Ma arról beszélgettünk az ofő órán, hogy mi az az egyenlőség és egyenlőtlenség. Az Ofő azt mondta, nagyon fontos, hogy ezt megértsük, mert ez az egész életünkre kiható következtetésekre fog bennünket sarkallni. Ezt ugyan nem értettük, mert a sportcipőnkben mi nem szoktunk sarkallni, még a kosárlabda közben se. De azért odafigyeltünk, mert a matek órán se igen értettük az egyenlőtlenséget: különösen azt nem, hogyha a két oldalt fölcseréljük, akkor megfordul az egész, és akkor, ami eddig kevesebb volt, az aztán több lesz! De az Ofő azt mondta, hogy Ő most a társadalmi egyenlőtlenségekről beszél: persze a Robi rögtön azt kérdezte, hogy itt is igaz, hogyha megfordítjuk, akkor ami eddig kisebb volt, akkor az nagyobb lesz? Az Ofő azt mondta, hogy itt is lehet ilyesmi, mert akinek kevesebb volt és föllázad, az olyan mintha megfordítaná és akkor több lesz! Hát ez állati izgalmasnak tűnt. A Viktor brancsa rögtön elkezdett kiabálni, hogy ez igazságtalanság lenne, mert aki dolgozik, csak az egyék, annak legyen, és hála istennek annak van is – mondták. Aki nem dolgozik, az ne egyen, és annak nincs és ne is legyen, és ha ezt megfordítjuk az egy baromság, mert nem érdemlik meg, hogy megforduljon. Erre mi azt mondtuk, hogy ez majdnem olyan, mint a halálbüntetés, ami már nem lehetséges, ezek szerint mégis. Erre a Bayer Zsolti, aki az egyik haverja a Viktornak, a bérletük száma is egymás utáni, azt kiabálta kidagadt erekkel, hogy ezek a büdös cigányok nem is akarnak dolgozni, és söpredékek. Ezt megint nem értettük, de éreztük, hogy valami durva dolog, mert még a szemei is vérben forogtak a gyűlölettől. De nem hagytuk annyiban. Vecsei Miki, akinek az őse valami Máltai Szeretetizénél dolgozik, elmondta, hogy sokszor hallott otthon arról, hogy sok cigánygyerek még nem látott olyat, hogy az őse reggel fölkel és elmegy dolgozni, majd délután hazajön és leül az asztalhoz vacsorázni, mert asztal sincs, vacsora sincs, munka sincs. Pedig menne, de még biciklire sincs pénze, hogy átbringázzon a szomszéd faluba, ahol van munka. Ekkor Bogár Laci is beszólt, mert azt mondta, hogy pedig csak maradjanak ott, ahol vannak ezek a lumpenek, akik kocsmatöltelékek is, és ha kapnának valamit, akkor nem jutna nekünk. na, ezt már a Szanyi Tibi sem bírta tovább és mindenféle empátia és szolidaritási érzék hiányáról kezdett el beszélni,de ezt már mi se értettük, de Ő velünk van és ezért egyetértettünk vele.
És ekkor megszólalt a Robi, és azt mondta, hogy Ő nem tudja, hogy mit csinált volna, ha cigánynak vagy szegénynek született volna, és a szülei (nem azt mondta, hogy az ősei, nem is értettem miért) nem tudtak volna dolgozni már jó rég óta. És még egyszer azt mondta, hogy nem tudja, mit csinált volna. És akkor odafordult a Bogárhoz, meg a Bayerhoz, meg a Viktor brancsának minden tagjához: a Lázárhoz, a Szíjjártóhoz, a Kővérhez, a Rogánhoz, a Simicskához, a Nyergeshez, de nem akarok mindenkit fölsorolni, és megkérdezte tőlük, hogy ők mit csináltak volna? És erre nagy csönd lett az osztályban…
tanuló