(68.)
Sétálunk. Thessza néha előre szalad, aztán megáll, visszanéz, jövök-e már, miért maradok le, aztán megnyugszik, mert látja, hogy baktatok utána, ahogyan szoktam, kicsit billegve, öregesen, nagyokat fújtatva, amit ismer. Haladunk a szokott útvonalunkon, Thessza kívülről tudja már, megáll a járda szélénél, bevár, aztán átmegyünk az úttesten és kezdődik minden elölről: ő előre szalad…
De most szokatlan dolog történik, jön velünk szemben két „ismeretlen”, felismerhetetlen fajtájú, kistestű kutya: Thessza megáll, teste megfeszül, farka abbahagyja a csóválást, orra izgatott mozgásba kezd, szemei összeszűkülnek, óvatosan közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz a kutyák. Az egyik, a kisebb testű megáll, a másik óvatosan, farkát behúzva közelebb lép, majd lefekszik Thessza előtt, aki körbe szaglássza, farka hirtelen elkezd járni, mintha jó-baráttal találkozott volna és már hívja is játszani, a másik is közelebb lép, ő is csóválni kezdi a farkát, ismerkedő szagolgatásba kezdenek, és attól kezdve megy a falka a séta egész útján.
Mosolygok. Pedig nincs is napsütés, alig van tizenkilenc fok, de legalább nem esik.
„Ne kerteljünk, mondjuk ki nyíltan: bizonyos civilizációk képesek reprodukálni magukat … És a kerítést három hónap alatt megépítettük … az ember akar, akkor meg tudja védeni a határt. Az Európai Unióban ma nem a képesség, hanem az akarat hiányzik a védekezéshez … A mai nap is elfogtunk körülbelül 300 illegális behatolót, és a legtöbb már afgán, ezen a határon próbálnak majd bejutni azok is, akik most Afganisztánból eljönnek. A nyomás nőni fog … nem szabad elfogadni, hogy saját gyermekek helyett Európa migrációval és migránsokkal akarja pótolni a hiányzó gyermekeket. Lehet munkaerőt behozni, sokan próbálkoznak ezzel, lehet migránsokat beengedni, de az az ország többé már nem az lesz, mint ami korábban volt … elfogadhatatlan a számunkra, hogy azt mondjuk, hogy egy hiányzó magyar gyerek helyett idehozunk valakit valahonnan Afrika belsejéből! Az lehet, hogy matematikailag kijön, na de micsoda különbség!” – olvasom a magyar miniszterelnököt, amikor itthon bekapcsolom a gépem.
Hát ő nem „kutya”, az már biztos.
Thessza most itt ül a lábamnál, feje a combomon: nem olvas Orbánt…
- 09. 24. péntek