2019. január hónap bejegyzései

MAI – REGGELI – KIS SZÍNES…

A hír: „Szavazott az eladásra a helyi Fidesz-elnök, majd ajánlatot tett az ingatlanra” (24.hu)

  • Apusom, van nekünk laktanyánk?
  • Drágám, az még nincs.
  • Már 41 éves vagyok, a Fidesz ceglédi szervezetének az elnöke, megy a szekér, még csak 6 ingatlanunk van, s nincs laktanyánk?
  • Nincsen, drágám.
  • Na jó, ezt nem hagyhatom!

És így is történt: Cegléd város a 282/2018.(X. 18.) Ök. határozatát Hörömpő Annamária megszavazta, majd egyedüli pályázóként, a férjével közös vállalkozásban, 10 millió forintért megvásárolta a laktanyát.

  • Apus, boldog vagyok végre.
  • Én is drágám: de nem lesz ebből baj?
  • Már mér lenne, de azér’ kerüld az újságírókat…

2019. 01. 29. kedd

VÉLEMÉNY EGY KÖZLEMÉNYRŐL…

A Fidesz kiadta a Holokauszt-emléknapra a közleményét: 
„Elfogadhatatlan bátorítani az antiszemitizmust Európában és Magyarországon is – a holokauszt nemzetközi emléknapjára
Egyetlen nemzedék sem felejtheti a holokausztot, ami a 20. században több millió ember, köztük több százezer magyar megsemmisítéséhez vezetett. A szabadjára engedett antiszemitizmus terrort, népirtást, és totális háborút hozott Európára és a világra. Azt hittük, hogy ez nem ismétlődhet meg, most mégis sok zsidó ember újra félelemben él Nyugat-Európában, mert a tömeges bevándorlással együtt az antiszemitizmust is rászabadították a kontinensre. Történelmi bűnt követnek el, akik antiszemita bevándorlók tömegeit engedik Európába és azok a magyar ellenzéki pártok is, akik a hatalom reményében képesek összeborulni az antiszemita, szélsőséges politikai erőkkel. Elfogadhatatlan bátorítani az antiszemitizmust Európában és Magyarországon is. 
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség” (2019. január 27., vasárnap 10:19 OS)

A cinikus, hazudozó párt – undorító módon – megint beleokádott a lecsóba!

Közben Adyt gyalázzák, Szerb Antalról egy szavuk sincs, Horthy a példaképük, vissza ’44-hez a Kossuth teret!

Megy minden a szokásos Fideszes menetrend szerint.

A sunyi kettős beszéddel.

Mert az eddig is működött: miért ne működne tovább is? “Úgy teszünk, úgy beszélünk, mintha…, közben meg összekacsintunk, vinnyogva magunkban röhögünk! Folytatjuk a Soros-kampányt, mert rosszak, akik rosszra gondolnak, arra ott vagyunk mi, Fideszesek, csak nehogy kibeszéljen valaki, mint az a hülye Georg Birnbaum.”

Bayer, Mráz, Bencsik meg a többiek, mondják csak tovább, szítsák a tüzet, arra vannak kitalálva, s milyen “jól” csinálják. Hát csinálják. Erre van szükség. A háborús hangulatra. A harci retorikára. Ha holokauszt emléknap van, akkor azt kell fölhasználni, kihasználni, azzal a lehetőséggel kell élni. Akkor nosza: “nem mi vagyunk antiszemiták, nem mi gerjesztjük a gyűlöletet, hanem ők, akik összefekszenek a Jobbikkal”.

Mintha nem a Fidesz haladta volna meg, már réges-régen – nemcsak szavakban, hanem tettekben is – a Jobbikot! Mintha nem a Fidesz által generált gyűlölet okozta volna a zsidók, a másként vélekedők, a cigányok, a melegek, az emberek félelmét. Mintha nem a Fidesz beszélne – a közleményében is – hazug módon “antiszemita bevándorlók” tömegeiről, ezzel is fölerősítve azt, amit az ellenzékéről állít.

Ma megint hazudtak.

Ahogy szoktak.

2019.01.27. Vasárnap

PUTYIN UTÁN MATOLCSYT IS KITÜNTETI A DEBRECENI EGYETEM (Gyuri monológja)

Debrecenbe kéne menni
díszdoktorit kéne venni.
Nem is kéne azt megvenni,
elég lenne lebootolni.
 
Benne vagyok a pikszisben,
díszdoktorim az még nincsen!
Szemét-dombom az már vagyon,
nem is csip-csup lim-lom vagyon
 
A gyerek is révbe ért már,
az asszony sem sírdogál már.
Család rendben, nincsen nagy kár
Tamás is lehet már bankár!
 
Unortodox csoda esett:
kakas vagyok, nem nagy eset.
Orbán Viktor a barátom,
BENNE van a jövőm: látom!
 
Jaj, csak nehogy vége legyen,
liberális csúf förtelem,
ha visszajön az lesz átok
Polt Péterrel lesz a nászom…

2019.01.26. szombat

A NAGY NÉPI KONZULTÁCIÓS HURRÁ (NNKH) DIADALMASAN BEFEJEZŐDÖTT…

Ennek is sikeres vége lett. Most hosszabbítani sem kellett, mint legutóbb (az előre megálmodott számok – láss csodát – most kijöttek anélkül is): így hát a kormány egyből győztesnek hirdette ki magát.

Végre győzelem!

Pedig a hazai közeggel is meg kellett küzdeni; a szegény miniszterelnök úr is „minden reggel azzal kelt”, hogy „derékon vágták”, megtámadták, és folyamatosan résen kellett lennie, mert olyan erős ellenzéki média-túlsúlyban van: de most itt van végre az eredmény!

A Nagy Népi Konzultációs Hurrá (NNKH) diadalmasan győzött!

1 382 294 kérdőív visszaérkezett!

Ezt ugyan csak Havasi Bertalan látta, de neki tényleg hihetünk, ő még soha nem hazudott (ja: az a mostani regnáló miniszterelnök úr)!

És milyen jók lettek a ravasz, szinte megválaszolhatatlan, elképesztően nehéz kérdésekre adott válaszok, meg az arányok is! Egész Észak Korea, még Kim Dzsongun is irigykedve és lélegzet visszafojtva figyelte az eredményhirdetést: 93,37 és 99,18 százalék között voltak a (várt) jó válaszok!

Végre!

Most már a Sorosnak is látnia kell!

A Nagy Népi Konzultációs Hurrá (NNKH) diadalmasan győzött!

Csak 7 millió ember nem küldte vissza.

Hát, van itt még föladat, csak azt nem tudom, kinek…

2019. 01. 25. péntek

LÁTOGATÁS…

  • Anyus!
  • Mondjad, Apusom.
  • Itt van a kapu előtt a polgármester úr, beengedjem?
  • Ne má’, persze: ültesd le a tiszta szobába, mindjárt jövök, csak beillatosítom magam!
  • Hát: mi járatban, polgármester úr?
  • Csak úgy jöttem, hangulatilag jól vannak Kendek?
  • Igyunk elébb egy kupicával, nagy a hideg odakinn.
  • Hát: Isten, Isten!
  • Magának is, polgármester úr.
  • Megvan-e még a harminckettő?
  • Hű az anyját: mi van magával, nem bírja az italt, hogy ilyeneket kérdez tőlem?
  • Hát akkor: messze van a messze?
  • Anyjuk, gyere már: valami baj van a polgármester úrral!
  • Jövök má’, jövök, iddogáljatok addig, majd lefőzöm a kávét.
  • Szóval: mi járatban nálunk, polgármester úr!
  • Ne is kérdje, gyűjteni jöttem!
  • Gyűjteni? Tán átigazolt a MÉH-be?
  • Ne vicceljen, pártutasítás van!
  • Komoly?
  • Komoly: maguk még nem adták le az ötösöket!
  • Miket, polgármester úr?
  • Az ötösöket!
  • Nagy már az én lányom, kinn él Londonban, dolgozik má’, nem tanul: honnan adjak ötösöket?
  • Fémpénzt, fémpénzt! Köll a Zsoltinak: 380 kiló!
  • A szomszédnak? Annak meg Lipcsében van a gyereke, minden hónapban küldi a pénzt nekik, nem fémötösöket!
  • A Bayer Zsoltinak köll! A bírósági ítéletre!
  • Asszony: ne siess, ne illatozzál, a kávé sem köll, azonnali hatállyal ki van rúgva a polgármester úr!

2019. 01. 25. péntek

TÖRTÉNELEM…

Olvasgatom a híreket az interneten: megint százak fulladtak a tengerbe, mikor Afrikából Európába akartak jönni, de nem engedték őket kikötni; leszavazták, de nem váltották le az angol miniszterelnököt; lehet, hogy lesz, de az is lehet, hogy nem is lesz Brexit; Trump találkozik Kim Dzsongunnal február végén; gyorsan és érthetetlenül változik a föld mágneses ereje; olvadnak a jég az Északi-sarkon, a felmelegedés már aggasztó; Orbán meglátogatja Lukasenkot; Bayer és Bencsik is undorító levelet írt a 18 éves gimnazista lánynak; 200 helyen voltak a hétvégén tüntetések, de a kormány szakértője szerint kifulladtak a tüntetők; a CÖF mégsem vonul; havi 5 milliónál is többet keres egy focista(?) Magyarországon, aminek 60%-a közpénz …

Fontos és kevésbé fontos hírek. Érthető és értelmezhetetlen tudósítások. Magyarázható és megmagyarázhatatlan történések.

Vajon változás előjelei ezek?

Vajon valaminek vége lett, s mi nem tudunk eligazodni az ismeretlenben?

Vajon most tényleg kizökkent az idő („oh, kárhozat”)?

És milyen irányba megyünk? Mi lesz azután: jobb, vagy megint rosszabb? Egyáltalán: mi a jobb és mi a rosszabb?

És kinek?

Félünk az újtól, az ismeretlentől, a váratlantól, a még át nem élt helyzetektől – pedig amit most élünk meg, amit most élünk át az a félelmetes.

És mégis: rettegünk a változástól.

Nem merünk lépni egyet.

Pedig nincs más választásunk…

2019. 01. 24. csütörtök

SZOLIDARITÁS…

Most néztem meg a Republikon Intézet videóját, „Az újságírók szerepe és lehetőségei az illiberális rendszerekben” című beszélgetésről.

Emlékezzünk egy kicsit:

Néhány napja a NAGY Ő összehívott egy nemzetközi sajtótájékoztatót, pontosabban a Gulyás nevű felmondó-szócsöve helyett maga lépett elő a semmivel, akarom mondani a semmiből a szokásos heti kormány-infón. Történt aztán – nem meglepő és egyáltalán nem mulatságos módon –, hogy a nyilvános rendezvényre – mondvacsinált ürügyekkel – nem engedtek be újságírókat.

„Természetesen”, mintha semmi nem történt volna, az „engedélyt(???)” megkapó újságírók megjelentek, kérdeztek, és tudomásul vették a semmitmondó válaszokat.

Aztán elmagyarázták (az megmagyarázhatatlant), hogy a munkájukat végezték, ezzel védték a hazát, a kitiltott újságírókat(?) és a mundér(?) becsületét.

Ez a NER.

Ez az orbáni diktatúra.

A kitiltás, a kirúgás, a megalázás, a hazug hírekkel való gyalázás mindennapos és „megszokott(?)” jelenség a mai Magyarországon. A joggal történő visszaélés, állami intézmények használása a másként gondolkodók ellen, verőlegények csatasorba állítása és megismétlem: a joggal való visszaélés korát éljük.

Vegyük észre: szolidaritás nélkül nem megy!

Szolidaritás nélkül nem mehet!

Minden más csak duma!

2019. 01. 22. kedd

A HELYZET VÁLTOZATLAN…

„Száz év elteltével a „zsidókérdés”, még inkább annak „megoldása” már csak idézőjelben használható fogalmak. Így ma, ehelyett azt kérdezzük:

– Hogyan jellemezné ma zsidók és nem zsidók (bárhogy is definiáljuk e csoportokat) együttélését a mai Magyarországon?

– Az elmúlt száz év és a jelen ismeretében, kinek miben kellene változtatni ahhoz, hogy a helyzet javuljon?”  

(A „Szombat” című újság nekem föl nem tett kérdései)

Ki a zsidó?

Én zsidó vagyok? Te is zsidó vagy?

És kik a nem zsidók? Ő vagy Ők?

Mi és Ők vannak megint?

Vagy azóta is?!

 „Érdekesek” ezek a kérdések ma is? Egyáltalán: miért kérdések még ma is ezek a kérdések?

Aztán föllapozom az újságokat, ráklikkelek néhány internet oldalra, fölülök a metróra és máris minden érthetővé válik. „A KDNP frakcióvezetője visszaállítaná az antiszemita püspök szobrát” olvasom; „… a jogszabály nem is vonatkozott valamennyi egyetemre és karra, a szövegben konkrétan nem is szereplő zsidóságba pedig csak az izraelita hitűek, vagyis azok tartoztak bele, akik nem keresztelkedtek ki…”, vagyis a numerus clausus egy nem jogfosztó, jogkorlátozó jogszabály volt. Aztán ott virít a Dávid-csillag egy író és egy előadó művész reklámképén, de tulajdonképpen minden rendben van: hiszen zsidó-boltok szétverésére, fölgyújtására, zsidó emberek lincselésére nem került sor. Aztán „George Birnbaum, Arthur Finkelstein üzlettársa először beszél arról, hogyan dolgozták ki a Soros Györgyöt támadó kampányt a Fidesz számára”, azaz dokumentálódik a ma is élő antiszemitizmus, még ha a tanácsadó-kitalálók és az alkalmazó hatalom tagadják is azt, hogy ez szándékukban állt volna.

Változott valami is?

Hiszen a(z elnyomó) hatalom ugyanúgy nyakig benne van, az élére állt a folyamatnak: ugyanúgy hergel, uszít, gyűlöletet kelt – persze csak sunyítva, hangosan tagadva, rejtőzködve!

Persze a normális „együttéléshez” először normális „élés” kell(ene). Az meg éppen nincs. A hangzatos ígérgetések (majd 20-30 év múlva, meg majd bevezetjük az életpálya-modelleket, meg 14. havi nyugdíj is lesz stb.) helyett, amikor késik a nyugdíjak kifizetése, nem jön időben a tűzifa-támogatás, akkor éhezés, hideg van sokfelé. Tartalékra nem futja, még az átlag-jövedelmű családoknak sem. Ilyenkor a bűnbak-képzésnek, az ellenség-kreálásnak hatalmas foganatja, ha úgy tetszik sikere van!

Anyám, apám „zsidók” voltak. Pontosabban zsidónak születtek. Gyerekkorukban egyikük sem tartotta meg se a szokásokat, se az ünnepeket, de az életükben, a mindennapjaikban – asszimilálódási törekvéseik ellenére – zsidóként kezelték őket. A hullámzó magyar történelem számukra akkor éppen fullasztó, romboló dagályt hozott: apán megjárta Birkenau poklát, anyám hol Pesten, hol Budán bujdokolt. Aztán – ebből a szemszögből nézve – nyugodtabb évtizedek jöttek.

Jég alá zárultak a félelmek.

Ma megint fölolvadóban a jég…

2019. 01. 15. kedd

KIS_SZÍNESEK…

  1. „A politikusok a politikával foglalkoznak, üzletemberek meg az üzlettel” – mondta Orbán Viktor (2019.01.10.), majd néhány nap múlva feltárult „Simicska bukásának titkos története”, ami leleplezi a modellt: a politika legfelsőbb szintje összefonódását az üzleti körökkel (mert van egy bátor miniszterelnök, aki “nem foglalkozik üzleti és céges ügyekkel, munkája kizárólag Magyarország köz- és politikai életére irányul”).
  2. A közszolgálati (-nak csúfolt) televízió rövid időn belül többször „lebukott” a manipulációjával készített híradásokkal (lásd Varjú László esetét; ifj. Lomnici bábú szerepét), mert a miniszterelnök minden reggel ellenszélben(?) kel föl.
  3. A lakáj-ÁSZ (átmenetileg?!) felfüggesztette több parlamenti és ellenzéki párt költségvetési támogatását, miközben azok készülnek az idén esedékes választásokra.
  4. Az Orosz naplóban leírt putyini modell Magyarországon megvalósul!

2019. 01. 14. hétfő

TEGNAP TÖRTÉNT…

Amit tudunk:

  • senki nem kapta meg tegnap időben a nyugdíját, akinek meg kellett volna;
  • délelőtt, amikor a balhé fölerősödött, megjelentek banki információk arról, hogy már nem is kapják meg a nyugdíjasok a nyugdíjat pénteken, legfeljebb hétfőn;
  • aztán a legnagyobb bank hirtelen leszedte ezt az információt(?!);
  • megjelentek – ellentmondó – hivatalos közlemények arról, hogy minden rendben elutalva, a GIRO rendszer működik, technikai hiba lehet, de pénteken mindenki megkapja;
  • aztán délután elkezdték az utalásokat(?), de nem jutottak a sor végére;
  • egyetlen(!) önkormányzat intézkedett saját hatáskörben a nyugdíj nélkül maradottak segítésére;
  • FELELŐS VEZETŐ EGY SEM SZÓLALT MEG A NAP SORÁN!
  • a kormányzati szófosó hírekben kis színesként egy mondat szerepelt, „ma mindenki megkapja”.

Amit nem tudunk

  • mi történt valójában;
  • miért történt, ami történt;
  • ki a felelős;
  • mikor kapják meg és mennyit, akik nem kapták meg a nyugdíjat;
  • mi lesz a következmény;
  • máskor is bekövetkezhet ilyen?

Ma csönd van.

Hideg.

Az éhezők magukban éheznek.

Magyarország jobban teljesít…

2019. 01. 12. szombat