VÁGOD? (6.)
Marisom, adjál már egy sört, nem látod, hogy mennyire ki vagyok száradva? Te meg, haver, vágod? Tegnap rosszul lett az anyósom, nem kapott levegőt, egy szót se szólt, még csak nem is ordibált velem, tudtam, hogy nagy a baj, hívtam a Kovács dokit, azt, aki a szomszéd faluban lakik, mért, kire gondoltál, nálunk nincsen orvos, inkább igyál, szóval hívtam, mondtam neki a jeleket az anyósomon, hogy izzad is, ő meg azt felelte: azonnal kórház, amíg nem késő, de azt hogyan, de hülye vagy, mentő, ide mentő két nap alatt se jön ki, a szomszéd se volt otthon, rohantam a Lajoshoz, szerencsére már aludt, nem a kocsmában volt, ő bevitt minket a 20 kilométerre lévő K-ba a kórházba, az asszony végig sipákolt a hátsó ülésen az anyósom mellett, hogy meg fog halni meg ilyesmit, de beértünk élve, a portás is beengedett egy félórás vita után, aztán jött egy nővér, olyan negyvenes, románul kérdezte, hogy mi van, ezt onnan tudom, hogy utána magyarul is, rögtön mondta, hogy most nincsen benn más, csak egy szemész, de az is érti a felvételt az osztályra, ami egy terem volt 8 ággyal, ahová behúztak egy kilencediket, amin olyan lepedő volt, de ezt itt a Maris előtt nem részletezem, beraktuk az anyósomat az ágyba, jött a szemész és rögtön megnézte és mondta, hogy a szemével nincs nagy baj, majd felír egy másik szemüveget, és mi megnyugodtunk, hogy az anyósom már jó kezekben van. Nem, az anyósom nem nyugodott meg, már egyre ritkábban vette a levegőt is, akkor kizavartak minket a szobából, csak a többi beteg maradt benn, de akkor kijött a nővér, hogy neki most a másik szobába kell mennie egy infúzióshoz, segítsek már a dokinak, mert nincs más. Vágod haver? Nem volt más ott! Ezek meg most nem vehetnek föl új embereket, mert a földi fenntartó azt írta nekik! Vágod, haver? Az anyósom reggelre elment. De hülye vagy: nem halt meg, de tudod milyenek ezek az anyósok, bottal sem lehet agyonverni őket, otthagyta a francba a kórházat és hazavonatozott délre. Vágod, haver? Szerintem ezt a nyugdíj miatt csinálják, hogy nincs orvos, meg ápoló, hogy nyugdíj se legyen, pedig olyan kicsi az anyósom nyugdíja, hogy abból még téged se tudnálak minden este meghívni egy sörre. Vágod, haver? Na igyál, ne gondolkodj.
2019. 11. 12. kedd
2019. november hónap bejegyzései
A NAP KÉRDÉSE…
A NAP KÉRDÉSE
A hír: Káel Csaba szerint miért ne lehetne Orbán Viktorról is filmet csinálni?,
a KÉRDÉS: ki legyen a főszereplő?
- aki sohasem hazudott
- akinél nem azt kell figyelni, amit mond
- aki szereti a focit és a családját
- aki képes maga helyett Bod Péter Ákost javasolni miniszterelnöknek
- aki szerint Budapest elmúlt évei „ARANYKOR”-nak minősíthetők
- csakis illiberális kerítés-építő
A válaszokat Kövér László várja…
- 11. 11. hétfő
LUJZA ÉS JENŐ …
LUJZA ÉS JENŐ
(utánzat)
– Jenő, szeretsz futni?
– Miért szeretnék, Lujza, öreg vagyok én már a futáshoz.
– És a Schmitt Pál nem öreg?
– De, már ő is nagyon öreg.
– Látod: ő mégis szeret futni!
– Miből gondolod, Lujza?
– Mert akar egy nagy stadiont Csepelen, ahol az emberek majd futhatnak, amennyit akarnak, különösen a Németh Szilárd, mert ő olyan kövér…
– Lujza! A Schmitt Pál az atlétikai vb-t akarja megrendeztetni Budapesten, ahhoz pedig kell a stadion!
– Igen? Ne mondd, és a Schmitt Pál sok pénzt keres?
– Miért kellene a Schmitt Pálnak sokat keresnie?
– Mert biztosan megkapná gebinben az üzemeltetést, az meg nagyon sok pénz!
– Nem, nem a Schmitt Pálnak kellene üzemeltetnie azt az atlétikai stadiont.
– Hanem kinek, Jenő?
– Hát a költségvetésnek, a fővárosnak, mindannyiunknak.
– És nekünk sok pénzünk van?
– Nincs sok pénzünk.
– Értem, Jenő, azaz nem értem: akkor kinek van sok pénze?
– Lujza, kérlek: hagyd ezt abba.
– Biztosan a Karácsony Gergőnek sok pénze van.
– Nem, nincs sok pénze.
– Akkor értem: ezért nem akar oda stadiont.
– Ezért, mert máshol annak a pénznek sokkal jobb helye lenne.
– Te Jenő: akkor biztosan az Orbán Viktornak van sok pénze, meg a Nemzet Sportolóinak, meg a Gyulai Mártonnak!
– Lujza, az Orbán Viktornak nincs sok pénze, láthattad a vagyonnyilatkozatából is.
– Azt nem láttam, de a nemzet vejének meg a nemzet gázszerelőjének sok van: adjanak neki kölcsön, biztosan kapnának állami garanciát!
– Na: most lesz ebből elég!
– Én a Karigerinek drukkolok, ne épüljön oda stadion!
– Ne épüljön.
– De ha az Orbán Viktor akarja, meg a Schmitt Pál is akarja, meg a vidéki Fidesz-(KDNP) tagok is akarják, meg a sok beteg, öreg, hajléktalan ember is akarja, mint ahogyan azt a propaganda szajkózza, akkor előbb-utóbb a sok kövér lúd legyőzi a sovány disznót?!
– Ha kitart a Karigeri, akkor nem!
– És Jenő, mi kell ahhoz, hogy kitartson a Karigeri?
– Te meg én kellünk, meg a sok budapesti ember!
– Jenő, hova raktad a török zászlónkat?
– Nincs nekünk török zászlónk!
– Nincs? És óvodánk?
– Az sincs.
– Kár, pedig, ha lett volna, akkor most én pacsizhattam volna az Erdogánnéval, meg adott volna ajándékba pénzt is nekünk.
– Nem pacsizhattál volna vele, mert lezárattam volna az egész lakást, ahogy a TEK a várost: ide be nem tehette volna a lábát annak a tömeggyilkosnak a felesége!
– De Jenő: Kispestre betehette!
– Mert hülye volt a polgármester, meg gyáva is.
– Értem, gyávának lenni is tudni kell: persze jóidőben és jó helyen!
– Úgy van: a gyávaság is állampolgári joga mindenkinek, mint a hülyeség.
– Jenő: én úgy sajnálom a Pokornit.
– A Liát?
– Nem, a polgármestert, most képzeld el: a nagyapja nyilas volt, az apja meg III/III-as ügynök.
– Olvastam, Lujza, ahogy Hofi Géza mondta: „Ez egy ilyen ez az ország. Itt nincs külön munkásőr, külön nyilas, külön cserkész… Attól függ, melyik ruhája tiszta.”
– Mondd Jenő: ha vakarásznánk a múltban, mondjuk a mai vezetők között…
– Nem vakarásznánk! Állampolgári jogunk nem vakarászni!
– Értem, Jenő, akkor a Kövér László a rádióban miért mondta, hogy „Gyurcsány pitiáner, senkiházi nemzetáruló, a Demokratikus Koalíció elnökénél kevés több kárt okozó figurája volt a XX. és a XXI. századi magyar történelemnek.”?
– Mert a „házmesterek” azt mondanak a lépcsőházban, amit akarnak!
– De Jenő, most miért lettél ideges?
– Mert olyanokat kérdezel.
– Rosszakat?
– Nem, csak nem lehet rájuk jó válaszokat adni…
– Jól van, Jenő, akkor inkább menj futni egyet … a ház körül.
2019. 11. 10. vasárnap
SCHMITT PÁL KÉR…
SCHMITT PÁL KÉR…
A mai egy „sportos” nap. Van ilyen. Közben csöndesen csepereg az eső. Még nem a hó, ahhoz nincs elég hideg.
Szóval: ez egy ilyen, „sportos” nap.
A két hír: Schmitt Pál, a Nemzet Sportolói nevében arra kéri Karácsony Gergelyt, mondjon igent a budapesti atlétikai vébére; nyilvános ülésen fogja tárgyalni Borkai ügyét az olimpiai bizottság.
Schmitt az egészséges hazaszeretet erősítésére, hazánk jó hírére, nemzetközi megbecsültségére hivatkozik. A másikhoz benyújtottak egy törvénymódosítást, ami szerint: „c) akivel szemben – büntetlen előéletére tekintet nélkül – a Magyar Olimpiai Bizottság Etikai Bizottsága megállapítja, hogy olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen és az olimpikonok társadalmi megítélését rombolja.” az összeférhetetlen az olimpiai járadék folyósításával.
Ez utóbbi reakció az elhíresült „Borkai-ügy”-re, ami így utólagosan teremt(ene) lehetőséget a büntetésre.
Az ám (hazám), de az elmúlt néhány évben hány ügyről tudunk? Itt van mindjárt Schmitt Pál plagizálási ügye: botrány volt belőle? Volt, le is mondott. Megbotránkozást keltett? Azt. Folyik ellene bármi vizsgálat? Nem, sőt azóta az „eset” óta javasolták őt a Nemzet Sportolói közé…
Most meg Schmitt Pál kér, a Nemzet Sportolói nevében.
Vajon miért nincsenek Nemzet Orvosai, Nemzet Tanárai, Nemzet Hajléktalanjai (stb.), vajon ők mit kérnének?!
- 11. 09.szombat
VÁGOD? (5.)
VÁGOD? (5.)
Vágod, haver? Hallottad? Azt mondják sokan, hogy megint egy nagy forradalom volt Pesten, de hülye vagy: nem az Auróráról lőttek, miket nem találsz ki, az már régen vót, talán igaz se vót, ahogyan azt a maiak íratják és mondatják, mert lehet, hogy a Második Nagy Háborút se azok nyerték, akiket te tanultad. Nem is hallottál róla, a Második Nagy Háborúról, persze: te csak a sörödet szlopálod, semmi más nem megy beléd. De haver, bár a kocsma a világ fix pontja, ahonnan minden kizökkenthető, de nemcsak az van, vágod, haver? Szóval a forradalom, érted, nyertünk Pesten, de egy meccset nyerni lehet csak úgy is, véletlenül, ahogy a szemet megtalálja a vak tyúk is, de azzal nem érsz el semmit, legföljebb, ha megtetted a TIPPMIX-en, de arra neked úgyse telik, de amikor nyertél, azután, akkor jön a neheze, mire költsél, kinek adjál és kinek ne, mit tartsál meg magadnak, vágod? Jól van, igyál még egyet, de közben figyúzz, ott Pesten eltakarították a Pityut, hogy ki az a Pityu, nem érdekes, már nem érdekes, ha díszpinty lesz, akkor se; szóval Pityu balra, akarom mondani jobbra el és itt van nekünk, persze, neked is, a Karigeri, aki az összekapaszkodósdiból jött, vágod, haver? Hát, hogy meddig fognak összekapaszkodni, az egy jó kérdés, de az biztos, hogy ők mások, mást akarnak és máshogy. Nem érted? Persze, hogy nem érted, tíz éve mindig mást vertek a fejedbe, a kiskirály úgy uralkodott, ahogy akart, de most: másképp lesz. Nem, nem lesz több söröd, a hab se lesz kisebb, hogy te milyen hülye vagy, inkább igyál, ne dumálj közbe, szóval másképp lesz, ezek majd nem lopnak annyit, meg megkérdik előre, hogy jó-e úgy, ahogy akarnák, meg nézheted a tévében is, ha akarod, persze, itt is a kocsmában, ha nemcsak a meccset nyomják majd be, vágod, haver? Csak el ne szálljanak, meg ne kattanjanak, mert szokott olyan is lenni, de akkor szólni kell! Kinek, kinek: hát neked is, meg nekem is, vágod? Itt van mindjárt ez az Erdogan manus, a tömeggyilkos, aki irtja a kurdokat, most meg ideette a fene a kiskirályhoz, mert hívta, de jól megmutattuk neki, lezárás ide-oda, nem a kocsmát zárták le, ne hülyülj: a várost, az emberek ehhez nem voltak hozzászokva, nem is lehet, de a civilek mégis megmutatták, igen bemutattak neki, ha nem is járt arra felé. de volt egy faszi, egy polgármester az összefogósok közül, az meg fogadta az asszonyt, nem a tiedét, ő majd téged fogad otthon, ha hazatalálsz, az Erdogánnét, egy óvodában, vágod, haver? Skandalum! Az egy nagy marha! Hadházy-táblát neki! Nem érted, ugye, nem érted, mert csak a sör, az kell neked, nem baj, majd megvilágosodsz, amikor kitisztul az agyad. Meg ott van az a másik ügy is, arról se hallottál ugye, menekülnek Afrikából az emberek csónakon, hajón meg a franc tudja miken, aztán belefulladnak a Földközi tengerbe, nem, az nem a Balaton, igen, ott volt sorhajókapitány a Horthy, ezt honnan tudod, ja: a nagyapád ott volt nála kiskatona, inkább igyál, szóval belefulladnak a tengerbe, ez ellen tenni kell valamit, vágod, haver?! És akkor volt egy javaslat az Európai Parlament előtt, hogy menteni kell őket, erre nem szavazták meg, vágod? Két szavazat hiányzott, a fineszes Fideszesek persze nem szavazták meg, de az összefogósdiból nég DK-ás se, a Klára asszony se, a Molnár Csabi se, meg a többiek se, az Újhelyi is tartózkodott, Donáth Anna el se ment, vágod, haver? A marhák. Hogy téged ez nem érdekel, mert nem sört hoztak Afrikából, meg neked hányingered van, ha a tévében tengert látsz, nem attól van hányingered, haver, a sok piától, hogy te milyen hülye vagy, igyál, ne dumálj: érted haragszom, nem ellenedre, vágod, haver?!
2019. 11. 08. péntek
ÍRJÁL RÖVID FOGALMAZÁST A „TEMETŐBEN VOLTUNK” – CÍMMEL…
(fogalmazás egy magyar általános iskolában)
Nemrégen, néhány nappal ezelőtt volt egy halottak napja ünnepség.
Az ünnepséget nem nagyon sokan együtt, hanem nagyon sokan külön-külön ünnepeljük. Nincsenek beszédek meg szavalatok meg műsor se, és nem kell elénekelni az elején a Himnuszt a végén meg a Szózatot se.
Ez egy ilyen ünnepelés, mert a halottak úgyse nem látják, bár a Gyuszi szerint, aki az osztály legokosabb gyereke a tanárnő szerint, hallják. Ezt ugyan én nem hiszem, de mégis lehet, mert sok embert láttam, akik tettek-vettek a sírjuk körül és közben motyogtak, pedig egyedül voltak.
Mi hárman mentünk az ebéd után az ünnepségre anyuval és apuval, én pedig voltam a harmadik. Az anyu vett virágokat, apu meg magával hozta a kis-ásómat meg a kis-gereblyémet, ami még megvolt, mert megmaradt a homokozós korszakomból, amikor még nagyon kicsi lehettem régebben. Kocsival mentünk, de a temetőbe nem engedtek be, mert nem volt külön engedélyünk valakitől, amiért apu egy nagyot káromkodott, hogy bezzeg a csókosoknak meg a fekete Audisoknak meg Skodásoknak lehet, de anyu csak ránézett és apu azonnal elhallgatott, mert anyu úgy nézett rá, ahogy szokott és olyankor én is elhallgatok, pedig az ritkaság. Megálltunk jó messze a bejárattól, mert csak ott volt hely, csak kicsi, apunak előre és hátra kellett mennie, míg nem koccant egy kicsit a másikhoz, de nem ült benne senkisem, csak anyu szisszent egy nagyot meg apu.
Végre bementünk az ünnepségre a sok emberrel együtt, ahol én még nem is jártam és anyuék is ritkán, mert sokáig keresgéltek a szűk ösvényeken, mintha nyomkeresők lettek volna a könyvtáros filmből, anyu mondta, hogy merre menjünk, de apu mindig nem arra akart menni, mert kerestünk egy nagy fát vagy bokrot, mert anyu szerint ott van a nagyi sírja, ahol lesz a megemlékezés, de sok fa meg bokor volt, mégis megtaláltuk a nagyit még sötétedés előtt.
Akkor anyu szólt apunak, hogy fogjon hozzá és apu hozzáfogott kapirgálni a leveleket, meg meglazítani a földet egy kő körül, amire az volt írva: ANYUK NK, de már az „Á” betű leesett vagy lekopott, anyu mondta is, hogy meg kéne csináltatni, mire apu mondta, hogy jó, de megcsináltathatná az anyu bátyja is, akivel nem tartjuk a beszélő viszonyt, mert összevesztünk velük egyszer, de nem emlékszem, hogy miért és mikor. Közben anyu kivette a műanyag cserépből a sárga virágot földestől és benyomkodta a lukba, amit apu ásott oda a kis-ásómmal.
Amikor végeztünk, akkor megfogtuk egymás kezét és néztük az ANYUK NK-at, aki az én nagyim volt, de én nem emlékszem rá, mert nagyon kicsi voltam. Akkor anyu azt kérdezte aputól, hogy „emlékszel arra, amikor előszőr följöttél hozzánk és anyu azt kérdezte tőled: ugye szereti a lányomat, fiatalember?” – pedig akkor még alig ismertük egymást, mire apu azt felelte, hogy emlékszik, de akkor szerette anyut és most is úgy. És még sokat kérdezett anyu aputól és apu mindenre emlékezett és akkor ő kezdte kérdezni anyut, de anyu is mindenre emlékezett és annyi mindent megtudtam akkor a nagyimról, amit korábban nem tudtam.
És akkor csönd lett, olyan súlyos csönd, amit nem értettem, mert szerintem a csöndnek nem lehet súlya, ahogy hangja se.
És akkor vége lett az ünnepségnek, pedig ez jobb volt, mint sok iskolai.
2019. 11. 06. szerda
MAGYARORSZÁG VIGYÁZZ!
MAGYARORSZÁG VIGYÁZZ!
Leöntötték.
Vörös festékkel.
Siófokon: Károlyi Mihály Budapestről kitelepített szobrát.
Tegnap.
Akár leönthették volna tegnapelőtt is.
Vagy holnap.
Már ez is benne van a pakliban.
Most még csak a szobrokat gyalázzák.
Írókat, költőket, énekeseket száműznek a köznyelvből, a köztudatból.
Szabad kezet kaptak.
Nemcsak a Vértanúk terére tértek vissza az „ordas eszmék”.
„Európa vigyázz! – írta Thomas Mann.
Magyarország vigyázz!
2019. 11. 02. szombat