„Számunkra, filozófusok számára ugyanis
nem az a kérdés, hogy mi történt,
hanem az, mit
gondoltak a században.”
(Alain Badiou: A század)
„„Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott” – mondta a miniszterelnök, aki szerint ez ma is így megy. Egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét és a birodalmi gondolat, a nemzeti kultúra és az európai értékek, a szuverenitás és az „ever closer union”, ahogyan Brüsszelben mondják – tette hozzá.” – olvasom a miniszterelnök hivatalos oldalán.
Nem akarok „hamisítani”. Ezért írom „tiszta” forrásból. Hogy lásd te is. Mit mondott, hogyan értelmezi.
Innen szubjektív lesz.
Olyan, amilyen.
Én vállalom.
Amikor leírom.
Nem parancsra teszem.
Nem „szakszerűen és arányosan”.
Nem a hatalomból.
Nem is a hatalomért.
Bár egy barátom egyszer azt mondta nekem-rám.
Mert ezt hallotta.
Mástól.
Pedig „kiművelt ember”.
Aki másokat is „művel”.
Mert Ő megteheti.
Mások nem.
Szóval az a mondat.
„Vannak szavak…”
Amit csak világosan, egyértelműen lehet „használni”.
Mert „piszkos” múltja-jelene van.
Például a „Hitler álmodott”.
Ez az „álom” NEM az „egységes Európa” látomása volt.
Ez gázkamrákról szólt.
Ez Hitlerről, fajelméletről, árjákról vizionált.
Ennek semmi köze „Brüsszelhez”!
Ennek a Soros-plakátokhoz van köze.
Budaházy kiengedéséhez van köze…
Itt nem lehet olyan, hogy „ebbe történelmileg nehéz belekötni”.
Hitler sem volt beteg ember.
Amúgy.
Mi jön, jöhet még?!
Ne jöjjön!!!
Ez egy szubjektív bejegyzés volt.
A beszéd is.
Bevésődött…
- 05. 13. szombat