Tegnap este hajókáztunk egyet a Dunán. A „fényárban úszó” két parton csodálatos látványt nyújtottak a patinás, ismerős, büszkén magasodó épületek. A Budát Pesttel összekötő hidak kecsesen ívelték át a folyót, a két partról hangzó zsivaj, zene hangulatosabbá tették a rövid hajókázást. Alig voltunk magyarok a hajón, csakúgy röpködtek a vánderfulók, mirábilék meg a sugoiok a levegőben.
Beleképzeltem magam az Ő helyükbe. Tényleg csodálatos! Tényleg lenyűgöző! A Parlament, a Vár, a Várkert- Bazár, a Halászbástya, a Sikló. Szellő se rebbent: még kilenckor is egy szál pólóban élvezte mindenki a látványt. A nyugalom, a (világ)béke, a biztonság, a jólét: minden együtt volt.

Három napig, talán egy hétig: és utána?!
ui: A Pride simán lezajlott, leszámítva, hogy szarral kenték be a környező utakat…

2015. július 12.