Látszólag fölkel a nap reggel, s elindul a város – bár, ha metróval, HÉV-vel mész, nem biztos, hogy oda is érsz.
Látszólag a tavaszt nyár, a nyarat ősz, az őszt pedig a tél követi – bár, ahogy a fölmelegedést jósolják, már nem olyan „biztos”.
Látszólag az ország, a város, mindenki éli mindennapi életét – bár a rendszerváltás óta egy millió ember kitántorgott az országból.
Látszólag gyógyítanak a kórházakban – bár azér’ sürgősségi osztályra ne legyen szükséged.
Látszólag megújultak az iskolák – bár jobb, ha nem kérded: mi a tananyag és telik-e majd továbbtanulásra.
Látszólag politizálnak a politikusok – bár nem érted meg őket, mert csak elszenveded döntéseiket.
Látszólag azt olvasol, amit akarsz – bár már megszüntették az újságot, nem fogható bárhol a rádió, amit hallgatnál.
Látszólag kimondhatod a véleményedet – bár, ha az nem egyezik a hivatalossal, le se sza@ják.
Látszólag szavazó állampolgár vagy – bár a voksod nem ér annyit, mint a hatalomra szavazóé.
Látszólag hozzájuthatsz a közérdekű adatokhoz – bár ahhoz hosszú életűnek kell lenned.
Látszólag megvédenek téged – bár nem azt tapasztalod, hogy azok ellen, akik ellen kéne.
Látszólag ehetsz, ihatsz, ölelhetsz, alhatsz – bár ez nem is olyan biztos, ha nyugdíjas, közmunkás, hajléktalan vagy.
Látszólag minden annak látszik, aminek mondják – bár …
2018. 10. 09. kedd
