MEGINT NEMZETI KONZULTÁLUNK…
A magyar alaptörvény tartalmazza a NÉPSZAVAZÁS megrendezésének a lehetőségeit és a következményeit. Persze ettől még nem kell népszavazást tartani.
A magyar alaptörvény nem „ismeri” a „NEMZETI KONZULTÁCIÓ” fogalmát. Ettől persze még – jogi és más kötelező érvényű következmények nélkül – lehet azt szervezni, lehet konzultál(gat)ni.
Az Orbán-kormány úgy változtatta meg a jogi környezetet, hogy NÉPSZAVAZÁS megrendezése szinte lehetetlenné (ahogy pl. sztrájk szervezése is), érvényessé válása is irreálissá vált. Emlékeztetőül: 2016. október 2. vasárnap Orbán népszavazásra hívta Magyarország lakosságát abban a kérdésben, „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. A népszavazás ÉRVÉNYTELEN volt, mert az érvényességhez szükséges 4 136 313 „IGEN” szavazat nem, csak 3 362 224 érkezett. (A H. Árpád menedzselésével zajló állami propaganda-gépezetet ez persze hidegen hagyta: óriási sikerről és kötelező intézkedésekről hadovált.)
A kudarc miatt viszont föl kellett éleszteni a „valamit”, s az Orbán-körüli „fehérgalléros kopaszok” föl is élesztették a „semmire nem kötelező”, ellenőrizhetetlen, minimális aláírási és kitöltési kötelezettséggel sem bíró, viszont propaganda célokra „qurvára” hasznosítható „Nemzeti Konzultáció” politikai-kérdőív intézményét: az un. „választópolgárokkal folytatott párbeszéd”-et. A kérdések sugallják a választ, egyben manipulálják az olvasót.
A technika fényesen bevált a hat kérdőívnél.
Most jön a hetedik.
Még nem ismertek a kérdések, csak a tény, amit maga O. Viktor jelentett be egy zártkörű (ezért az ott elhangzottak egy része azonnal nyilvánossá vált) Fidesz-(KDNP) frakció ülésen. A Magyar Nemzet információja szerint: „a kormány tudni szeretné, hogyan vélekednek a magyarok
– az iparággá vált börtönbiznisz,
– a feltételes szabadságra bocsátás szigorítása,
– a Szeviép-ügy kapcsán felmerült bírói korrupció gyanújáról és
– a gyöngyöspatai romák kártérítése kapcsán
felszínre került kérdésekről”.
Nekem is lennének „NEMZETI KONZULTÁCIÓS” kérdéseim
1) Az Orbán-kormány Gyöngyöspatán nem biztosította, hogy a roma és nem-roma gyerekek azonos feltételek között tanuljanak, helyette eltűrte a szegregált oktatást, miután a Bíróság jogerősen döntött a roma gyerekek javára, uszító kampányba kezdett a romák és a romákat segítő civil szervezetek ellen.
Egyetért Ön azzal, hogy véget kell vetni az Orbán-kormány uszító kampányának, mert annak következményei beláthatatlanok?
2) A magyar egészségügyi ellátás romokban, az oktatásra sem jut elég pénz, a Lánchíd felújítása késik, miközben a látványsportágak létesítményei építésére, labdarúgók fizetésére, a miniszterelnök rezidenciájának kialakítására ömlenek a milliárdok.
Egyetért Ön azzal, hogy be kell fejezni a kormányzati pazarlást?
3) Az országot vezető politikusok vagyonnövekedése irreális és ellenőrizhetetlen, a vagyonbevallás intézménye „közröhej” tárgya.
Egyetért Ön azzal, hogy lehetővé kell tenni a politikusok vagyonbevallásának civil ellenőrzését?
4) Az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal számos ügyben terhelő megállapításokat tett a magyar gyakorlatról, kezdeményezett nyomozást az elkövetőkkel szemben. P. Péter legfőbb ügyész mindannyiszor vádemelés nélkül és mosolyogva lezárta a nyomozást.
Egyetért Ön azzal, hogy csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez?

A kérdésekre adott válaszok földolgozása megkezdődött. A válaszok 96,8%-ának elemzése alapján megállapítható, hogy az IGEN válaszok száma meghaladja a kormány várakozását…
2020. 02. 13. csütörtök