Olvasom D Tomika cinikus, avagy csak egyszerűen Fideszes replikáját a Twitteren a szegénység, a nyomor és a stadionépítések összefüggéseit firtató bejegyzésre. Az elkényeztetett, a versenyre, megmérettetésre soha nem kényszerült budai csemete; a dzsentri életmódhoz szokott, féktelen úri fiú gátlástalansága szól minden szavából. Az elképesztően nagy egyenlőtlenség: a kevesek végtelen gazdagsága és a többség néma nyomora nem készteti megfontolásra. D Tomika primitíven elutasít mindenféle gondolkodást.
Néhány éve miniszterelnöke addig nem nevezte ki sportminiszterré, amíg nem szerezte meg egyetemi diplomáját. Mintha a diploma, az oklevél gondolkodási képességet, esetleg gondolatokat is adott volna. Nos: nem adott…
Utóirat: most olvasom Garai László: egyenlőtlenségek egyenlőtlensége című tanulmányát: az egyenlőség és az egyenlőtlenség hármasszabályáról ír. Arról a gazdaságpszichológiai alapdilemmáról, „mely szerint a modernizáció nem lehetséges nagyfokú gazdasági egyenlőtlenség nélkül, mert csak ez teszi benne érdekeltté azokat, akik az ilyen viszonynak haszonélvezői – ám nem lehetséges nagyfokú gazdasági egyenlőtlenség mellett, mert ez fellázítja maga ellen azokat, akik e viszonynak kárvallottjai. Amiből pedig logikai szükségszerűséggel következne, hogy a modernizáció egyszerűen nem lehetséges, hiszen az egyenlőtlenség vagy nem eléggé nagyfokú, s ezért nem mozgósít, vagy pedig eléggé nagyfokú, s ezért felháborít.”
Nos, nem így van. Garai szerint ugyanis van egy hármasszabály, aminek az érvényesülése mellett a mai társadalmakban is megférhetne egymással fantasztikus méretű egyenlőtlenség és nagyfokú egyenlőség:
– ha a vagyon elosztásának akár elképesztő méretű egyenlőtlenségéhez a jövedelem elosztásának sokkal kisebb fokú egyenlőtlensége társul;
– ha ez utóbbinak még mindig nagy fokát a jólét sokkal egyenlőbb eloszlása kíséri;
– végül, ha ez utóbbinak még mindig nem igazán egyenlő arányai mellett az emberek méltóságban egyenlők.
De hol van a magyar elit ennek a követelésétől?
Van az Orbán kormánynak szándéka ennek a megvalósítására?
Akkor meg mit várunk D Tomikától…