Megy a háttérben a tv, valami akciófilm: „üsd-vágd nem apád”, amikor elhangzik egy mondat: „mert mindenki azt gondolja magáról, jó ember vagyok”. Fölkapom a fejem az olvasásból, a laptop is elsötétül, mert sokáig nem nyúlok a billentyűkhöz.
„Mindenki azt gondolja magáról: jó ember vagyok”, zakatol a fülemben a mondat és nem hagy nyugodni. Ebben lehet valami, ebben van valami! Hisz lehetetlen lenne normálisan megélni a mindennapokat: a kudarcokat, de még a sikereket is, ha nem hinném el magamról, hogy amit teszek, az jó?
„Mindenki azt gondolja magáról: jó ember vagyok” és akkor bevillannak pillanatok, képek, amelyek láttathatok, értelmezhetők, megérthetők lennének a „cselekvő” nézőpontjából, hisz
- a csecsemő éhes-mohóságból fogínyével szorította meg anyja mellbimbóját
- az apa nevelési céllal vágta szájon
- a pap „kedveskedőn” simogatta meg a popsiját
- a tanár nevelési szándékkal szégyenítette meg és ültette az utolsó padba
- az ápoló tisztasági okokból szidta le hangosan, mert a kórházban félelmében megint bepisilt
- a portás a házirend szerint nem engedte be a hidegben, mert későn érkezett az iskolába
- a rendőr a szabályzat szerint bilincselte meg, mert megkérdezte az ellenőrzés célját
- az ellenőr azért szállította le a villamosról, mert ittasnak vélte, miközben rosszul lett
- a köztisztviselő elutasította a kérelmét, mert nem jól hivatkozott a jogszabályra
- az anyakönyvvezető az esküvőn az előző házasságáról is beszélt, mert akkor is ő volt
- a felesége szerette és semmi nem volt elég
- a főnöke gyakran dicsérte és elvárta, hogy mindig bennmaradjon
- előléptetése után beosztottjait gyakran megdicsérte és elvárta, hogy bennmaradjanak
- amikor fia nagyobbacska lett, nevelési céllal…
Mert „Mindenki azt gondolja magáról: jó ember vagyok”, aztán beleolvasok a mai hírekbe
- „Rengeteg támadást kaptam, amiért a segélyszervezettel Marosvásárhelyre vittünk csomagokat. Mi csak az ott élő magyarokon szerettünk volna segíteni és megmutatni nekik, hogy nem felejtettük el őket csak azért, mert a határ másik oldalán ragadtak. Ezt azonban az itthon élő magyarok nem tudják elfogadni. Veszik a drága ajándékokat egymásnak, miközben panaszkodnak nincs pénzük. Álszent egy népség.” – mondja Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, aki bevallása szerint „egyszerű életet” él
- Mészáros Lölő azt nyilatkozza, hogy nem áll üzleti kapcsolatban a miniszterelnökkel
- Kásler szerint minden rendben van az egészségüggyel
- az MNB elnöke szerint mi visszük át a szerelmet a túlsó partra, mert aranykorban élünk
- a miniszterelnök nyugat-európai bevándorlókról és gyorsvasútról vizionál…
Mert „Mindenki azt gondolja magáról: jó ember vagyok”.
Mert másképp nem lehet(ne) élni…
- 12. 18. szerda