Önök kérték” műsora.
Napok óta alig olvasom a híreket, nem nézegetem az internetet, nem írtam a közösségi oldalamra sem: megint „elment” egy a barátom. Ő is azok közé a barátaim közé tartozott, akikről azt gondoltam: „soha nem halnak meg”, ők biztosan mindent túlélnek. Mert úgy éltek, olyanok voltak: erősek, szikárak, küzdők, mindig előre-nézők és győzni-akarók. Aztán mégis el …
„Az ember nem arra született, hogy legyőzzék!” – villan be Hemingway, de nem tudom, most egyetértek-e vele, mert ő tényleg így élt, keményen küzdött – és persze sok sebet kapott és ejtett. „Komácskám, hogy vagy” – léphetne széles mosollyal most is elém, az elmaradhatatlan cigaretta ott fityeghetne, éghetne az ujjai között, izzó vége lassan szürke hamuvá töpörödhetne és lehullhatna (ahogyan az élet is elhull a semmibe); elmaradhatatlan-levehetetlen svájcisapkája alól kivillanhatna széles homloka, elválhatatlan mosollyal és élénk-kék szemeivel kereshetné a kontaktust, a kapcsolatot és már hozzá is foghatna a beszélgetéshez. „Jól vagy?” – kérdezhetné halkan először és érdeklődve várhatná a választ. „Hát én megvagyok” – felelhetném, de most inkább súgom csak magamnak.
Tényleg április van! Ezt az időjárás jelzi: van, amikor kiderül, de többnyire beborul; amikor süt a nap, a 20 fokot is eléri; bezzeg amikor beborul meg zuhog, lemegy 10 fok alá is; inkább süssön, viszont többnyire borús van: ez itt kérem nem az „Önök kérték” műsora.
- 04. 23. péntek