Most vitáznak, kit válasszanak az EU Elnökasszonyának.
Hallgatom/nézem az ajánló/elutasító hozzászólásokat, véleményeket.
Valakit, egy román képviselőasszonyt éppen kivezetnek.
A magyar miniszterelnök neve – elutasító, megbélyegző kontextusban – többszőr is elhangzik.
Ezt nézem éppen.
De az agyam máshol jár …
A kisgyereket fölrugó, majd nyugodtan elsétáló karate edzőn, az Agócson.
Tudod: a Yakuzák SE elnökén.
Aki azóta már – állítólag – lemondott.
De a lemondása, bocsánatkérése szőrén-szálán eltűnt.
A világhálóról.
Lehet, a fideszes-fülbevalós-bukott elnökasszony által kitüntetett edző/szakértő lemondása csak legenda.
Az Agócs már nem az.
Nem is lesz legenda.
Se „Tibi bá’”, a gyerekek barátja/nevelője.
De vajon: MIÉRT tette, amit tett?
Miért rúgott föl egy gondjaira bízott gyereket?
Miért nem próbálta máshogyan „taní-/tani!”
Nem vagyok (ennyire) naiv.
Talán azt sem tudja, ki volt József Attila.
Hogy nem olvasgatja/olvasgatta verseit, az viszont biztos.
Előbb rúgott.
Mert ő ELNÖK!
Egy NER kutya-kölyök.
A „mi kutyánk kölyke”.
Ezér’ neki mindent lehet/szabad!
Ezér’ teszi is.
A hasonszőrű cimborái/barátai is.
Aztán kiabálni kezdenek erőszakról, illegális bevándorlókról, idegenekről.
Miközben…
Most látom, már meg is választották.
Ezt nézem épp.
De az agyam …
- 07. 18. csütörtök