2023. szeptember 11. nap bejegyzései

„MIÉRT, MAGA SZERÉNY? HOGY IDENYOMJA EZT A BUZI MIKROFONT AZ ORROM ALÁ?” –

válaszolta egy újságíró kérdésre a Kötcsei Piknik előtt – még a kapun kívül, mert akárkinek (földi halandónak, egyszerűen csak érdeklődő magyar állampolgárnak természetesen) nem lehetett oda bemenni – a nemzet plagizátora, (aki egykoron megígérte: újraírja a plagizált diploma-munkáját és ismét levizsgázik, azóta is írja és vizsgázik…). Aztán megszólalt a hírhedt milliárdos is, aki korábban „kétmillióan vagyunk” víziót fröcsögött abba a „buzi” mikrofonba: „Hogy van pofája magának idejönni egyáltalán?” egyszerű magyaros válasszal.

Ők a kiválasztottak.

Ők az „új(ra)-magyar elit” színe-java.

Nem fóliában jöttek: aranyszínű Mercedessel! Merthogy ők arra költik az adózott pénzüket, ami akkorra már elvesztette közpénz jellegét, amire csak akarják!

Annácskáról nem jelent meg (még) hír, hogy ott lett volna – pedig mintha már ő is tagja lenne annak az „úri-elitnek”.

 

Kötcse. Nekik a világ közepe. Ahonnét a kizökkent időt „a nagy ő” helyre próbálja/akarja tolni. Mert a (sajátos) „Szellemével” (folyamatosan-és betegesen) beszélgetve más utat nem lát, nem talál. Csak a helyretolást! És ha mégsem az a „helye”, akkor sincs semmi baj: kitalál majd egy másikat, neki mindig van egy másik. Mit is írt Vaclav Havel: „Ha ez az ember még egyszer hatalomhoz jut, Isten óvja Magyarországot, de még Európát is”! Szerencsére kis-ország vagyunk. Alig látszunk, szinte nem is vagyunk a világ, de még Európa térképén sem. Sokan Bukarestet vizionálják fővárosunknak. Ettől azonban „ő” még azt hiheti: neki kell! Úgy viselkedik, úgy ad-mond programot, úgy épít „színpadot” magának, úgy írja-rendezi drámáját. A mi drámánkat. Sokan tesztek szemrehányást nekem: miért foglalkozol vele, miért nem másokkal. Nos ezért, mert – itthon – csak neki van hatalma és vele hatása! Képzeld el: ez már a XIX. volt: emlékszel arra, mit mondott a harmadikon, a hetediken? Na látod: ennyit ér majd az is, amit most mondott. Minden évben bele-bele üvölt abba a „buzi mikrofonjába”, bömbölve harsog a hangja a hangszórókból, az elitje könnyes-vigadó tapsviharban zúgja nevét, bértollnokok hada kap bértolla után, a megmagyarázó-értelmezők hadserege köszörüli a torkát és megint semmibe hull a semmi. Ez Kötcse. Semmi más. Gödörásás és a gödör betemetése. Közpénz-égetés. Bikanélküli bikaviadal. A riogatás fönntartása.

 

Nem unja-unják meg: hisz „hiteles és meggyőző” „siker” volt/lesz ez is, akár a többi is volt/lesz, amire alapozva még ádázabbá válhat, még több erőt(?) mutathat…

 

Közben repülnek az évek és minden megy a maga útján tovább…

 

  1. 09. 11. hétfő

(Kép: különleges oldal alapján)