2016. március hónap bejegyzései

Ne kérj bocsánatot: vezekelj!

Minden vélemény számít!


1. Mert királynak képzeled magad, pedig szolgálnod kellene.
2. Mert kiválasztottnak hiszed magad, miközben egy vagy közülünk.
3. Mert uralkodásodat nemlétező Nokiás-dobozokkal, álhírekkel, koholt vádakkal alapoztad meg.
4. Mert uralkodásod alatt bizonyítékok semmisülnek meg, csakúgy, ripsz-ropsz.
5. Mert a hazát kettévágtad, és az egyik felét ellenzékbe kényszerítetted.
6. Mert újra honosítottad a gyűlöletbeszédet, a gyűlölködést, a bűnbakképzést, a megjelölést.
7. Mert csak akkor nem hazudsz, amikor nem beszélsz.
8. Mert úgy lopsz, hogy a törvényt hozzáírod és a lopást már természetesnek tekinted.
9. Mert a legfőbb vezérlő elved: a hatalmad megtartása.
10. Mert vissza akarod hozni a Horthy-korszakot, az urizáló világot: mert már visszahoztad a hárommillió koldus országát.
11. Mert kivágod a fákat és át akarod írni a történelmet.
12. Mert ateista, keresztény; liberális, illiberális; Soros-támogatott, Sorost-gyűlölő; plebejus, konzervatív arcot öltesz, ha úgy akarod.
13. Magadnak kolbászból kerítést építesz, másoktól a kerítésre való fát is elveszed.
14. Alattvalónak tartod a népet, miközben paravánnak húzod magad köré Brüsszelben.
15. Mert aki nem szolgál téged, azt levadászandó ellenségnek tekinted.
16. Mert csak harcban tudsz gondolkodni. ezért mindig háborús helyzetet vizionálsz.
17. Mert számodra szabadság, mindenki másnak, coki!
18. Mert ha azt mondod plusz, akkor az mínusz; ha igaz, akkor az hamis; ha gazdag, akkor az szegény; ha adsz, akkor elveszel; ha van, akkor nincs; ha építesz, akkor rombolsz; ha én, akkor is te, ha mi, akkor is te, ha ők, akkor is te, és amikor te, akkor aztán végképp, jaj, nekünk!
19. Mert amit teszel, az már nem vicc…

Tovább a folytatáshoz →

De: mi legyen a Puklival?

Minden vélemény számít!


• Árpikám, most mi legyen?
• mire gondol, Főnök?
• hát ez az ÁVH-s Pukli gyerek nem hallgatta meg a nagyívű beszédemet
• annyi baj legyen, majd szólok a Petinek, hogy hívassa be a Pukli titkárát és kérje ki magának, hogy a Pukli miért nem a Múzeumba megy kupálódni továbbképzésre és aztán ku@vára ossza ki
• ez nem elég, legalább a gazdaállatát tetvetleníteni kellene
• meg lesz, Főnök, meg lesz
• de elvette a nézettségemet is
• annyit ismételjük a beszédét, Főnök, hogy majd mindenki kívülről fújja és a gyerekek meg házi föladatnak kapják az olvasását, kivonatolását és a különleges mondatok lektorálását
• nem kellett volna az egészet angolul mondanom, hogy értsék, akiknek érteni kellett?
• azok csak magyarul tudnak, még úgyse igazán, nem is értették, de szerették
• akkor jól van
• de megint kéne mondani, hogy sokan voltunk, de jó lenne, ha mindenki hozná a gyerekét is, meg még valakit, mert a lengyelek hangja is elég vodkaízű volt csak, de nem elég hangos
• mikor beszélek legközelebb?
• mikor akar, Főnök, csináljunk gyorsan egy új nemzeti ünnepet?
• nem rossz ötlet, de mi legyen a Puklival?
• mi legyen vele?
• nekem ne adjon senki ultimátumot se
• ne törődjön vele, Főnök, ő lett „az ifjú szoci bestia és úgy kiabált, mint amikor a 10.b a székébe ülteti a szertári csontvázat”, még hogy a Főnök bocsánatot kérjen
• mi az, hogy bocsánatot kérni, nem is értem, mit mondott az a „Sas-kabaré finalista” igazgató, ki nevezte ki?
• hát mi
• akkor rendben, de mégis: ÉN kérjek bocsánatot a megalázottaktól, a félősöktől, a nem mieinktől, a zemberektől az ’elmúthatésfélévért’; ÉN, aki a fél országot be-stadionoztam; aki élet-halál harcot kreáltam a semmiből, hogy megmenthessem a nemzetemet, a 15 millió magyart az Óperenciás tengeren innen és túl; ÉN, aki ÉN vagyok és leszek, aki leszek; nem BELEÁLLUNK
• ez volt csak a beszéd, Főnök
• indítsátok be a gépezetet: kitüntetjük a Balogot a Palkovicsot, a Bencsiket,
• őt már kitüntettük
• akkor jól van; levadásszuk a drónjaikat, az Áder húga írasson dolgozatot velük, meg jegyzőkönyveket, a szülőket a Szulejmánhoz láncoltatjuk, szóljanak a kürtők, a harsonák
• máris beindult a gépezet
• de mi legyen a Puklival…

Tovább a folytatáshoz →

Éljen a magyar-lengyel megbonthatatlan barátság….

Minden vélemény számít!

 

orbán beszédet mond1
Bátor honfitársaim, lengyel barátaim, egyszázezer ukrán testvérem és Hajdu János!
Ebben a válságos helyzetben, amit kihirdettem, valami nagyon ütős mondattal kell kezdenem, ezt kötötte a lelkemre a nem közszereplő H Árpi barátom. Hát halljátok:
veszélyben a haza, a jövő, a kiesés közelébe kerültünk az NB I-ben!
Pedig ÉN mertem nagyot álmodni a ti pénzetekből!
Pedig ÉN mertem hozzáfogni a portám rendbetételéhez!
Pedig ÉN vizet vezettettem a locsolóba a falum fölvirágoztatásához!
Pedig ÉN kormányhatározatot hozattam, hogy a kisvasút elinduljon!
Pedig ÉN alulról fűttettem a stadionom gyepét, hogy zöldebb legyen, mint a szomszédé!
Pedig ÉN mindent megtettem a lányomért és a turizmusért!
Pedig ÉN drón-mentessé tetettem a közbiztonságot a házam környékén!
És most mégis: veszélyben a haza, a jövő, a kiesés közelébe kerültünk az NB I-ben!
Ezt nem hagyhatom!
Szurkolótársaim!
Már ma délután, amikor vonalas telefon közelébe kerülök, fölhívattatom a Csányit, hogy már idén legalább egy csapattal több maradjon az NB I-ben. Beszélek a Platinivel, hogy ne csodálkozzon ezen a visszamenőlegesen ható szabálymódosításon. Műsort szerveztetek az M4 sportcsatornán, hogy egyel emeljék meg a csapatok számát.
Bátor fiaim, kik kijöttetek ide, a védett Múzeum közelébe, hogy meghallgassatok ENGEM, akit úgy szerettek, mint égen a csillagot! Minek a sok olvasás, a színházba-járás, a Fesztiválzenekar hallgatása, a nyelvtanulás. Minek azt: meccsre járjatok, a stadionokba, ott zajlik az élet. Mire bejuttok oda, beesteledik és feketén bólogat már akkor az eperfa lombja is. De ti ne csüggedjetek, nézzétek a meccset és álmodjatok szépeket a Puskás Öcsi bácsiról, a Flóriról, a Tichy Lajosról, a Bozsik Cucuról. Akkor legalább nem figyeltek az egybefolyó napokra, a gyerekeitek kilátástalanságára, a tanárok, az orvosok, a dolgozók megalázására, a mentőautók egyre halkuló szirénázására.

Tovább a folytatáshoz →

Kampány

Minden vélemény számít!

„Minden zsidót ki kell irtani, s hogy ki a zsidó, azt én mondom meg…” – „Hermann Göring rikoltotta ezt, de már csak Karl Lueger, antiszemita bécsi polgármester után”.
A magyar állam, Rogán Antal javaslatára 2013 óta („Szarért-húgyért…”) pénzért árusít letelepedési engedélyt, aminek a „hasznát” „máltai, ciprusi, kajmán-szigeteki, liechtensteini offshore-gyanús cégek” kaszálják le. Ezeknél az ügyleteknél a migráns hasznos, fontos, segítő, nem erőszakos, nem járvány-terjesztő partner.
Egyébként, tavaly óta a migráns lop, csal, megerőszakolja asszonyainkat, elveszi a munkánkat, nem tiszteli a törvényeinket, járványt terjeszt, erőszakos, el akarja szívni a levegőt a magyarok elől, növeli a terrorveszélyt, félelemkeltő, kultúra-romboló: hát kellenek az ilyenek nekünk?!
Hogy melyik migráns ki a csoda, azt majd ki mondja meg…

Tovább a folytatáshoz →

Kitüntetés

Minden vélemény számít!


• Főnök, akkor ma a Balog miniszter úr kitüntet
• nagyszerű, milyen a fölhozatal?
• ma megint ragyogó
• focista?
• van
• orvos, tanár?
• természetesen
• frontember?
• persze, hogy van
• politológus, publicista, közszereplő?
• több is
• várjál, kitalálom
• nem lesz nehéz
• fehér ember?
• igen
• férfi?
• természetesen
• él-hal a magyarságért?
• igen
• szokott CÖF-ös zászlót vinni?
• igen
• írt olyat, hogy aszongya: „A társaság egyik fiatalabb tagja azt mondta, a hétfős kabarébrigádból egy nemzeti kommandónak legalább 2-3-mat ki kellene végeznie”?
• ez már forró
• akkor rákérdezzek?
• nem kell, Főnök, hiszen TE javasoltad….

2016. március 12.

Csak jogszerűen, mindig csak jogszerűen…

Minden vélemény számít!


• Főnök, bohóckodik a Fodor gyerek
• mit csinál?
• kérdést intézett hozzám: „Hogyan, honnan és kitől kapta meg Csabai József személyes adatait (lakcím, telefon stb.) amelyek alapján be tudta azonosítani, fel tudta vele venni a kapcsolatot és találkozót tudott vele egyeztetni?”
• és, Tónikám, mit válaszoltál a kéttagú, mégis hatalmas párt elnökének?
• a megbeszéltek szerintit, tehát „Csabai József levélben tájékoztatta a Fidesz országos központját arról, hogy népszavazási kérdést nyújtott be, ilyen formában értesült a Miniszterelnöki Kabinetiroda az elérhet őségéről.”
• hehehe, nagyon jó, de ugye meg van beszélve minden a Jóskával is?
• persze, ahogy azt szoktuk, simán ment, még csak karikacsapás se kellett
• helyes, mi van ezzel a Nyakó gyerekkel meg a kopaszokkal
• a Kubatov Gabi jól megmondta neki a tutit: senkit sem ismer, csak akit ismer, de az meg titkos ismeretség, még a biztonságiak meg az asszony előtt is
• nagyon jó
• megaztán a közszolgálatiak kérdezték tőle, amit kell és azt az MTI rögtön közkinccsé is tette, a mandineresek meg egy kicsit sajnálkoztak, hogy mért kell ezt, meg szükségtelen
• jól van, mi van a válsággal
• az van, nem akar elmúlni a „nem-jövés”, de kivárjuk, addig is nyomatjuk a híreket a kölni tragédiáról, meg a Simonról, meg a Gyurcsányról, meg az egri asszonyok hős cselekedeteiről
• a Bakondi is szólaljon meg végre
• ma reggel megtette, de valami szőke bula az ATV-n csúnyán leiskolázta törvény ismeretből, akarom mondani nem ismeretből
• nagyon zavar engem ez a sok liberális duma: kinek mi köze hozzá, hogy én mit vezetek be és mikor, nem beszélve az indokolatlanságáról
• én is így látom: minek nekünk ennyi jogvédő, jogértelmező, tasszista, alkotmányista meg közgondolkodó; valamit ki is fogok találni
• tedd azt, de minél hamarabb, Áder?
• nem írta alá, ahogy előre gondoltuk, majd az alkotmányosok megoldják
• csak jogszerűen, mindig csak jogszerűen, a Matolcsy kivel ebédelt tegnap?
• hát a Péterrel, de rögtön kiderült, úgyhogy szerintem kellene hozni egy törvényt, hogy ebéd közben nem lehet fotót csinálni, mert az csuklást okoz
• csak jogszerűen, mindig csak jogszerűen, és mi lesz március 15-én?
• engem kérdezel, Főnök?
• mindenki fölkészült?
• persze
• akkor rendben: csak jogszerűen, mindig csak jogszerűen…

Tovább a folytatáshoz →

Nylon zacskó

Minden vélemény számít!


A dércsípte hideg reggelen egy fehér nylon zacskó zörrent két üres borosüveg mellé a bokor aljába. Horpadt hasába azonnal belekapott a durva szél és szinte durranásig fölpuffasztotta. A nylon zacskó beleakadva kapaszkodott a bokor egyik kiálló tüskéjébe, de egyik füle már vészesen lebegett az ég felé. A két üres borosüveg egykedvűen, mozdulatlanul és értetlenül bámulták erőlködését. Nem tudtak, talán nem is akartak segíteni. A nylon zacskó nem akart elszállni, még nem akart fölemelkedni a magasba, még maradni akart itt, a dércsípte hideg reggelen, legalább a bokor alján: hiszen, ugyan már megnyúltak a fülei, néhol hártyavékonnyá vált a szürkébe hajló, valaha fehér ruhája, de még hordozni akart. Még újra tele akart lenni: üres dobozokkal; száraz kenyérhéjával; kis, pálinkával telített üvegekkel; újságpapírba göngyölt késsel; egy Rejtő Jenő könyvvel. Megint érezni akarta a súlyt; az őt fogó kéz szorítását; hallani akarta a csoszogó lépteket, a dörmögésbe hajló szuszogást; szimatolni a kesernyés, enyhén csípős szagokat; és élvezni a másokkal való találkozás örömét is. Pedig tudta: valami nem stimmel, valami nincsen rendben, valami nagyon elromolhatott, mert sehol a meleg kéz, sehol a csoszogás, nem csíp a szag sem…

Tovább a folytatáshoz →

Undorító

Minden vélemény számít!


Kövér László a Magyar Katolikus Rádióban nyilatkozott, mit nyilatkozott, leszögezte: „Mi más lenne?”.
Balog Zoltán Frankfurtban, a Hayek Clubban hétfőn este azt mondta: „Szörnyű, buta”.
Áder János a Magyar Nemzet értesülései szerint nem fogja aláírni.
Pálffy Ilona Nyakó István kérdését is előterjeszti.
Közben: Kövér megszavazta, Balog a helyén maradt, Áder most szembesül, Pálffy Ilonáról ne is beszéljünk.
Undorító…

Tovább a folytatáshoz →

Hiszen bevezették…

Minden vélemény számít!

„Bevezették a szükségtelen állapotot.” – mondja kávézás közben, Lányi András szájával Stumpf András a minap a Mandinerblogon.
Tényleg – gondolom magam is –, milyen frappáns, találó megállapítás: nekik minek is (itt és most) élezni a helyzetet, amikor rendben mennek a dolgok; minek a további erőfitoktatás, amikor az ellenzék (a nép, a haza) „újra csendes”, jelentéktelen ’massza’; minek húzogatni az alvó oroszlán bajuszát, amikor nincs is oroszlán, legfeljebb orosz lány van, akihez viszont hozzá lehet bújni.
Tényleg – gondolom magam is –, hiszen a Fidesz az aktív, a cselekvő actor; a teljhatalom birtokosa, vagyis a korlátlan, meg nem szorított, másokra (cselekvési függetlenséggel) ható szuverén erő megjelenítője; a titkok kitalálója, a kidolgozó, a gátlástalan megvalósító, az ’eladó’; a közbeszédet alakító és a tényleges ’okádó’; akkor meg?
Tényleg – gondolom magam is –, itt valami nem stimmel, mintha nemcsak egy hajszál, de egy ’rahedli’ hajcsomó úszkálna a levesben; mintha a kormány ezt ’nem kicsit’, de nagyon ’elkúrta’ volna; mintha a ’futballcsászár’ nem találná el a kaput és mellé lőne, ami ráadásul megjelenne a híradókban, a sporthírekben letagadhatatlanul; mintha a ’mi’ uralkodónk is tudna bakot lőni, hibázni, tudna ’túltolniabiciklit’!
Tényleg – gondolom magam is –, és hátra dőlök a székemben, fejem fölött összekulcsolom a kezeimet, a „fáradt gőzt leengedem”: itt valami nagyon hibádzik, itt valami nagyon ’el lett kúrva’. De aztán megnyugszom, magamtól is rájövök: már megint átbasztak, már megint az én nyakamba öntötték a szaros szmötyit, a trutymót, és még csak ki sem rakták a tizennyolcas karikát!
Hiszen bevezették!

Tovább a folytatáshoz →

Föl kell mondani…

Minden vélemény számít!


Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Gondoljátok meg, nálunk azt mondja a miniszterelnök és a kormány:
• „megvédjük a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat” – közben ellopják a zemberek nyugdíjmegtakarításait;
• „megmentjük az iskolákat” – közben nincs kréta, amivel írni lehetne a táblára, nincs olyan tankönyv, amiből rendesen lehetne tanulni, nem gondolkodhatnak sem a pedagógusok, sem a gyerekek, mert lecsapna rájuk a klikkes hatóság;
• „megmentjük a kórházakat” – közben a betegnek és a hozzátartozóknak kell bevinni a kórházba az érzéstelenítőt, a sterilkendőt, kesztyűt, vacsorát;
• „a magyar reformok működnek” – közben meg a „gazdasági növekedés jelenlegi üteme nem elégséges, és tartóssága sem biztosított”, ezért „csak” a focira, az olimpiára, a felcsúti kisvasútra, meg Ráhel ellopott mobiltelefonjának DNS vizsgálatára és nyomozására telik;
• „plusz egy” – és mindenki tudja, hogy mínusz egy.
Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Mert gondoljátok meg, emberek, normális ország az, ahol
• az államelnök pártkatona
• az Alkotmánybíróság pártkatonák gyülekezete
• a Legfőbb Ügyész pártkatona
• az Országos Bírói Hivatal elnöke pártkatona felesége
• a Nemzeti Választási Bizottság pártkatonák összejövetele
• a parlament pártkatonák bólogató összejövetele
• aki nem válik pártkatonává, az már a lecsóba sem mehet
• csak pártkatonák.
Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Mert gondoljátok meg, barátaim, normális ország az, ahol
• a szavak nem azt jelentik, amit;
• nem elég magyarnak lenni, annak is kell látszani;
• nem elég tenni, de mindig kell tapsolni;
• úgy kell(ene) szabadnak lenni, hogy közben kerítés közé kell szorulni;
• az idegenektől félni kell, mert fölszólításra ez lett a trendi, és „aki nem lép egyszerre”;
• gyűlölni, gyűlölni, gyűlölni kell;
• „Nem csinálunk Európát Magyarországból…”;
• és nem öröm látni „fehérek közt egy európait”.
Abnormális világban élünk itt, Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kéne mondani már.
Mert gondoljátok meg, normális ország az, ahol az egyszerű ember
• először a menekülésre gondol, meg a kiskapura;
• a jóízű, fölszabadult nevetést ritka ajándéknak kapja;
• és „Hol lehet altiszt, azt kutatja…”.
Abnormális világban élünk, itt Magyarországon, és ezt az abnormalitást föl kell végre mondani: mert gondoljátok meg, honfitársaim: „a szabadság néhány perce mindent megér”!

Tovább a folytatáshoz →