Megint megszólaltak.
Megtehették.
Nálunk – legalább nekik – szólásszabadság van.
Neked, nekem figyelnünk kell a veszélyhelyzetre.
Ami már régen nem „alkotmányos”.
Csak toldozgatott-foltozgatott, meghosszabbítgatott.
Állítólag érted.
Érted?
Rémhírek, hírek, mondatok.
Következmények nélkül.
Tőlük.
Mert „Ők” bárhol, bármikor, bármit.
Akár március tizenötödike előtt is.
Az egyik itt, a másik ott, a harmadik a szokott módján szólalt meg.
Nem lenne érdekes.
De mégis az.
Mert ők (lettek most) a „SZÁJAK”.
Mocskolódó, büdös, fröcskölődő „pofák”.
Akik beleordítják mindenki képébe.
No nem, amit gondolnak; nem: az „ÜZENETET”.
Amit füstös kolostor-szobákban kitaláltak.
Mert ez a feladatuk.
Ők „csak” a kimondók.
Nekik ez jutott; őket ezér’ fizetik.
Fehér férfiak.
Budapestről.
A NER korában.
Különböző korosztályúak.
Az egyetemet mindannyian kijárták.
Egyikük így, másikuk úgy.
Ott azér’ nem-igen dolgoztak.
Soha.
Mégis elértek.
A hatalomba.
A leckét megtanulták: bármit-bárhol-bármikor.
Ha az a SAS utasítása.
Aki sohasem száll el és le.
Azt hiszi.
Hát a „szájai” követik mindenhová, mondják, amit kell.
Az egykor volt „humorista” ma már csak egy tucat-röhögtető.
Csak egy gyűlölködő, „utálkozó”, mocskolódó „nagy-magyar” ember.
Hogy lett ilyenné?!
A másik – mindenféle ranggal, krumplivirággal díszített – „huszár-család” sarja.
Mára „ficsúrból” fölkapaszkodott „hadúr” lett.
Hogyan vált ilyenné?!
A harmadik egykor (lányok bálványa) lázadó-forradalmár” volt.
Ma egy elhízott, ápolatlan hazudozó-uszító.
Hogy lett ilyenné?!
A negyedik higgadt okos jogász volt.
Mára csak egy ócska talpnyaló hazug ember.
Hogy lett ilyenné?!
Megszólaltak.
Március tizenötödike előtt.
Szerintem – nem kellett volna.
De kit érdekel az én véleményem.
Március tizenötödike előtt.
Mert az én véleményem csak egy „TALPRA MAGYAR”?!
Mert én nem vagyok Petőfi!
Hol vagytok, mai Petőfik?!
Hol vagytok márciusi ifjak?!
Hisz’ szabad a sajtó?!
Hisz’ felelős minisztériumok működnek?!
Hisz’ az országgyűlésünk olyan?!
Hisz’ törvény előtt egyenlőség van?!
Hisz’ közösen viseljük a terheket?!
…
Talán egyszer „A magyar név megint szép lesz…”
- 03. 13. hétfő