Azt mondta az Ofő, hogy írjunk egy kerek nagy fogalmazványt a március 15-ről, mert az az egyik legnagyobb magyar hazafias ünnep, és arról illendőség megemlékezést csinálni. Különben is mindenki ünnepel ilyenkor, meg robotolni se nem kell, hanem munkaszünetes meg iskolaszünetes nap van, tehát ne lógassuk a lábunkat, hanem ünnepeljünk. Az Ofő annyit segített, hogy bejelentette, hogy van okunk ünnepelni, mert mindenkinek tudnia kell, hogy ma Magyarország jobban teljesít, hogy ne felejtsük el mi se, meg senkise, ezért tele van plakátozva minden narancssárga nyilakkal, ami fölfelé mutat, hogy a teljesítés sokkal jobb, mint Öszöd idejében volt. Meg annyi minden épült, például a Kossuth tér is, ami lerombolásra került előbb, hogy föl lehessen építeni, meg ott szobrokat is lebontottak, meg elszállításra is kerültek, meg robbantottak is, és most már majdnem készen van, de mégis majdnem megnyitották, hogy az emberek boldogok legyenek tőle. Meg a József Attila szobrát is levitték az ártérre, mert ott mégiscsak jobb helye lesz. Meg rengeteg stadion is épült, például az Orbán apukájának a háza szomszédságában, mintha az övé lenne, de ezt nem értem, mert akkor a háza értéke csökkent, mert a kilátás az csak a stadionra nyílik: de lehet, hogy az Orbán apukája majd bérbe adja a házát és abból is pénzt csinál, mert olyan ügyes ember, hogy akárhova köpi a szotyit, ott pénz nő, még a fű helyett is. Majd megkérdezem a Vityát, az Orbán bácsi fiát, bár nagyon nehéz a közelébe kerülni, mert olyan tekes-feliratú szekrények állják mindig körül és csak a viktoristákat engedik a közelébe. Aztán csökkent a rezsi is, bár én azt nem tudom, hogy mi a csoda, de anyu azt mondta, hogy előbb jól fölemelkedett, aztán egy kicsit csökkent, de legalább most csökkent. Meg az Ofő azt is mondta, hogy most már új rendszerünk is van, amiben mindenki összetartozik, akire az Orbán bácsi azt mondja, hogy összetartozik, a többiek ellenségek, így legalább tudjuk, hogy a hazában vannak gaz ellenségek is és így már sokkal könnyebb, bár még könnyebb lenne, ha lenne rajtuk valami megkülönböztető jelzés is, hogy mindenki láthassa az ellenséget. Aztán teljesen megújult a jogi felépítményrendszerünk is, ami most már olyan jól hatályos, mert nem tud beleszólni mindenféle akadékoskodó, aki másképpen szeretné, hogy menjenek a dolgok, és így azt tud csinálni az Orbán apukája egyedül, amit csak akar, és ez olyan nagyon jó dolog, aminél nincs is jobb neki, csak rosszabb. Aztán most már nem lehet csak úgy fényképezni az utcán, mert ahhoz hozzá kell járulnia a fényképezettnek is, mert máskülönben nagy büntetés érheti az emberfiát. És az se kifogás, hogy nem ismeri a törvényt, mert miért nem ismeri, például a turista is tanuljon meg magyarul, mert az világnyelvileg világnyelv, tehát kell, hogy ismerjék.
Szóval ilyesmiket kell majd írni a megfogalmazásba bele, mert akkor abból majd csinálunk egy szép albumot és elküldjük majd a Vitya apukájának, az Orbán bácsinak, hogy örüljön, mert ha ő örül, akkor mindenkinek örülni kell majd, mint régen.
És akkor a Robi azt mondta, hogy valami nem stimmel, mert a 48’-as forradalom valami másról szólt: a szabadságról, az emberek jogegyenlőségéről, meg hogy nem leszünk rabok…
tanuló