(4.)
2022-ben közel hetvenezer honfitársunk
már megünnepelte 90 éves szülinapját.
Akkoriban a magyar lakosság egyötöde,
1 980 795 volt idősebb hatvanötévesnél!
Én is köztük vagyok.
Érdekel valakit: hogyan látom, látjuk a világot?
Újabb, az előbbieknél durvább fejezet kezdődött.
A jelek szerint – sajnos – ez még nem az utolsó.
A drámában.
Mindannyiunkéban.
De már látszik a vég(e)!
„Egyetlen dolgot kérdez most itt Brüsszelben mindenki: hová lett a pénz?” – mondta ugyanis ma Orbán Viktor „szokásos” és hazug pénteki- performance-ában.
Mintha nem kapta volna meg hivatalosan az anyagot.
Mintha a szakértői nem mondták, volna el órákon át; nem írták volna le neki többszáz oldalon keresztül a választ.
Mintha nem ismerné ezt az oldalt: https://european-union.europa.eu/institutions-law-budget/budget/spending_hu.
De: ismeri.
De: a helyzetet is jól ismeri.
Magas ívben xarik rá!
Csak egy érdekli, semmi más.
A HATALMA!
Hogyan is írja Stefano Bottoni A hatalom megszállottja című könyvében: „A miniszterelnök fiatal kora óta kívánta a hatalmat, és 2010-től a kimagasló politikai képességét és vezetői rátermettségét arra fordította, hogy saját képére formálja az országot. 1989 óta Magyarország egyedi pályát futott be Közép-Európában: egy tökéletlenül működő, de teljes értékű demokráciát cserélt le egy folyamatosan radikalizálódó és tekintélyelvű rendszerre…”
Csak ez érdekli.
Ha ehhez az kell: kezet csókól és elutazik a világ végére.
Ha ehhez az kell, hogy provokálja az Uniót, akkor provokálja.
Ha Dózsa László kell, lesz Dózsa László is.
Ha ehhez közpénzből kell etetni a csókosokat, akkor abból eteti őket.
És minden héten elmondja „Bözsi néniéknek”: megőrizzük a reálértéket.
Ha ehhez minden alkotmánybírónak lakájnak kell lennie, akkor olyanokat választanak majd.
Ha ehhez minden kell, lesz minden is.
„Választ várunk arra a kérdésre: kik felelősek azért, hogy a csőd szélére jutott az Európai Unió” – harsogta drámaian mindenki „pofájába” a végén.
De, tulajdonképpen a kérdése sem izgatja különösképpen.
A válasz sem érdekli.
„Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében.” – írta Shakespeare annak idején.
„Vértanú szerepét, fiam, az áldozatét, mert ezzel lehet legjobban elterjeszteni egy vallást és felszítani a hitet” – mondja az Úr Jézusnak Saramagó könyvében.
Ha ez kell?!
Az embereket „használja”, mert „… az ember mindenre felhasználható, a születésétől a haláláig mindig kész engedelmeskedni, odaküldik, és odamegy, azt mondják neki, álljon meg, és megáll, azt parancsolják, hogy forduljon vissza, és visszamegy, az ember általánosságban véve, mind békében, mind háborúban a legjobb eszköz…”.
Hát így valahogy.
Mert a HATALOM – neki – minden.
Neked – jó esetben – áldozat, a rosszabbra minek gondolni: ez nem elég?!
Szóval: játszik tovább.
Veled.
Az áldozatával.
Mert hagyod…
- 06. 30. péntek