Barátaim!
2010 óta Orbán Viktor Mihály (OVM) által vezetett kormánya van Magyarországnak. Azóta – OVM korábbi pálfordulásával és hatásos irányításával – jelentősen megváltozott országunk: lassan újra „hárommillió koldus országa” leszünk; igaz nem Amerikába és nem másfél millió, de 600 ezer ember kitántorgott már a nagyvilágba („Múltunk mind össze van torlódva/ s mint szorongó kivándorlókra,/ ránk is úgy vár az új világ.”); családok tízezreinek kell megint átélni a kilakoltatás, az otthon-vesztés megaláztatásának a borzalmát, miközben – válság ide, válság oda – a leggazdagabb magyarok vagyona a csillagos egekbe nőtt; újra a gyűlölködés, a rasszizmus, a kirekesztés szennye ömlik végig az utcákon, mocska jelenik meg plakátokon, falakon.
És Ti még mindig önmagatokkal és egymással vagytok elfoglalva: ki hibázott nagyobbat az összefogás(?) elmaradásában; ki volt áruló és tényleg az volt-e; kit szólítsatok „elnök úr”-nak a pártotokban; együtt vagy egyedül lehet „eredményesebben”; ki legyen a következő „balek”, akit fölkértek egy választáson az indulásra és így tovább a végtelenségig.
Pedig – remélem – érzitek és tudjátok is: ez nem vezet sehová.
Mégis ezt csináljátok, csak ez a válaszotok.
Mert gyávák vagytok!
Még kérdezni sem mertek, nemhogy a válaszokat megkeresni!
Talán emlékeztek még, talán föl tudjátok idézni:
Orbán Viktor (Mihály) „1989–1990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. 1990-től lett országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, majd 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. … 1992-ig liberális elveket vallott, a pártja is ebben az időben szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. Azonban ettől az évtől számolva a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását szorgalmazta”. „Orbán Viktor (Mihály) és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort (Mihályt) választotta a párt kongresszusa … és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választáson csak 7,01%-os eredményt ért el. 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választáson komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán … 1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor (Mihály) lett … 2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké … A nyugat-európai sajtó néhány baloldali újságírójának véleménye szerint a 2010-től tartó kormányzás során a Fidesz fokozatosan a jobboldali alapállásból a „szélsőjobboldal felé tolódott”, amely eltolódást a „szélsőséges bevándorlásellenes kampányai”, a „demokrácia elemeinek fokozatos lebontása”, valamint „nemzeti” politika jellemez. A Tusványoson kifejtett „illiberális demokrácia” megvalósítása miatt néhányan szélsőjobboldalinak tartják.”
OVM a majdnem megsemmisítő bukása(i) után fölismerte: a politikai űrbe, a zérusba, a „semmibe” kell bele-lépnie, onnan kell megalapoznia hatalmát. Ha ez korábbi elvei föladását követelte is, az se baj: az elvek számára eszközök voltak csupán, a divattal kidobandó ruhadarabok, lényegtelenek. Csak olyan elv kell, ami a hatalomhoz segíti!
És Ti (mégis) ennek az „Őfelségének” lettetek – tisztelet a kevés kivételnek – az (együttműködő-kollaboráns, alamizsnával kifizetett) „házi-barát” ellenzéke! (Hofi sohasem volt udvari bohóc, de rajtatok még egy jót röhögni sem lehet.)
Eddig azt gondoltam, abban reménykedtem, hogy Nektek, barátaim nem kell(ene) OVM-éhez mérhető, maghasonlást követelő pálfordulást végeznetek. Mert abban bíztam: elveitekhez, elvi politizálásotokhoz közelebb áll az „igazi” ellenzékiség, a kormány állításainak megcáfolása, politikai gyakorlatának a megsemmisítése.
Mert mit is állít az OVM-kormány: „1. menekülteket nem szabad befogadni, 2. az „emberi jogok” a korlátlan bevándorlást jelentik, 3. a romák integrálhatatlanok, 4. az EU, az ENSZ és a „Soros-hálózat” a magyar nemzeti identitás elpusztítására törekszik, 5. a „dzsenderelmélet” és „a politikai korrektség” buziuralmat, női zsarnokságot és niggerterrort jelent”.
És Ti ezt nem kéritek ki magatoknak.
Nem tagadjátok meg egyértelműen!
Nem üvöltitek világgá: elég!
Nem is vagytok igazi ellenzék!
Mit elleneztek egyáltalán? Kiért és hogyan hallatjátok a hangotokat?
Egyszerűen „csendes-társakká” váltatok!
Pedig akkora politikai űr, zérus, „semmi” van a társadalmilag kiszolgáltatottak, a leszakadók, egyáltalán: a „nem csókosok” képviseletének az oldalán, hogy még csak versenytársatok sem lenne. Csak oda kéne lépni, csak föl kéne vállalni!
Persze tudom: a „nemzetközi helyzet fokozódik”, egyáltalán nem kedvez, máshol se, Európában és azon kívül se.
Ti meg „csak” talpon akartok maradni.
Így is megéri?
Ebben rám ne számítsatok…
2018. 05. 28. hétfő
Címke: levél
Levélféle a Fidesz-szavazóhoz…
Tisztelt Fideszre szavazó honfitársam!
Ön az egyike – országunk jelenét és a jövőjét nagyban meghatározó, igaz, bármikor lecserélhető – a Fideszre szavazó állampolgárok közül. Ön hol hangosan, hol halkabban egyértelműen állást foglal: szavazatával, újság-vásárlásával, tévénézésével, mosolyával, bejegyzéseivel, kommentjeivel, informális jóváhagyásával – hol arccal, hol arc nélkül, de –, mindig kinyilvánítja egyetértését a regnáló hatalommal, támogatásáról biztosítja minden, hangsúlyozom: minden törekvését!
Tisztelet érte!
Ugyanakkor élünk itt e kis, lángoktól ölelt országban, akik szintén magyarul gondolkodó, beszélő; a magyarok múltjára: Szent Istvánra, Mátyásra, Rákóczira, Thökölyre, a nyelvújítókra, Petőfire, Széchényire, Adyra, József Attilára, Radnótira, Babitsra és még sorolni sem tudom ki mindenkire büszke állampolgárai vagyunk hazánknak. Honfitársai vagyunk önnek, ugyanolyan egyszerű, itt élő állampolgárok.
De tényleg honfitársa vagyok Önnek?
Én biztos vagyok a válaszban: és reménykedem, hogy az Ön válasza is megerősít véleményemben majd engem.
Nem tagadom: rengeteg kérdés, kétely, gyanú fogalmazódig meg bennem (remélem Önben is); szinte nincs is pont, ahonnan ki tudnám zökkenteni a világot, hogy aztán helyrehozni se legyek rest. Azt tanultam az iskolában (igaz, az „átkosban”), hogy a jó kérdésben már meg is lelhetjük a jó választ: ha tudunk jól kérdezni, akkor tudunk jó válaszolni is!
Ezért most kérdezek Öntől:
• Elhiszi Ön, hogy a Momentumos Fekete Győr András azért indította el a magyar rendezésű olimpia ellen a kampányát, mert korábban francia lány volt a barátnője?
• Elhiszi Ön, hogy Soros György hívott össze egy rendkívüli nyári parlamenti ülést?
• Elhiszi Ön, hogy a komondor kutyában botlik meg egy feleség, és szerez lila-zöld-kék foltokat a testén?
• Elhiszi Ön, hogy minden migráns terrorista és emiatt jön Európába?
• Elhiszi Ön, hogy Mészáros Lőrinc 2010. után megvilágosult, hirtelen szikra lobbant az agyában, otthagyta szakmáját, még polgármesternek sem választották meg előszörre Felcsúton, úgy kellett törvényt alkotnia a parlamentnek, hogy másodszorra sikerüljön, egyszer csak elkezdett vállalkozni és néhány év alatt tehetségével, önerejével az ország egyik leggazdagabb embere lett?
• Elhiszi Ön, hogy Európa ellenünk van, csak öli belénk a pénzét azért, hogy belénk rúghasson?
• Elhiszi Ön, hogy aki nem ért egyet a kormánnyal, a regnáló hatalommal, az mind ellenség?
• Elhiszi Ön, hogy ennyi ellenségünk van, hogy csak ellenségünk van?
• Elhiszi Ön, hogy a konzultációs levelezés egyenlő egy népszavazással?
• Elhiszi Ön, hogy 99 százalék?
• Elhiszi Ön, hogy a Felcsúton (Mezőkövesden, Újpesten, az Üllői úton, Debrecenben, Balmazújvárosban, Dunaszerdahelyen stb.) fölépült stadionokra az országunknak éppen most van szüksége?
• Elhiszi Ön, hogy a magyar egészségügy képes világszínvonalú teljesítményre, csak mert azt mondta a házelnök?
• Elhiszi Ön, hogy Vajna, Mándoki, és még ki tudja ki támogatása viszi előbbre most országunkat?
• Elhiszi Ön, hogy jobban él, mint tíz, öt évvel ezelőtt?
• Elhiszi Ön, hogy a Polt család milliós jövedelme jár a családnak, mert Matolcsy György úgy látja?
• Elhiszi Ön, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő?
• Elhiszi Ön, hogy a szentatya rosszul látja a világot és Bayer Zsolt látja jól?
• Elhiszi Ön, hogy a szegény ember megérdemli a sorsát, mert mindenki annyit ér, amennyije van?
• Elhiszi Ön, hogy úgy helyes: az egyik fácánokat lőhet, a másiknak fára sem telik, ezért lopja a tüzelőre valót az erdőből, ezért azonnal börtönbe vele?
• Elhiszi Ön, hogy bilincsben kell elvinni újságírót, politikust, informatikust?
• Elhiszi Ön, hogy aki fizet, az már lehet magyar állampolgár, de aki csak úgy jön, az nem, mert az terrorista?
• Elhiszi Ön, hogy a lelkész-miniszter érti is amit mond, vagy csak mondja?
• Miért nem hiszi el, hogy valami nincs rendben?!
Nagyon melegem van. Gondolom Önnek is, hiszen Ön is, én is itt élünk. Ahol most árnyékban is negyven fok van. Jó volna együtt sörözni egyet, vagy hideg narancslevet szopogatni…
Üdvözlettel: egy magyar állampolgár
2017.08.05.
Levélféle fideszes gondolkodókhoz …
Tisztelt Fidesz-támogató gondolkodók: újságírók, történészek, kutatók, közhivatalnokok és ügyfelek, írók és olvasók, rendezők, színészek és nézők, tanárok és tanulók, orvosok és betegek, és ti is, egyetemi hallgatók és nyugdíjasok, vidékiek és pestiek, itthon élők és külföldre kerülők, hogy senkit se hagyjak ki!
Mi kell(ene) még, hogy bízzatok a szemetekben; elfogadjátok, hogy jól hallotok; elhiggyétek, amikor a négy fal között, otthon, egyedül, amikor a feleségetek (férjetek) se hallja, látja: a teljességgel zárt magányotokban elméláztatok, hogy jól gondoljátok: valami nem stimmel, valami nincs rendben.
Milyen, a mostaninál is sokkolóbb eseménynek; valami borzalmasabb történetnek kell(ene) bekövetkeznie, hogy fölemeljétek a fejeteket, és megszólaljatok: azér’ ez már mégis csak sok!
A folyamatos koncepciós pereknél, meghurcoltatásoknál, jogtalan bebörtönzéseknél is több kell? Az már gyilkosság lesz.
A megverésnél is több kell? Az már lincselés lesz.
A Népszabadság szétbaszásánál is több? Jönnie kell a 168 órának, a Klubrádiónak, a 444.hu-nak is? Az már a szabd sajtó betiltása lesz.
Hallgattok. Nem beszéltek. Néha mormogtok valamit a bajuszotok alatt. Inkább elfordultok.
Persze, értem én: azt gondoljátok, ez még a kisebbik rossz. Itt még a vér csak a szavakból folyik. Itt és most még vonyítani lehet! De – és ezt ti is nagyon jól tudjátok – a csúszós lejtőn nincs megállás, a szakadék így nem kerülhető el.
Persze, értem én: család, gyerek és unoka, ház, biztos egzisztencia; nehéz a lemondás. És ha megvárjátok, hogy rátok kerüljön a sor? Akkor könnyebb lesz? Akkor egyszerűbb lesz? Nem: késő lesz!
Persze, értem én: mintha ezt már átéltétek volna, valamikor régen; ha nem is, akkor a szülők, a nagyszülők, az ismerősök. Akkor?
Mi kell még?!
Vártok. Hallgatjátok Ákost. Nézitek a T2-t. Majszoljátok Vajna Timi csoda-fánkját. Röhögtök a Fábryn, élvezitek a gyurcsányozást. És mentek a kasszához.
Mi kell még…
2016. 10. 26.
Nyílt levél Vida Ildikóhoz
Minden vélemény számít!
Vida Ildikónak
NAV
Nyílt levél
Helyben
Te lemoshatatlan szégyenfolt lettél.
Sőt több, SZIMBÓLUM: már nem Tocsik Márta, hanem Vida Ildikó.
Te nem is egy: megszámlálhatatlan Nokiás doboz vagy.
Kikerülhetetlenül bekerültél a magyar történelembe: ott virítasz a szégyenfalon.
A magyarokról már nem azt mondják, hogy a nyilaiktól ments meg uram minket, hanem Vida Ildikótól!
Már nem Puskás Ferenc vagy Papp Laci jut az eszükbe, hanem Vida Ildikó.
Már nem tévesztik össze Budapestet Bukaresttel, mert Budapest, ahol Vida Ildikó él.
Már magyarázattal sem tartozol, mert a magyarázkodásaid is leleplezőek: folytonosan önmagadat leplezed.
Már a visszavonulásod is késő!
De nem(csak) Te vagy a hibás!
Nem(csak) Te tehetsz róla, Te egyszerűen a nevedet adtad hozzá.
Téged kinevezett valaki.
Téged jóváhagyott valaki.
Téged fölhasznált valaki.
Téged megvédett valaki.
Még most is véd valaki.
Marionett figura vagy.
És még mindig levelet írsz.
Alázattal végzett munkáról pobedálsz.
„… etikátlan, ízléstelen és mindenekelőtt méltánytalan…” támadásokat vizionálsz.
A fogadó ország szokásaira és jogrendjére hivatkozol.
Védettnek érzed magad.
De mi már nem védünk meg.
Legalább köszönj szépen el…
Egy ember, a tiltakozók közül.
2014. december 4.