2019. március 20. nap bejegyzései

POLITIKAI ÜLÉSEN…

  • Orbán Viktor Mihály, álljon fel!
  • Maga ne parancsolgasson NEKEM: engem a népem már harmadszor választott meg kétharmaddal!
  • Nem otthon van, most ne páva-táncoljon!
  • Ez nem pávatánc, ez az ÉN állandó kisebbségi-érzéses mozgásom.
  • Csak akkor feleljen, ha kérdezem!
  • Ne mondja, azt hiszi?
  • Mit akar itt nálunk: maradni vagy menni?
  • Maguk mit akarnak VELEM?!
  • Még mi sem tudjuk: maga egy olyan „jó-pofi” ember, néha olyan „cukiságokat” tud mondani, meg a 13 mégiscsak 13, a foci-imádatáról nem is beszélve.
  • Akkor mit magyaráznak NEKEM demokráciáról, kereszténységről, európai értékekről?
  • Nem mi magyarázunk, már régen nem mi!
  • Akkor ne álljanak be ENGEM pocskondiázni: a „keresztény háborúkat meg kell nyerni”!
  • Ne harsogjon itt háborús retorikával!
  • „Európa már most invázió alatt áll. Ha hagyjuk, a következő egy-két évtizedben tíz- és tízmilliók indulnak meg Európába Afrikából és a Közel-Keletről. Európa nyugati része feltartott kézzel nézi mindezt.” – cselekedjenek végre, ÉN mondom ezt, a magyar Mihály!
  • Ne agitáljon itt, hagyja a propaganda szólamokat otthon!
  • „Ezeket az embereket nem tekintjük muszlim menekülteknek. Mi muszlim inváziós erőknek tartjuk őket.” – hát még mindig nem értik?
  • Most már elég! Mi lesz a CEU-val?
  • Nem kapták meg a levelemet? Az a @urva POSTA.
  • Legalább beszéljen szépen!
  • Magukkal csak így lehet beszélni, mint a „hasznos idiótákkal”!
  • Már megint kezdi?
  • Abba se hagytam!
  • Akkor hagyja abba!
  • Nem tehetem: ilyen vagyok ÉN!

2019. 03. 20. szerda

TWITTER NOVELLÁK (4.)

Papa, folytasd a Hetedhét Hugót – ölelte át a négyéves unokája; ájpat – mondta a kétéves és kivette a hátizsákjából; először mese aztán az ájpad – felelt rá a négyéves, mire a kétéves lekuporodott a Papa másik oldalára és rábökött a könyvre: mi ez?

És a mese még most is tart…

2019. 02. 21. csütörtök

12600 km messze, 13. emelet, erkély, 3 magyar és a lány, beszélgetnek.

24 évvel azelőtt a lány Budapesten megismerkedett a későbbi férjével, egy menekült fiúval.

Szerelem, végre, vissza a férj országába.

Alattuk a „Pinochet Stadion” fényárban: ott kínozták a férj rokonságát …

2019.02.26. kedd

Az Üllői úton hazafelé tartok. Lassan haladok. Csúcsforgalom. Állnak az autók. 

Csak egy autó cikázik az egyik sávból, a másikba. Tülköl, gázt ad, gyorsít, aztán csikorogva fékez és megáll. Melléérek.

Az első ülésen egy 5-6 évesnek tűnő gyerek ül, szemében rettegés…

2019.03.05.kedd

Akkor inkább olvasok. Mindenfélét, Horel: Horthy; Király: Napló 1956-1989; Révai: Beszélgetések a baloldaliságról. Fölfeslik a múltból eredő jelen; megismétlődnek a hibák-bűnök; bekövetkeznek a tragédiák.

Akkor kézbe veszem Molnár T. Eszter: A kóbor szálló gyerekkönyvét…

2019. 03. 09. szombat

ÜZLETKÖZPONTBAN…

Csurig. Mozgólépcső az egyik oldalon fölfelé nem jár. A másik oldalon lefelé. A Médiamark tele, eladó sehol. A keresett cuccból csak a gagyi van. A pénztárnál kígyózó sor.

Mindenki nyugodt mégis: “hisz” sehol egy migráns, sehol egy bevándorló, Soros és Juncker is csak a plakátokról vigyorog…

Magyarországon, Budapesten.

2019.03.09.szombat

Három nap és három éjen át zakatolt a vonat, vitte a kisfiút magával, néha megállt, fújtatott, újra nekiveselkedett a kattogó robogásnak; a kisfiú kicserepesedett szájjal nézte, ahogy az égbolton a nap és a csillagok váltogatják egymást.

Aztán kivágódott a marhavagon ajtaja…

2019. 03. 19. kedd