Címke: hangulat-jelentés

HANGULAT-JELENTÉS …

„… gyűlés a legalább két személy
részvételével közügyben való
véleménynyilvánítás céljából tartott
nyilvános összejövetel”
2018. évi LV. törvény
a gyülekezési jogról

Pintér Sándor miniszterelnök-helyettesnek, belügyminiszternek
Rogán Antal miniszternek, Miniszterelnöki Kabinetiroda Vezetőjének
Budapest

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes úr, miniszter úr!
Jelentem a mai nap úgy indult, mint a többi, de aztán mégse: még nincs 10 óra, de már több riasztást regisztráltak a kollégák, mint az elmúlt héten mindösszesen: a telefonjaink megállás nélkül csöngenek, már az összes járőrkocsink kinn van az utcán, a pihenő és a tartalékos állományt is be kellett hívnunk szolgálatra, mert annyi bejelentés érkezett.
Jelentem: ma mindenki előzetes bejelentés nélkül, spontán gyülekezik!
Majd később személyesen tájékoztatom az igen tisztelt és szeretett miniszterelnökhelyettes és miniszter urakat, előzetesen összefoglalom a legfontosabb bejelentéseket:
– 1. sz. bejelentés: 6 óra 30 perckor egy XV. kerületi óvoda előtt egy anyuka három ikergyermekével veszekedett, mert a gyerekek nem akartak bemenni az óvodába, a szóváltásba bekapcsolódtak az utcán gyermeküket vezető más szülők is, véleményüket nyilvánították óvodai közügyekben, a hideget és a meleget mondtak, szidták az óvónőket, később elhangzott néhány trágár kifejezés is különböző nagynénikről, a kivonult szirénázó járőröket a gyerekek örömmel fogadták, később a sikert beárnyékolta a szülők igazoltatása, ami mentes volt a kényszerintézkedésektől, de mégis sírást váltott ki a gyerekekből;
– 2. sz. bejelentés: 6 óra 38 perckor egy XVI. kerületi buszmegállóban 3– majd 5 perc elteltével további 8 – ember gyűlt össze, mert buszkimaradás történt, amiről elfelejtették tájékoztatni az utasokat és a fölbőszült utasok a munkahelyükről való várható késés miatt közügyekről kezdtek véleményt formálni, többek között 17 alkalommal elhangzott Miniszterelnök úr neve is nem leírható szó-összefüggésekben, a kiérkező rendőrök föloszlatták a buszra várakozókat és kihívták a közmunkásokat összeszedni az elszórt csikkeket;
– 3. sz. bejelentés: 6 óra 43 perckor az agglomeráció egyik kisvárosának iskolája közelében a felfestett gyalogátkelőnél nem álltak meg az autók, mert a jelzőlámpa elromlott és a gyalogosoknak mindig pirosat, az autósoknak mindig zöldet mutatott, 87 iskolás gyűlt össze, aki először rágyújtottak egy-egy cigire, majd a tornazsákjukkal elkezdtek focizni és egy kis idő múlva közügynek nyilvánították a lámpa elromlását és elkezdték szidni a lámpa-karbantartók édesanyját, a kiérkező rendőrök összeszedették a tornazsákokat és 4 kilométeres elterelő útra vezették a gyerekeket, aki így az első órát kihagyták;
– 4. sz. bejelentés: 7 óra 00 perckor az utóbbi időben a sajtóban gyakran szereplő kórház sürgősségi osztálya előtt az utcán 47 ember gyűlt össze, mert a sürgősségi ellátásra várók sorának vége már a kórházon kívülre került, többen lefeküdtek a járdára és az úttestre, mert állni nem tudtak, akadályozva ezzel a normális forgalmat és életet, részükről hangos szó nem hangzott el, némán, sípoló tüdővel fejezték ki véleményüket a közügyekről, a kivonuló rendőrök velük szemben kényszerintézkedést alkalmazva enyhítették a sürgősségi osztályra nehezedő nyomást, gyógyításra azonban nem került sor;
– 5. sz. bejelentés: 7 óra 12 perckor az egyik XXII. kerületi kocsma előtt megjelent néhány női személy, akik a kocsma előtt fetrengő, vélhetően illuminált állapotban lévő, férfiaknak tűnő homosapienseket akartak hazatérésre bírni, miközben cigány és zsidó összefüggésben trágár kifejezéseket használtak közügyekben, a rendőrség fönntartotta a rendet;
– 6. sz. bejelentés: 7 óra 22 perckor a Czinege utcában 6 gyanús külsejű, fekete öltönyös embert láttak, akiknek a füléből drót lógott ki, időnként összeverődtek, megálltak, morogtak valamit, majd meghatározott rendben újra szétszéledtek, a kiérkező rendőrök később elnézést kértek a TEK őrző-védő embereitől.
Kérek személyes meghallgatást!
Tisztelettel: ügyeletes tiszt
2018. 10. 01. hétfő

Hangulat-jelentés HÁ úrnak a 60. ünnepe előtt


Településünkön tulajdonképpen nyugodtan fogadták az esős évszak beköszöntét. Egy kis izgalmat azonban okozott, hogy a vízelvezető árkot valaki(k) tévedésből szemétlerakónak gondolta(ák), és már március óta oda hordja(ák) a szemetet, ami általában nem zacskóban került összegyűjtésre, és ami mostanra már mindkét oldalán az ároknak kicsordult az útra keresztben. De az autók el tudnak (még) menni mellette, így intézkedésre nincs szükség és persze nem is került sor. Viszont a víz már nem megakadt. A település a csodájára jár a képződménynek, sorban állnak az árok kerítésfelöli oldalán, hogy megtekinthessék a látnivalót, a sorszámot előre mindenki letépi, majd a megtekintés után az árokba dobja, egyelőre nagyobb összetűzésre nem került sor. A vízelvezetés akadályával majd a decemberi falugyűlésen fogunk foglalkozni: fölvetjük majd a kérdést az elöljáró úrral együtt. De ez legyen a legnagyobb baj.
Hiszen készülünk a Nagy Októberi Ünnepünk 60. méltó megünneplésére. Ezért, az Unió támogatásával, fölújításra kerültettük a fő megünneplési helyünket, így az igen tisztelt és becsült ünneplő közönség méltóan lesz képes leülni, ünnepelni, énekelni, beszédet elmondani és meghallgatni a beszédeket és a Székely himnuszt is. A gyerekkórus már csak az ünnepi műsort gyakorolja az iskolában, a tananyag ismertetésére majd később kerül sor, de az is lehet, hogy mégsem. Viszont a gyerekek nagyon élvezik, mert az éneklés mellé kapnak a helyi péktől, aki az egyik elöljáró unokatestvérének a férje, kakaós tekercset, amit az elöljáróság, a szociális keret terhére fedez. A pályáztatás ellenére az árat csak 17%-kal emelte meg az unokatestvér, ez is elég volt a győzelemhez.
Nagy fölzúdulás kísérte a stadionavatót. Többen jelezték a feleségüknek, hogy azonnal jöjjenek a képernyő elé, mert olyant láthatnak és hallhatnak, amit csak a gyurcsányi időkben láthattak és hallhattak: spontánul és hangosan kiabáltak a nézők, meg a riporteri is, hogy ne lehessen hallani a kiabálást, de mégis lehetett hallani. Akkor már én is kiabáltam az asszonynak, de a nagy zajban nem hallotta meg a hangomat. Nem irigyeltem a kiabálókat, mert abban a hidegben még a torkuk is megfázhatott volna. Biztosan nagyon mérgesek lehettek. Mindenesetre a településünk elhatárolódott a kiabálástól, és hangosan hívta mindenki a kutyáját.
Közben most látom, hogy az árokba szorult víz már tóvá dagadta magát, és szerencsére a békák brekegése is elnyomta a „tolvaj, gazember, mondjon le” zajt, ami a tv-ből jött. Mert ugye: „Ahol tó van, lesz ott béka is”, ahogyan ezt az igaz szállóigét hallhatjuk mostanában mindenfelől!
Utóirat: Népszabadságot nem kaptunk, most már egy hete nem jön, de érdekes módon a Magyar Időket nem viszik, mindig vissza kell küldenie az újságosnak, már többször jelezte nekem, mert ő meg az én unokaöcsém. Azt is mondta, hogy többen kértek ÉS-t, Magyar Narancsot, 168 órát, de azokat a lapokat mindig a többi lap alá teszi, úgyhogy sohasem adja el.

2016. 10. 16.