2021. március 14. nap bejegyzései

CSAK EGY MAGYAR ÓRA

CSAK EGY MAGYAR ÓRA

A nyitott ablak elé hiába húzott a levegő vékony vibráló függönyt, a meleg zavartalanul és vidáman ömlött be gimnáziumi osztálytermünkbe. Én – talán ’67 vagy ’68 tavaszának az egyik napsütötte szerdáján – az ablaktól a legtávolabbi sarokban, az utolsó padban ültem és a többiekkel együtt zsibongva, vegyes, mégis szorongó érzéssel vártam Vera nénit. Hétfőn-szerdán és pénteken volt magyar óránk, mikor irodalom, mikor nyelvtan: most irodalom Petőfivel.

Vera néni bejött, rögtön csönd lett, lerakta a könyveket a tanári asztalra és az első pad elé lépve megállt. Fölemelte a fejét és halkan megszólalt: ma a Cipruslombok Etelka sírjáról versekről fogunk beszélgetni.

Vera néni mindenről „csak” beszélgetett velünk, de ezek a beszélgetések többet értek a tanításnál, az oktatásnál, a kötelező magolásnál. Kíváncsi volt a véleményünkre, a gondolatainkra, az érzéseinkre, arra, hogyan látjuk, értelmezzük az olvasottakat.

Érdekes „küzdelem” volt, ismerkedés egy új világgal, ami sokszor nem illett bele a világunkba, ellentmondott annak, amit otthonról hoztunk magunkkal, amit korábban tapasztaltunk. De, ha magunkat adtuk, ha ki tudtuk fejezni, amit akartunk, akkor Vera néni mindig mosolygott, és a mosolya nagyon sokat ért nekünk.

A Forradalmi Ifjúsági Napokra készültünk, a tavaszi nagy seregszemlére, arra, hogy a ’48-’19-’45 tavaszi nagy „forradalmakat megünnepeljük, benne persze Petőfit is. És akkor, azon az órán jött ez a számunkra ismeretlen és akkor megdöbbentő vers:

MIT NEM TETTEM VOLNA ÉRTED…

Mit nem tettem volna érted,
Szép kis szőke gyermekem!
De szerelmem bemutatni
Megtiltotta végzetem.

Az egész, mit életemben
Érted tennem lehetett,
Annyi, hogy a koporsóba
Én tevém be tetemed.

Mert ezt is ő írta, aki később A nemzeti dalt is.

Az az óra hamar elszállt, viszont a meleg zavartalanul és vidáman ömlött be gimnáziumunk ablakán…

  1. 03. 14. vasárnap

(Kép: slideplayer)

„A HAJNAL ELŐTTI LEGSÖTÉTEBB ÓRÁBAN …” (ORBÁN VIKTOR)


– FŐNÖK! Hasad a hajnal!
– Hasad, jó Bertalanom, persze, hogy hasad már!
– Akkor folytatjuk, ahogy eddig?
– Lottózni fogok!
– Akkor nyerünk!
– Persze, hogy nyerek, ÉN mindig nyerek, ha nem akkor is; ha akkor sem, akkor Gyurcsány-Soros-Gyurcsányné-gaz baloldal meg a Wall Street Journal!
– És mikor nyitunk?
– Mondom: lottózok!
– És konzultálunk is?
– Persze, de az eredmény már megvan?
– Nem hosszabbítunk egy kicsit?
– A lottóban?
– Nem, a konzultációs kérdőívek kitöltésében!
– De, de ennek semmi köze az eredményhez.
– Ja, az igaz.
– Különben is: ÉN „láttam már novemberben, hogy nagy baj lesz”.
– Látta, tényleg látta a FŐNÖK, én láttam, hogy látta!
– Azér’ rendeltem 13 millió embernek elég nyugati vakcinát és még 3,5 millió magyarnak keletit is, mert a határon onnan is élnek most magyarok, nekik is kell
– Bizony kell!
– Most jön a legnehezebb hét!
– Ne má’, nem tudna szólni valakinek?
– Kinek? Csak MAGAM vagyok!
– Ez megint igaz!
– De van remény, már kísérletezünk, már talán a hörcsögöknél tartunk a magyar vakcinával!
– Aztán jönnek a vakondok?
– Ne bomolj, Bertalan, ez most nagyon komoly, komolyabb, mint a nyíregyházi stadion fölépítése, pedig az mindent megelőz!
– Mint az egészségügyi dolgozók szerződtetése?
– Jobban, az nem annyira érdekes, bírják azok a gyűrődést!
– Hát?!
– Kishitű vagy: jövőre lesz vakcinagyárunk is!
– És addig?
– Vadászati kiállítás, Dubaiba-repülés, kézilabda-csarnokok fölépítése: hát ennyi nem elég?
– De, biztosan elég a hörcsögöknek…
– „Mi magyarok kezdünk kiegyenesedni”!
– Értem, de FŐNÖK, most a védőbeszédét mondta el?
2021. 03. 14.