– Viktor vagyok
– Sándor
– tényleg nem jössz vacsorázni?
– tényleg
– mindenki ott lesz, aki számít
– nem mindenki
– jó lesz a kaja
– biztos
– fontos lenne nekem, hogy ott legyél
– nekem, hogy ne legyek
– szeretném, ha mindenki látná, hogy Te is ott vagy az asztalomnál
– én meg azt szeretném, hogy lássák: nem vagyok ott
– aztán miért nem jössz?
– még kérded?
– kérdem
– mert eddig semmit sem kérdeztél, csak válaszoltál
– de most kérdezlek
– ez a válaszom
– ezt én nem fogadom el, ilyet nekem nem lehet válaszolni
– Te nem választ vársz, hanem behódolást, mert semmire és senkire nem vagy kíváncsi
– pedig ez a vacsora mára már egy szép hagyománnyá lett
– éppen ez az, azt akarod elérni, hogy mindenki úgy gondolja: „ez most már így marad, ebben Tovább a folytatáshoz →

– Főnök, baj van, ezek nem jönnek vacsorázni
– dombornyomású papíron, a koronás címerrel küldtétek a meghívót?
– azzal
– az aláírásom is jól látható helyen és olvasható volt?
– az olvashatót nem tudom, de még félkövéren is kiemeltük a Főnök nevét, még a fejlécben is szerepel
– és írtam azt is, hogy hozhatják az asszonyt is?
– hát, nem is tudom: kísérőnek írtuk
– hogy ez lesz az év eseménye, mert én is enni fogok, meg inni, meg megszorongatom majd a puha kezüket, megsimogatom majd a buksi fejüket?
– írtuk, még azt is, hogy ki mindenki lesz ott
– és ennek ellenére nem?
– nem
– ne beszélj, nem kell nekik a vacsora, ez meglepő: hogy lehet majd üres hassal engem támogatni, legalább nem fognak gondolkodni, mert azt üres hassal és szomjasan még énse tudok
– pedig valamilyen Marx írt olyanokat is, hogy „… az éhség éhség, de az az éhség, amely késsel és villával fogyasztott főtt hússal elégül ki, más éhség, mint az, amely a nyers húst kéz, köröm …”
– ne hadoválj itt nekem, pedig „lehet magyarként is elegánsnak lenni, lehet magyarként is nem provinciálisnak lenni. Magyarként is lehet késsel-villával enni”
– hú, ezt nagyon szépen mondta, Főnök
– már mondtam ezt egyszer, miért nem jegyezted meg?
– nem vagyok nagykövet még, majd akkor megjegyzem
– tartsátok titokban, hogy kik nem jönnek,
– hát, a titoktartás már nem nagyon megy, már minden fönn van a Facebookon
– az nem érdekes: az M4 sport csatornán ne mondjátok be, meg a Mráz Ágoston se írjon ki kutatást az otthonmaradókról, meg most a Bayer Jóska is maradjon csöndben
– és mit csináljunk a megmaradt kajával?
– nem maradhat semmi: töltsétek föl a hiányzó asztalokat a Puskás Akadémia fiatal focistáival, megérdemlik
– értem
– és kiderült, miért nem jönnek?
Tovább a folytatáshoz →