Havonta mindig ugyanakkor jön a nyugdíj.
(Kivéve, amikor elba@@ák az utalást a Kincstárban.)
Havonta mindig előtte bejelentik: ÉRKEZIK!
Havonta mindig örömmel.
Havonta mindig csinnadrattával.
Havonta mindig más jelzővel.
Havonta mindig „jó hír” („szép asszonyi szó…”).
Havonta mindig a kormányhoz közel álló orgánumok idézik.
Havonta mindig győzelemként tálalják.
Havonta mindig két hétig is tart a „zünneplés”.
Aztán „Havonta mindig” rácsodálkozol, hogy lehet abból kijönni…
(2.)
2022-ben közel hetvenezer honfitársunk
már megünnepelte 90 éves szülinapját.
Akkoriban a magyar lakosság egyötöde,
1 980 795 volt idősebb hatvanötévesnél!
Én is köztük vagyok.
Érdekel valakit: hogyan látom, látjuk a világot?
Nincs elég orvos.
Nincs elég pedagógus.
A kiművelt emberfők száma sem nő.
A „birka-pásztoroknak” a száma viszont …
A „birkákéról” nem is beszélve.
Mintha ez lenne a cél!
Vajon miért?!
Pedig a magyar kormány béget.
Az uniós pénzért.
Ahogyan az a „jó” birkához illik.
Ahogy a birka, a magyar kormány is azt hiszi: elég az.
Különben is, minden a legnagyobb rendben a kormány háza-táján.
Minden uniós kívánság teljesítve!
A magyar kormány szerint.
Az a „hüje” Átlátszó marhaságokat ír.
Hogy: „Az Integritás Hatóság nem adja ki közpénzes szerződéseit, mert „azok nem tartoznak harmadik félre””.
Az „erkölcsös” ember nem adja.
A „zelnök” úr.
A kinevezett birka.
Csak bégetni tud.
Persze – előbb-utóbb – mégis levágják.
A legelő az más.
Ott már tényleg gondok vannak.
Eső ide, eső oda.
Levelet írt Orbánnak egy mentőápoló.
Aki negyvenöt évig dolgozott mentősként.
Most rokkantsági ellátásként kap ÖTVENNYÖLCEZRET.
Forintban.
Persze most annak „jó” az árfolyama.
Viszont: arra sem elég, hogy kitörölje vele.
A gyógyszerárak meg közben elszálltak.
A „magosba”!
Pedig még nincs is augusztus elseje.
Amikor újabb adók miatt tovább fognak emelkedni.
Az élelmiszerek ára viszont az „egekben”.
Minek „zabálsz” annyit…
Szóval: a legelőkön.
Már a birka-lét sem az igazi.
Viszont „Ukrajna már nem szuverén ország”.
Bégess csak, bégess, ameddig teheted…