(Egy amatőr nyugdíjas véleménye)
Apámtól tanultam meg sakkozni. Hatvan évvel ezelőtt. Azóta is megvan a doboz, benne a figurák, bár a gyalogok „gallérja” már néhol letört, a sakkórát is ki kellett cserélnem. Később, már a közgázon, az egyetemen a zsibongóban sakkoztunk órákig, még hadi-sakkot is játszottunk. Aztán meghívtuk Averbachot, aki akkor a világelső szovjet válogatott szövetségi kapitánya volt és tizenhat-táblás szimultánt adott (egyedül én nyertem, még mindig őrzöm a jegyzőkönyvet a játszmáról). Aztán még később, már a Pénzügyminisztériummal részt vettünk az évente megrendezett Magyar Hírlap kupán, amit a közszolgálatban dolgozóknak írtak ki és három napig tartott. És persze szurkoltunk a válogatottunknak: Portischnak, Szabónak, Barczának, Bileknek, Forintosnak, később Saxnak, Riblinek és még később a Polgár lányoknak. Az újságokban sakkrovat volt, feladványokkal, elemzésekkel. Persze Szpaszkij, Fischer, Tal és a többiek!
Nem Kádár volt a lényeg.
Folytathatnám, de minek. Sztorizhatnék is, de az sem fejezné ki a lényeget. A strandon is sokan sakkoztak… Akkoriban.
Most itt (kreálták) lett hirtelen Rapport Ricsi ügye. Mint sakk ügy. Hogy már nem a magyar, hanem a román válogatottban versenyez tovább.
Szabó László (nem az „igazi”, mégis Szabó), a Magyar Sakkszövetség elnöke Petőfit idézve magyarázza a megmagyarázhatatlant, hogy a „hozzá eljutó vélemények a „hazaárulás” és az „igaza van”” között szóródnak.
Csócsáljuk egy kicsit: „hazaáruló vagy igaza van”. (Közben „lángban” a világ körülöttünk, ma jelent meg, hogy az infláció csúcsokat dönt, az élelmiszerek árai ötven-hatvan százalékkal haladják meg a tavalyiszintet, tizennyolc fokban maximálja a kormány a közintézményekben a hőmérsékletet stb.) A hír mégis az: Rapport Ricsi HAZAÁRULÓ!
Szabó László (nem az „igazi”, mégis Szabó) hosszú nyilatkozatokban hárítja és értelmezi Rapport tettét, azt, hogy pénzért hazát váltott. Most éppen az Index (ez sem az, már régen nem az az Index) adott „felületet” neki, három kérdést fogalmaz meg az olvasónak: tudjuk-e egyáltalán, ki az a Rapport Ricsi; a magyar adófizetőknek kell-e fizetni Rapport vállalkozását; a FIDE szabályozása vajon nem rossz, és ezért van-e Magyarországnak a szövetségben?!
Nos, válaszolok Szabó Lászlónak (nem az „igazi”, mégis Szabónak): igen, tudjuk, ki az a Rapport Ricsi, ahogy tudtuk a „régiekről” is, mert ez nemazon múlik(múlt), hogy Ricsi nyilatkozik-e vagy sem, hanem azon, hogy ismerjük-e az eredményeit, azokat pedig ismerjük (bár a magyar sajtó nemigen szentel erre figyelmet); a magyar adófizetőknek a magyar fociba sem kellene (önként és dalolva) öntenie a pénzt, csak azért, mert a magyar miniszterelnöknek ez a hobbija, a magyar foci eredményei csillagászati messzeségben van Rapport eredményeitől (a fociba ölt százmilliárdok után is csak egy csapat éli meg az őszi kupa-fordulókat); amikor magyarrá minősítünk versenyzőket, akkor minden rendben van, ugye Szabó László (nem az „igazi”, mégis Szabó)?! Egyébként meg akarjuk rendezni a sakk-olimpiát(??), a rossz-nyelvek szerint csak azért, mert a nyári-olimpiai játékokra is fáj a „főnök” foga…
Nincs itt szó kedves Szabó László (nem az „igazi”, mégis Szabó), a magyar tőke, ami közpénzeken hízik, már totyogni sem igazán tud a nagy hasától, nem látott üzletet, kapott utasítást, finanszírozza már meg Rapport fejlődését.
Basszus: a román tőke látott…
- 09. 08. csütörtök egyszáz-kilencvenötödik nap