Orbán Viktor miniszterelnök úrnak
(szigorúan bizalmas tervezet, nyilvánosságra kerülés esetén megsemmisítendő)

Utasításának megfelelően hajléktalannak öltözve elvegyültem a magyar emberek között. Jelezni szeretném, hogy több technikai problémával szembesültem
– ugyan a GH-ban vételeztem rongyokat, téli bakancsot, madzagot, nylonszatyrot, lukas takarókat, de ahogy leraktam néhányat közülük, a magyar Rendőrség éber rendőrei – a jogszabályoknak megfelelően – azonnal elkobozták és fölgyújtották azokat, ezért újakat, pontosabban másokat kellett beszereznem, de ezt az anyagi jellegű problémát majd Varga miniszter úrral lerendezem;
– a vegyülés nehézséget okozott, mert közismert, hogy az legalább kétemberes, ami viszont azonnal a gyülekezési jogszabály intézkedéseit vonta maga után, s jelentem az rögtön be is következett, még szerencse, hogy nálam volt Miniszterelnök úr dedikált arcképe, amiről a rendőrök rögtön megállapították, hogy én is az ő kutyájuk kölyke vagyok, mindenesetre majd Pintér miniszter urat is tájékoztatom;
– Bayer Zsolt és Habony Árpád urak, valamint Schmidt Mária asszony fölkészítője sokat segített, bár azt el kell mondanom, hogy tapasztalataim szerint Ők már régen fordulhattak meg ilyen körökben, de a kezdeti idegenkedéseket (valahogy a Boss kölnimet nem szívlelték) leküzdve sikerült a kötelékükbe férkőznöm.
Tapasztalataimat a következőkben foglalom össze:
1. A foci nem érdekli őket! Azt se tudják, ki az a Böde Dani, Willi Orbánról nem is beszélve. Fura módon nem voltak még a Puskás Arénában sem, pedig mondtam, hogy onnan kisvasút is indul. Nem sokallották az 522 milliárd forintot a stadionok építésére, mert azt mondták: egy kis fehérbor többet kijön 522 forintból és az többet ér télvíz idején.
2. Soros Györgyöt hamar felismerték, de kiderült, hogy összekeverik a kiabálós Sörös Gyurival, akit még józanul sohasem látott senki. Úgyhogy egyetértettek azzal, hogy Soros György egy ellenség, aki idetelepít idegeneket, amit miniszterelnök úr kerítésileg megakadályoz. Néhányszor elhangzott a „büdös zsidók” kifejezés is, (ezt inkább a HÉV állomáson mellettünk elhaladó utasok mondták, és bizonytalan volt, hogy kire), de ilyenkor én sejtelmesen bólogattam és tovább hallgattam.
3. Garancsi úr repülőjéről nem hallottak, viszont hosszan meséltek a Repülős Giziről és módszeréről, megállapították, hogy annyit még senki nem lopott, mint Ő. Én nem akartam megzavarni a fejüket, hogy ezt rosszul tudják, bár néhányszor megemlítettem a hazudós Gyurcsány nevét, de nem láttam a szemükben értelmet. Szerintem ezek nem dékás vagy szoci szavazók lehetnek.
4. Amikor a magyar egészségügy sikereit hoztam szóba, rögtön fölcsillant a szemük és várták a füves cigit, mert szerintük annál jobb orvosság nincsen és azt hitték, a rendőrök miatt beszélek rejtelmesen. Miniszterelnök úr! Vigyázzunk a Liberális párttal, mert azok ezek szerint előttünk járnak!
5. Később sétára invitáltam őket, de nem értették az invitálást vagy a sétát, mert továbbra is a fűben ülve maradtak, úgyhogy Puzsér is letudva. Amikor Tarlós úr hatalmas sikereiről kezdtem mesélni nekik, fura módon azonnal elaludtak, mert azt hitték tényleg esti mesét hallanak.
6. Összefoglalva: nagyon jól érzik magukat, „minden nagyon szép, mindennel meg vannak elégedve”.
Budapest, 2018. 10. 13. szombat