(el nem fogott levél, talán meg se íródott)
Innen a távolból és végre a hülye maszk nélkül (bár ÉN amúgy se hordom) csókolom azt az aranyos kacsóit, ahogyan szoktam is, amikor összefutunk hébe-hóba. Hogy ityeg a fityeg nagyságtoknál, ott a libernyák világban? Második hullám? De szavamat ne felejtsem: nagy gratula a Bayernek, remélem nem fut össze a fradival, bár ahogyan azok most játszanak: magyarosan, bár alig tudnak magyarul. Nem jön kegyed a Balatonra, ahogy azokban a régi szép időkben is? Lölő barátomnak szép szállodái vannak arrafelé (is), nem tudnak csődbe menni, még ezekben a nehéz időkben sem: nem Mátrai Hőerőmű, az biztos, bár Lölő abból a bizniszből is szépen kigyütt, ahogyan kellett, bár kellett egy kis telefonálgatás hozzá.
De, hogy a tárgyamra térjek – várjon egy picit, mégis csak legurítok egy kis pálinkát és kerítek hozzá egy kis kolbászt is: Anikó, hozzad már, levélben vagyok – no most már rendben is van, szóval „„A magánvállalatok szabadon működnek Magyarországon, és üzleti döntéseik saját maguk dolgai”, ahogyan az normális illiberális demokráciában, nálunk megyen. Úgyhogy semmi pánik, újabb Sargentini, meg holland miniszterelnök, még csak a Spiegelnek se higgyék, csak ÉN tudom az igazat, hisz ÉN ismerem az összes szereplőt, meg a hátsó felükről és a szennyesükről nem is beszélve. Szóval nem kell fölülni a mende és mondáknak: NÁLAM rendben mennek az ügyek, szépen sorjában: a Népszabadságból sem lett semmi baj, a Figyelőből se, a Slomó is megkapta a 168-at meg a vírust, hát haladunk előre.
Ja, hogy el ne felejtsem: a tigrisek rendben, a Kárpátia zenekar, azok az aranyos fiúk már írtak is egy dalt a páncélosaimnak.
Be is fejezem, Angéla, megyek megnézem a blasz III. egyik felkészülési meccsét, azok legalább beszélnek magyarul…
a SAS
- 07. 28. kedd