– Lacikám, megint meg kell szólalnod
– tudom, Főnök, már készítik a szöveget, csak nehéz elhelyezni
– az nem lesz gond: csak ütősen, akasztósan beszélj
– abban nem lesz hiba, én nem tudok máshogyan megszólalni
– ismerlek jól, már a kollégiumban is ilyen voltál
– nem is változtam, csak még világosabban szövöm a kötelet
– szóval riogass, fenyegetőzz, hozd közelebb az ördögöt is
– nem lesz nehéz, már úgyis régen vágtam le a bajuszomat, majd még hegyesebbre pödröm
– én már utasítottam a Hendééket, hogy egy kis szakaszon, a sajtó előtt kezdjék el kezdjenek építeni, legalább egy Patyomkin-kerítést, elég lesz, ha a földmunkát elkezdik
– nagyon jó, talán terepruhában megjelenhetne, kedves Főnök, és akkor széjjel is lehetne nézni a határban, mintha most érkeztünk volna Vereckénél
Tovább a folytatáshoz →