Azt viselek, amit akarok. Szokásaimnak, ízlésemnek, kultúrámnak megfelelőt. Amivel a feleségem is egyetért. A viseletemmel, sapkámmal-kalapommal, sálammal, nyakkendőmmel, fülbevalómmal, ruhámmal, kifejezem, azt üzenem a köröttem lévőknek: én ilyen vagyok.
Gondolom: Te is.
A színész, a celeb, a rock-sztár már a viseletével is „játszik”.
A politikus meg végképp üzen a viseletével. Ő ugyanis nem magánszemély. Állandóan közszereplő. Ha mond – kérdez vagy állít – valamit, annak – nagyot szóló – hatása van. Érzékeli, értékeli a szavazó, az egyszerű állampolgár, mindenki – országon belül és országon kívül is.
A képen Magyarország miniszterelnöke és a legtöbb válogatottsággal rendelkező labdarúgója látható. A miniszterelnök egy sálat visel a nyakában. Viselhetném akár én is, de eszem ágában nem lenne fölvenni. Egy Nagy-Magyarországot ábrázoló matricás sálat. Hogy én viselném-e, vagy sem, az a magánügyem. Hogy Te viselnéd-e, vagy sem, az meg a tied.
De az, hogy OV a nyakába akasztotta, az nem magánügy. Üzenet. A mai – szerinte is – veszélyes, háborús időben különösen az.
Egyébként örülök, hogy OV a szekrényében Dzsudzsák Balázs (kipucolt), századik válogatottságán viselt cipőjét tartja, jobb, ha azt nézegeti, mintha Schmidt Mariska összegyűjtött műveit, benne, hogy ki nyerte a második világháborút olvasgatná…
- 11. 21. hétfő kétszáz-hatvankilencedik nap
(Kép: mandiner)
#NER #Orbán #Dzsudzsák #háború