2023. szeptember 4. nap bejegyzései

BUDAPESTI OLIMPIA – BOPIA

(3.)

 

„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.”

(1936. nov.-dec.)

 

Miért rendezzünk Olimpiát? – Miért ne rendezzünk Olimpiát!

 

Nekem nincsenek erőforrásaim.

Jól-megfizetett apparátusom se.

Csak a „véleményem” van.

Ami nem egyezik a hivatalos, orrán-száján fröcsögő „HIVATALOS”-sal.

A küzdelem kilátástalan, mégse reménytelen.

Neked szól.

Ez a reményem, reményünk…

 

Apám 1958-tól harminc éven át volt a Magyar Televízió Sportosztályának a vezetője. Amikor kezdte, akkor még izgő-mozgó, kilencéves kisgyerek voltam, aki szerette a labdát, a futkosást, aztán a küzdést, a győzelem ízét, a vereség keserűségét, szóval hamar a sportot. Apám révén közel(ebb) kerültem a versenysport világához, később egy kicsit bele is kóstoltam. Minden hazai fontosabb versenyen, amit akkoriban közvetített a Magyar Televízió vagy a helyszínen, vagy otthon, a képernyő előtt izgultam-szurkoltam végig. Bújtam a sporthíreket, olvasgattam a sportról szóló könyveket, nézegettem a sport-statisztikákat, még a „Pályabelépő”-sportriporter válogatására is be-be ültem a TF-en, ott találkoztam először a későbbi legendákkal Knézy Jenővel, Gyulai Pistával, Szegvári Katival. Otthon apuval sokat beszélgettünk-vitatkozgattunk mindenről, különösen a sportról, én a fiatalságom minden vehemenciájával, erőszakosságával hangoztattam, hogy végre nekünk is kéne rendeznünk egy labdarúgó világbajnokságot, de legalább egy olimpiát. Apám, aki akkor már az Intervízió, a szocialista országok televízióit tömörítő szervezet sport-vezetője (is) volt, csak mosolygott, hallgatott, aztán nyugodtan megszólalt: naiv vagy, abba belerokkanna az egész ország…

 

Hát most (újból) ez a kérdés nem otthon, a négy fal között hangzik el.

Talán meg kéne vitatnunk – higgadtan, okosan, a másikra figyelve, érvelően.

 

Tényleg: miért is rendezhetnénk Olimpiát?

Miért is rendeznénk Olimpiát?

Hisz’

  • megvan a politikai szándék
  • az első tízben vagyunk
  • libabőrösek leszünk
  • dicsőséget aratunk
  • büszkék leszünk
  • turistákat vonzunk
  • bevállaljuk
  • meg tudjuk csinálni
  • majd lesz belőle gazdasági föllendülés (is)
  • a keresletet is fölpörgetjük
  • lesznek majd munkahelyek (is)
  • „csak”
  • „megérdemeljük”
  • akikre figyelnek az emberek, ők akarják
  • ha lesz 75-akárhány oldalas hibalista, arra is megoldást találunk
  • nem lesz érdemi malőr, ami elér bármilyen ingerküszöböt
  • az elmúlt 13 évben rengeteg nagyon nagy volumenű sporteseményt rendeztünk
  • fölhalmozódott rengeteg know-how, tudás
  • többmilliárd nézőhöz is eljuthatunk

 

Miért ne rendezhetnénk Olimpiát?

Miért nem rendezzünk Olimpiát?

Hisz’ kérdések tömkelege sokasodik

  • kik is rendeztek eddig XXXII olimpiát az elmúlt száz évben: Athén, Párizs, St. Louis, Athén, London, Stockholm, Berlin, Antwerpen, Párizs, Amszterdam, Los Angeles, Berlin (1936!), Helsinki, London, Helsinki, Melbourne, RómaTokió, Mexikóváros, München, Montreal, Moszkva, Los Angeles, Szöul, Barcelona, Atlanta, Sydney, Athén(!), Peking, Rio de Janeiro, Tokió – és jön megint Párizs, Los Angeles, Brisbane…
  • gazdagabbak vagy szegényebbek nálunk?
  • nekik volt diszponibilis (szabadon elkölthető a kötelezően kifizetésre kerülőn felül) jövedelmük?
  • nekünk van?
  • ez jön a sorban?
  • nem a …?
  • mennyibe kerülne?
  • mondjuk amennyit az oktatásra költ az állam egy-három teljes évben?
  • vagy amennyi a teljes kormányzati éves büdzsé?
  • akkor azt nem fizetné az állam egy évig?
  • vagy hitelből?
  • kínai, türk, azeri, netán világbankos hitelből?
  • miből és ki fizetné azt a cechet?
  • a kamatokat?
  • a pedagógusok, az orvosok, a betegek, a sok-gyerekesek?
  • és mi következne utána?

2017-ben „… nem volt mögötte társadalmi támogatottság” – mondta el nemrég Dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár – a NOB felmérésének az eredményét.

 

Most van?!

  1. 09. 04. hétfő

(Kép: BOMA oldaláról szerkesztve)