Megfigyeltem.
Évek óta.
Mindig ugyanúgy jön.
A tavasz.
A teraszról ugyanis betűz a nap.
Amikor olyan az idő.
Télen is.
Csak akkor nem ilyen szögben.
Nem ily’ vakítón.
Olyankor is tudom nézni a tv-t.
De, amikor végre megérkezik!
A TAVASZ!
Akkor már nem.
Éppen a szemembe tűz.
Persze: meg tudnám oldani.
De nem akarom.
Szép.
Akkor is, ha zavar.
Van remény!
Szóval: mozog, mégis mozog…
- 03. 25. szombat