Címke: öregedés

MÁR NEM AZ ÉN DOLGOM – „CSAK” ELSZENVEDEM,

ahogyan az a kidobott esernyő is az ágon…

 

Nem kérdeznek már: se innen, se onnan.

Nem „érdekes” a véleményem.

Ahogy a tiéd sem.

Nem érdekes: hogyan élsz és miből; mit kezdesz azzal a „sok szabad” időddel, amid legalább van; vannak-e még kívánságaid, céljaid és erőd hozzá. hogy elérd.

 

Én olvasok.

Nézem a híreket.

Most például az MNB infláció-ellenes küzdelméről a Kuti-Koroknai tanulmányt, hogy föl kell tőkésíteni az MNB-t, ami költségvetési feladat.

Az MNB Alapítványai más ügyek.

Az idei várható veszteség a GDP 2,5-3 százaléka körül lehet.

A várható költségvetési térítési összegeket majd öt évre elosztva (miért írtam elsőre az „elosztva” helyett „elsózva” – t) fizetjük majd.

Zakson.

A kötelezettség az kötelezettség.

Jöhetnek majd a Schadl és társai.

 

Jól van ez így.

Engem nem kérdeztek.

Mi közöm hozzá.

Nem vagyok én sem MNB elnök, sem pénzügyminiszter, a „Legfőbb Ügyész” sem.

Te sem.

Csak fizeted.

 

„Utoljára 2009-ben érzékeltek a mostaninál nagyobb gazdasági romlást a magyarok” – olvasom a Medián kutatását.

Semmi összefüggés nincs az előző hírrel.

Mi köze van a gazdasági romlás „érzékeléséhez” az MNB-nek vagy a kormánynak?!

A migránsoknak, Brüsszelnek, Sorosnak, Gyurcsánynak van – olvasom a Vargát, a Lázárt, meg a neve sem érdemes megjegyzésre minisztereket.

Különben sem kérdeztek.

Kit érdekel(ne) az én véleményam.

Már nem az én dolgom!

 

Mi lesz az új nyugdíjasokkal?

Hát a mai nyugdíjak értékállóságával?

A nyugdíjasok hitelezzenek majd tovább az államnak?

És a gyógyszerekkel, ha majd a gyógyszerkassza kiürül?

És az Atlétikai Stadionnal, ami a VB-re épült, amikor vége lesz a VB-nek (és haza mentek a legények)?

Nem az én dolgom.

Nem kérdeztek.

Téged se.

Csak fizesd.

Nyugodtan te és én biztosan „elkótyavetyélnénk” – ugye?!

Hát biztosan ezért nem kérdeztek téged sem.

Eldöntötték maguk közt: neki erre, amannak arra, Ő ezt vegyen, amaz azt – a közpénzedből!

Minek olvasok ilyeneket…

 

Nem kérdeznek már: se innen, se onnan.

Nem „érdekes” a véleményem.

Ahogy a tiéd sem.

Ahogy annak a kilökött rossz, szakadozott, sok esőtől megvédő esernyőnek is mindegy, már nem az ő dolga…

  1. 06. 15. csütörtök

 

 

Öregedés

Félig fekve ül a széken, talán
Ülve fekszik, mégis ébren
Magát látja mindenségben
Utazik a messzeségben

Hangokat hall csöndességben
Sugárzó fényt sötétségben
Keze mozdul, nyúl feléje
Belemarkol semmiségbe

Szeme villan, arca csillog
Újra táncol, újra villog
Lába dobban, szoknya pördül

Teste hevül, szíve csordul…
Félig fekve ül a széken, talán
Ülve fekszik, mégis ébren.

Tovább a folytatáshoz