2022. szeptember 30. nap bejegyzései

ELÉG!

ELÉG!

 

Olvasom Pilinszky János versét, az Elég címűt:

 

A teremtés bármilyen széles,
ólnál is szűkösebb.
Innét odáig. Kő, fa, ház.
Teszek, veszek. Korán jövök, megkésem.

És mégis olykor belép valaki
és ami van, hirtelenűl kitárúl.
Elég egy arc látványa, egy jelenlét,
s a tapéták vérezni kezdenek.

Elég, igen, egy kéz elég amint
megkeveri a kávét, vagy ahogy
„visszavonúl a bemutatkozásból”,
elég, hogy elfeledjük a helyet,
a levegőtlen ablaksort, igen,
hogy visszatérve éjszaka szobánkba
elfogadjuk az elfogadhatatlant.

 

Körülnézek a szobámban. Itthon vagyok, az otthonomban. Az „ólamban”. Pipázgatok, a háttérben megy az élő adás a tüntetésről a Kölcsey előtt, diákok virrasztanak ott. A tanáraikért. A kirúgott tanárokért. Mert ők is „Innét odáig” élnek csak, a XXI. századi Magyarországában. Nekik-nekünk nincs tovább! Ők is, mi is várunk, hogy „belép valaki” és akkor majd „hirtelenúl kitárúl” minden. Talán mégis „elég egy arc … egy kéz elég amint megkeveri a kávét…”.

 

Hiszen a pilinszkyi „elég” nem is az az „ELÉG!”, amire én gondolok.

 

  1. 09. 30. péntek kétszáz-tizenhetedik nap

JELEK!

Egy barátom átküldte tegnap a „12 Nem” című levelet, amit húsz(!) évvel ezelőtt Jancsó Miklós és Grunwalsky Ferenc írt Orbán Viktornak és Orbán V. szüleinek; a levél az ÉS XLVI. évfolyama, 16-dik számában, 2002. április 19-én, két nappal a 2002. évi országgyűlési választások második fordulója előtt jelent meg.
Emlékeztek?
„De mi csak azt tudjuk mondani, amit Leonidasz egyik katonája mondott, amikor úgy fogalmazott, hogy az ellenség nyílvesszőitől még a napot sem fogjuk látni, annyian vannak. És erre Leonidasz csak azt felelte: hát nem jobb árnyékban harcolni?” – harsogta akkor Orbán (majd néhány nap múlva mégis Bod Péter Ákost ajánlotta maga helyett miniszterelnöknek, mert a hatalma megtartásához csak ezt a lehetőségét látta).
Emlékeztek?
Akkor már túl-voltunk a „telefon-könyvek összetépésén”, de akkor még nem hittük el, hogy „a hatalom minden előtt” számára. Akkor még nem gondoltunk a „harcra”, a „magyar magyarok ellen”-re, de a jelek már megjelentek a házfalon.
Emlékeztek?
Nos: akkor írtak levelet Orbán Viktornak és szüleiknek. Érdemes ideidézni kérdéseiket, tömören kifejező válaszaikat:
„1. Kijelentheti-e valaki/bárki magáról (pártja róla), hogyha nem õ lesz az ország vezetője/miniszterelnöke, akkor Magyarország rossz útra tér?
NEM
2. Mondhatod-e te, Viktor, azt, hogyha az országban kb. 3 millió ember nem rád, nem a te pártodra szavaz, akkor veszélyben “A családunk. A gyermekeink. Az emberi méltóságunk. A szabadságunk. A hitünk. És a hazánk. (…) mindezt most meg kell védenünk!”
NEM
3. Magyarországon nincs rossz gazdasági helyzet, nincs természeti katasztrófa, amely pusztulással fenyegetne, és külső ellenség sem támadt reánk. Szabad-e olyan hangulatot szítanod, mintha veszélyben lenne a haza?
NEM
4. Van-e jogod egy demokráciákban szokásos választás idején először mások ellen uszítani, polgárháborús hangulatot, tömeghisztériát kelteni, aztán szeretetről prédikálni?
NEM, NINCSEN
5. Megtörténhet-e egy demokratikus országban, hogy az iskolákban osztályfőnöki órán kikérdezik a gyerekeket arról, kire szavaztak a szüleik, és azok számára, akik nem a kormányzópárt listájára szavaztak, külön meggyőzési órát tartanak és feladatul adják, hogy térítsék jó útra a szüleiket. Kérdőre vonják őket, sikerült-e a kormánypárt mellé állítani apjukat, anyjukat. Szabad-e ilyenkor felelős vezetőként ezt mondanod?
NEM
6. Épeszű dolog-e az embereket (mint Grósz Károly annak idején) azzal ijesztgetni, hogy minden elért eredmény, minden jó összeomlik, ha nem a te kezedben és pártod kezében van a kormányzás joga?
NEM
7. Van-e jogod a hatalmadat ennyire félteni? Van-e jogod a nemzeti színeket, a kokárdát kisajátítani?
NEM, NINCSEN
8. Prófétának éreznéd magad?
NEM VAGY AZ. Istenkáromlás lenne tőled. Mindenkiben lakozik egy kis Messiás, de ha előbújik belőle, ott kezdődik a baj.
9. Egy egész országnak állandóan jelszavak (3 kerék, 4 kerék stb.), kampánytervek, politikai hirdetések között (újabb ötleted szerint: “induló vonatok között, egy pályaudvaron”) kell-e élni?
NEM. MINEK?
10. Viktor! Megkérdeztétek a nőket, milyen élethez lenne kedvük? Tudod, milyen életet, szerepet szántok nekik? Végiggondoltad a családon belül ezt a helyzetet?
Azt hisszük: NEM
11. Biztos vagy abban, hogy a gyermekeid a te elképzelésed szerinti “polgárok” szeretnének lenni? Tudod azt, hogy az ország felének erre lehetősége sincs? A te kerekes jelszavad a nép között csak vicc vagy keserű tréfa tárgya. Végiggondoltad, hogy mint fiatal ügyvéd miből tartanál el négy gyermeket? Megtehetnéd?
NEM. Mindenki tudja.
12. Szerinted az elmúlt években mely fiatal emberek tudtak meggazdagodni? Kinek lehetett három-négy nem nélkülöző gyermeke? Kiket sújtott az az általad oly sokat idézett gazdasági krízis? Tapasztalatod szerint az elmúlt években fiatal emberekből tisztességes munkával lehetett valaki gazdag és vagyonos? Vehetett ingatlanokat, vállalatokat, termő- és szőlőföldeket? Lehetett belőle pártvagyonos, médiatanácsadó vagy felsőbb vezető?
NEM. Ezt is mindenki tudja.”
Húsz év telet el azóta.
Abból tizenkét évet Orbán Viktor miniszterelnökként élt át.
Mi is.
A „kérdezők” kérdései, válaszai (sajnos) ma is aktuálisak.
Ha ma élne Jancsó Miklós, vajon milyen levelet írna – Grunwalskyval közösen – Orbán Viktornak? Írna-e egyáltalán? Látná-e még értelmét a levelezésnek?
És a szülők?
A Leonidasznak adott katona válasza mit sem változott, legfeljebb a sötétség lett egyre sötétebb …
2022. 09. 30. péntek kétszáz-tizenhetedik nap