Az osztályban kezdődik a balhé: az Ofő bejelentette, hogy április 6-án lesz az osztály- nótafa választás. Mi később szerettük volna megtartatni, mert májusban is kell – más osztályokkal – szavaznunk arról, hogy ki legyen az iskola nótafája, és mi a Robival nem akartunk volna kétszer szerveződni! De a Kocsis Máté is, meg a Hoppál Pete is jót röhögött rajtunk, mert már ezt régóta tudják, hiszen ők ajánlották az Ofő-nek az időpontot, aki persze egyet értett velük, így is készültek, most mi mit akarunk? Az Ofő azt is mondta, hogy nem engedi meg, hogy egymás padjaira ragasszunk fecniket, hogy ki legyen a nótafa, de azt megengedi, hogy az raj meg az őrsparancsnokok bemutassák, hogy a Viktor milyen jól focizott. Ezen mi jól föl voltunk háborodva, mert a Lázar Jani, a rajparancsnok, meg az ifj. Szakály Sanyi is a Viktornak a csicskása és akkor ők agyondumálhatják az osztály fejét.
Most már minden a nótafaválasztásról (nem tudom hogy kell ezt írni, és a többiek se, akik segítenek nekem a hejesírásban, ezért szavaztunk, ami 2:2 lett, és ennek következtében úgy döntöttünk, hogy az a demokratikus, hogy egyszer így, másszor úgy írjuk) szól!
Még egyelőre titkoljuk, hogy mi lesz a taktikánk, hogy legyőzzük a Viktort, de azt az osztály nyíltsága elé tártuk, hogy nem fogunk egymással barmolódni: és ezt aláírtuk, mert ez így szokás. A Gréczy Zsolti, a Szanyi Tibi, a Karácsony Gergő, meg a Fodor Gabi voltak az aláírók, a Juhász Peti viszont nem írta alá, mert neki pacás volt a papír, de azt mondta, hogy azért az összefogódzkodás mellett fogja a lányokat abajgatni.
Robi azt mondta, hogy a Viktorék sokkal jobban állnak, mint mi, mert ők mindig kitalálnak valamit, aminek nincs semmi köze a nótafasághoz, de jókat lehet rajta röhögni és abban is jobbak, hogy jókat tudnak bohóckodni és ezt nem úgy veszik a többiek, hogy milyen hülyék, hanem, hogy milyen jópofák. Meg mindig akcióznak, mondta a Robi: átmázolják a múltat, szobrokat ünnepelnek, meg oroszul tanulnak (ezt ugyan nem értettem, mert anyu azt mondta, hogy ő bizony nem tudott oroszul megtanulni), meg rengeteget fociznak és a Simicska Lala apukája mindig vesz nekik új dresszet, Adidast. Aztán az is gond, mondta a Robi, hogy a Széles Gabi apukájának is annyi pénze meg újságja, meg TV-je van, hogy az csak úgy szól, és onnan jönnek mindig ötletek, hogy hogyan kell marketingezni (ezt megint nem értettem, de nem baj, fő, hogy a Robi tudja mi az). Szóval mi nagy hátrányban vagyunk.
Erre a Gréczy Zsolti is bekapcsolódott a beszélgetésbe és azt mondta, hogy akkor most nekünk ki kell állni az osztály elé és olyanokról kellene beszélnünk, ami mindenkit érdekel, és a nótafasággal függ össze és mindig olyat kell mondanunk, amit majd a nótafaság megnyerése után meg is fogunk csinálni és mindig meg kell mondanunk amikor a Gabi, a Selmeczy hazudik, mert ő a Viktor szája és a Viktor vele beszél az osztállyal.
Akkor mi azt mondtuk a Robival, hogy ezt végiggondoljuk és visszatérünk rá.
tanuló