Olvasom Alain Badiou könyvét, A századot, ami Jean Genet, A négerek előszavában írt, fent idézett mondatával indul. A könyv Magyarországon 2010-ben jelent meg, Genet 1959-ben írta a kérdését.
Hatvannégy éve.
És? Változott valami? Tudunk ma mi nyilvánvaló kérdéseket, nyilvánvaló módon föltenni? Ha nem, vajon miért nem? Értjük-e egyáltalán, a világot? És a válaszaink?
Eddig volt a bevezető. A mai témáimhoz „semmi” köze. Nem is tudom, miért írtam bevezetőnek – vagy talán: mégis?!
Ha elolvassátok, eldöntitek…
Azzal kezdődött(?), hogy Novák asszony kiengedte. A Budaházy nevű terroristát. Merthogy a Pápa Hazánkba jött. Akár véletlen is lehetett (volna). Vagy a zéró tolerancia végét jelezte a köztársasági elnökasszony tette.
„De hát mi is az a fekete?”
Aztán megszólalt a honvédelmi miniszter, később a vezérkari főnök is. Nagyot szóltak. Ütőseket. A miniszter ígéretet tett: „ha eső lesz, nem lesz; ha nem, lesz” – vagyis, amíg ő lesz, nem lesz LMBTQ-ideológiával fertőzött magyar haderő (mintha lenne)! Vezérkari főnöke pedig hírül adta (baromságát): „Lengyelország megtámadása csak egy lokális háborúnak indult”(?). Talán csak elszólások. Aki rosszul akarja értelmezni, az rosszul is értelmezi. Majd. Mint a lengyel nagykövet is.
„De hát mi is az a fekete?”
„Elnökasszony, egy mondat, vagy akár csak egy szó is elegendő lenne” – mondta volt a nagykövet. A legitim elnökasszony meg is írta. A maga mondatait. A Twitter oldalára. Nem lengyelül, nem is magyarul: angolul! Hogy „aszondta”, azaz írta: „Historical debates and interpretations are better left to historians” (a történelmi vitákat és értelmezéseket jobb a történészekre hagyni). Hű de szép! Egy „nesze semmi, fogd meg jól”!
„De hát mi is az a fekete?”
És hol van ilyenkor a „drága miniszterelnök úr”?! Hát Veszprémben. És igazad van, kedves olvasóm, ha még mindig olvasod ezt a bejegyzést, meg kellett szólalnia neki is, mert a mese igazából róla szól – és persze rólunk is. „Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott” – mondta azon az érces hangján. Újraegyesítés, egység és Hitler. Eredeti. Új, sajátos hang.
„De hát mi is az a fekete?”
„Fejtől bűzlik a hal” – szól a mondás. De ennyire?! Közben lezárul a vizsgálat. A mentőszolgálatnál. Láss csodát: megtalálták a hibást! A mentésirányítót. Aki hibásan mérlegelt. A segélyhívás fogadásakor. Megvan. Végre. Nem a kevés mentőautó, nem is a rossz rendszer, nem az alacsony fizetések, a pénztelenség. Ott, a telefonnál. Ő volt! Ugye megnyugodtál?!
„De hát mi is az a fekete?”
- 05. 12. péntek
(Kép: Origo, 130 éve indult az első lófogatú mentő)