Vida Ildikónak
NAV
Nyílt levél
Helyben
Te lemoshatatlan szégyenfolt lettél.
Sőt több, SZIMBÓLUM: már nem Tocsik Márta, hanem Vida Ildikó.
Te nem is egy: megszámlálhatatlan Nokiás doboz vagy.
Kikerülhetetlenül bekerültél a magyar történelembe: ott virítasz a szégyenfalon.
A magyarokról már nem azt mondják, hogy a nyilaiktól ments meg uram minket, hanem Vida Ildikótól!
Már nem Puskás Ferenc vagy Papp Laci jut az eszükbe, hanem Vida Ildikó.
Már nem tévesztik össze Budapestet Bukaresttel, mert Budapest, ahol Vida Ildikó él.
Már magyarázattal sem tartozol, mert a magyarázkodásaid is leleplezőek: folytonosan önmagadat leplezed.
Már a visszavonulásod is késő!
De nem(csak) Te vagy a hibás!
Nem(csak) Te tehetsz róla, Te egyszerűen a nevedet adtad hozzá.
Téged kinevezett valaki.
Téged jóváhagyott valaki.
Téged fölhasznált valaki.
Téged megvédett valaki.
Még most is véd valaki.
Marionett figura vagy.
És még mindig levelet írsz.
Alázattal végzett munkáról pobedálsz.
„… etikátlan, ízléstelen és mindenekelőtt méltánytalan…” támadásokat vizionálsz.
A fogadó ország szokásaira és jogrendjére hivatkozol.
Védettnek érzed magad.
De mi már nem védünk meg.
Legalább köszönj szépen el…
Egy ember, a tiltakozók közül.
2014. december 4.