Egyre közeledik a nótafaválasztás időpontja, mindjárt itt van a nyakunkban, már mindenki erről beszél, semmi másról, már a tanulás sem érdekes, az ráér majd később: érdekes, hogy az Ofő sem forszírozza magát emiatt, meg minket se nagyon.
A Samu, a Mráz Ágoston kerekképű kicsi fia csinált egy közvélekedés kutatási eredményességet, hogy extrapolálja a várható viktorista fölényes győzedelmet, de ezt mi szóra se nem érdemesítettük, mert ő minden hónapban kap a Vityától egy teljes garnitúra szabadidős ruhát, meg cipőt, meg új labdát, meg ipadot is, hogy nyugodtan köz vélekedhessen. Aztán ugyanezt megcsinálta Sík Bandi is, akinek az apukája szintén egy vezető kutató, de nem a Nézőpontnál, hanem a Tárkinál, és ez már egy kicsit megcsipkedte az önérzetünket elbizonytalanodása miatt. Ugyanakkor azt is mondták a kutatói kutatók, hogy az osztály harmada nem akar kezet mutatni szavazásilag a nótafaválasztáson, bár ők eddig se nem vettek részt az osztályban közéletileg. Aztán az is kiderült, hogy a viktoristák sokkal harciasabbak, meg annyira magabiztosabbak, hogy szinte mindenki alig várja már, hogy szavazhasson a Vityára. Nálunk viszont nagy a lelkizés, meg a titye-totyogás, meg az elbizonytalankodási koefficiens, ami nem segít bedobni a szavazó cédulát a dobozba. De még várjuk a Hann Bandit is, aki szintén kutatja a közvélekedését, de tőle se nem számítunk semmi jobbra. A Robi azt mondta, hogy a másik iskolából jöttek ellenőrzésre tőlünk is független gyerekek, akik viszont nagyon érdekes dolgokat tártak föl, nevezetesen, hogy minden rendben van-e és szabályos-e a nótafaválasztás körül, mert így lenne sportszerű, ami persze „a cél szentesíti az eszközt” szerint nem érdekes. És a Vitya mindenáron nyerni akar, mert a haza nem lehet se nem ellenzékben, se nem legyőzve, mert az ezüstnek is itthon, a mi szekrényünkben a helye, még ha sokba is kerül, és sokan éheznek is. Szóval a szomszéd iskolából jött gyerekek azt találták és le is írták, hogy az Ofő sokkal többet szólította föl a viktoristákat beszélni és énekelni és táncolni, mint a viktorista-váltókat, és az osztályrádióban is csak ők hallhatóak, és az osztály krónikában sem jelenhetett eddig meg az, amit én írtam, csak amit az Obersovszky Petyáé, de az mindig és még stencilezve is sokszorozva volt. Meg kiderült, hogy majd úgy fognak számolni a szavazásnál, hogy több láda lesz, de nem mindegyik láda fog ugyanannyit érni, és ha akarja, akkor lehet majd aki levelezési módban mondhatja a Vityának, hogy ő nyert. És az se volt gilt, hogy az Ofő mindig a viktoristáknak segített a lelepleződéseknél, meg a hírek továbbításánál. Szóval ez olyan, hogy a bíró csak azt látja meg, amit akar, és csak azt fújja le, amit neki előre a Vitya mondott.
És akkor a Robi azt mondta, hogy most már ő is érti: miért mennek el olyan sokan más osztályba és más iskolába innen…
tanuló