LUJZA ÉS JENŐ
(utánzat)
- Jenő! Ismered a Karácsony Gergőt?
- Nem, Lujza, nem ismerem: miért kérded?
- Mert föl kellene hívnod.
- Aztán miért kellene fölhívnom a Gergőt?
- Régen ettünk egy jó disznótorost: megkívántam!
- Mi köze van ehhez a Gergőnek?
- Mert azt mondta ma reggel az Orbán Viktor, tényleg: őt ismered?
- Nem, őt se ismerem.
- Kár, szóval azt mondta ma reggel, hogy a Gergő olyan típus, hogy mindig disznó-vágáskor pont a vacsorára érkezik. Szóval meg kellene tudni a Gergőtől, hogy…
- Lujza, hagyd abba, ezt a miniszterelnök űr csak úgy mondta, jellemzésül.
- Értem, mert a Gergő egy típus?
- Azt nem tudom, de hogy nem olyan, mint az Orbán Viktor, az biztos.
- Kár, úgy ennék egy disznótorost.
- Menj le a húsboltba és vegyél!
- Tényleg, ennyi az egész? Azt hittem, csak délelőtt mehetek a boltba, ha van kutyám és sétáltatni viszem, de akkor is csak másfél kilométeren belül.
- Lujza: kevered a szezont a fazonnal!
- Jó, akkor megyek, de mondd Jenő: mi is kapunk 50 eurós kaja-utalványt?
- Miért kapnánk?
- Mert Bécsben kapnak!
- Az Bécs, így rohadnak és rohannak a szakadékba, mert föladják a keresztény európai értékeket!
- Mert a keresztény értékekbe nem fér bele, hogy mindenki kapjon, még az is, aki szegény?
- Jaj, Lujza: ezt idézőjelek között mondtam.
- Értem, Jenő: mi az a rémhír?
- Ezt miért kérdezed?
- Mert minden reggel 6 óra körül fölriadok, hogy csöngettek!
- Biztosan álmodtál valamit, kiről álmodsz Lujza?
- Rólad, Jenő, de ezt nem álmodom, hanem éberen gondolom.
- Miért csöngetnének hajnali hatkor?
- Mert akkor szoktak jönni: sem előbb, sem később!
- Miről beszélsz. Lujza?
- A fekete autókról!
- Lujza, az régen volt, a Rákosi alatt!
- A Rákosi is felhatalmazott volt?
- Miért lett volna az, de úgy viselkedett!
- Na látod, ha akkor jöttek fekete autóval, akkor…
- Lujza, az egészen más világ volt!
- Persze: akkor még focizott az Öcsi és nem Öcsi bácsi volt!
- Na látod, például ezért is.
- Jenő: mi az a rémhír?
- Attól függ…
- Jenő, nem értem: mitől függ?
- Hogy ki mondja, ki hallja, ki olvassa!
- Aha, értem. Illetve nem értem: Jenő, hogy van ez?
- Miért akarod ezt tudni, Lujza?
- Hogy ne vigyenek el.
- Azt hiszed, ha tudod, akkor nem visznek el?
- Nem, azt nem hiszem, de legalább tudom, hogy miért vittek el.
- Azt majd akkor megmondják úgy is!
- Tényleg, Jenő, megmondják és megmutatják azt is, miért?
- Megmutatják.
- Mert tegnapelőtt azt írta az internet, hogy valahol vidéken nem mutatták meg.
- Hibáztak, ez is mutatja: demokráciában élünk!
- Aha, Jenő és mi az a demokrácia?
- Ahol mindenki elmondhatja a véleményét!
- Tényleg? És akkor nem viszik el?
- Nem.
- És ki dönti el, hogy vélemény-e vagy rémhíres vélemény-e?
- Mi van, Lujza?
- Mert a vélemény is lehet rémhír, ugye?
- Nem lehet: a vélemény az vélemény; a rémhír az rémhír!
- Jól van, Jenő, ne kiabálj! De ki dönti el, hogy vélemény-e vagy sem?
- A Bíróság!
- Értem, és a Rendőrség a Bíróság?
- Hagyd abba, Lujza!
- Akkor itthon nem lesz demokrácia!
- Miért nem lesz!
- Mert Én eldöntöttem, amikor elvettél feleségül, felhatalmaztál!
- Erre is?
- Nem mondtam?
- Nem.
- Ne baj, de mondd csak Jenő: mit szólsz a Varga Judithoz?
- A miniszterhez?
- Azt nem tudom, de tud hegedülni és láb-tengózni is!
- Na látod: ő a világ legjobb dekázó és hegedülő minisztere!
- És ez szempont?
- Mire, Lujza?
- Azt mondtad, hogy miniszter, milyen miniszter?
- Igazságügyi.
- Igen? Akkor miért mondta, hogy nem kapott szót a magyar kormány az Európai Parlamentben?
- Mert nem kapott.
- Az Orbán Viktor se?
- De ő kapott.
- És elment?
- Nem ment el, mert éppen nagyon küzdött a járvány ellen.
- De Belgrádba mégis elment?
- Oda el.
- Értem, a Varga Judit nem küzd?
- De, küzd.
- Értem, azaz nem értem, de nem baj. Jenő: mikor lesz február tizenharmadika?
- Jövőre!
- Jaj!
- Mi a baj, Lujza?
- Akkor még addig kell várnunk Budapest fölszabadulására?
- Nem tudom, Lujza.
- Kibírom, Jenő: de úgy ennék egy disznótorost…
- 05. 15. péntek