Tisztelt Ismeretlen, szolgálatot teljesítő Rendőrnő!
Önnek írok, aki tevőleges írója, szereplője, rendezője volt egy halálesetnek. Ön és rendőrtársa – a hírek szerint – közúti ellenőrzést végeztek egy álló autóban éppen telefonáló úrral szemben. A kocsiban ott ült egy másik férfi is, akit már korábban ellenőriztek. A telefonáló úr arra kérte önöket (szemtanú szerint), várják meg, amíg befejezi a telefonálást. Vélhetően ez az a pont, ahonnan kiindulva az események fölgyorsultak, „intézkedésbe” csúcsosodtak (motozás, megbilincselés, földre vitel) és visszafordíthatatlanul vezettek a tragédiához. A ma nyilvánosságra került információk szerint (Független Hírügynökség) „… a kiérkező mentők a külső jelek alapján már a helyszínen megállapították, hogy a férfi szívinfarktusban hunyt el, ezt pedig a boncolás is megerősítette”.
Tisztelt Ismeretlen, szolgálatot teljesítő Rendőrnő!
Nem ismerem Önt, nem tudom van-e családja, gyereke, hogyan él, mit szeret szabadidejében csinálni: cigarettázik-e, szeret-e táncolni, szórakozni, teázik-e vagy kávézik inkább, olvas-e, hallgat-e zenét, karatézik-e, esetleg imád a kutyájával játszani.
Úgy képzeltem (legalábbis eddig), Ön, Tisztelt Ismeretlen, szolgálatot teljesítő Rendőrnő, ugyanolyan egyszerű állampolgára hazánknak, mint én vagy a szomszédom, vagy éppen a nemrég intézkedés alá vont és ott elhunyt személy, Á. István. Úgy képzelem, Önnek is voltak és vannak álmai, vágyai, megvalósításra váró elképzelései, ahogyan mindannyiunknak is voltak és vannak, ahogyan csak voltak Á. Istvánnak is. Ön is magyar állampolgár, akinek vannak jogai és kötelességei is, mint mindannyiunknak, ahogyan viszont Á. Istvánnak többé már nincsenek.
Tisztelt Ismeretlen, szolgálatot teljesítő Rendőrnő!
Ön szolgál és véd! Talán megérti mindkét szó jelentését, de el kellett volna, hogy fogadja: szolgálni és védeni csak együtt van értelme! Föltette már magának a kérdést azóta: „kit és mit védtem akkor és ott?” Belenézett-e a tükörbe, hogy kit lát visszanézni: aki szolgált és védett, vagy csak szolgált?
Tisztelt Ismeretlen, szolgálatot teljesítő Rendőrnő!
Az egyenruha, a szolgálatba helyezés, a bilincs, a fegyver kötelez, de nem a mindenáron való használatra, éppen ellenkezőleg a megfontoltságra, a higgadtságra, hiszen az erő Önnel volt és van, nem pedig a kiszolgáltatott ellenőrzés alá vont állampolgárnál.
Tisztelt Ismeretlen, szolgálatot teljesítő Rendőrnő!
Belegondolt már abba, hogy egy családtagja, hozzátartozója, esetleg gyereke is kerülhet majd hasonló helyzetbe?!
Tisztelt Ismeretlen, szolgálatot teljesítő Rendőrnő!
Ön előttem megbukott a vizsgán, Ön engem ne szolgáljon és ne védjen tovább!!
Egy egyszerű magyar állampolgár
2017.08.09.