Mariska néni megint megszólalt: „Mindenki tudja, hogy a történetírás politikai csatatér, ahol az emberek szívéért és eszéért folyik a küzdelem. A tét az, hogy sikerül-e a birodalomhívő, nemzetállam-elleneseknek, akik nacionalizmussá akarják degradálni a hazaszeretetet, továbbra is megakadályozni bennünket abban, hogy nemzetünk erkölcsi tőkéjére támaszkodva írjuk végre újra az elmúlt évszázad történelmét.” Aki eredetiben akarja: Haza, szeretet.
Hogy más szavakkal, magyarra lefordítsam: nem az az érdekes, hogy mi történt, mi volt az igazság, hanem az, hogy újra írják, újra fogalmazzák a magyarok történetét, mégpedig úgy, hogy az „hazaszeretetre… vagyis saját magunk megbecsülésére és szeretetére” tanítson! Persze, hogy ez mit jelent, hogy mi tanít, és mi taszít; mi segít, és mi gátol; mi az, ami méltó a megbecsülésünkre, szeretetünkre, azt majd Mariska néni és a hozzá hasonszőrű, a mai hatalomhoz dörgölődzők, azt kiszolgálók akarnák megmondani.
„Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is.” – tanultuk meg Orwelltől.
És ezt Schmidt Mária is nagyon jól tudja.

Tovább a folytatáshoz →