(42.)

(utánzat)

„Talán a humor segít, mert a helyzet borzalmas…”

• Lujza! Miért nézed a hasamat?!
• Csak
• Valami nem tetszik a hasamon?
• Olyan jó nézni a te hasadat, Jenő; amikor ülsz a tv előtt a fotelodban, sokkal nagyobbnak, már egészen férfiasnak látszik!
• Mi bajod van a hasammal?
• Kicsi.
• Lujza!
• Szolidaritásból megnöveszthetnéd.
• Miért növeszteném meg??!
• Szolidaritásból! Azt mondta ma a rádióban a miniszterelnök úr, hogy szolidaritásból lélegeztető gépeket küldünk Ukrajnába, akkor te is megnöveszthetnéd a hasadat szolidaritásból, nemde??
• Nem akarok veszekedni, Lujza, ne beszélj ilyen butaságokat: „öt lélegeztetőgép és hét fecskendős infúziós pumpa” még nem szolidaritás!
• De hát a miniszterelnök úr azt mondta!
• Akkor sem az.
• Persze Jenő, mert te is fegyvereket-katonákat akarsz Ukrajnába küldeni!?
• Nem akarok, se oda, se Csádba, ahogyan korábban Szerbiába se.
• Persze, neked nincsen, még egy kis fegyver-bizniszed se, mert te egy olyan élhetetlen ember vagy!
• Nincs Lujza, én nem vagyok a magyar hadügyminiszter! De azért elitélem az orosz inváziót!
• Akkor jól mondta a miniszterelnök úr ma reggel, te is olyan propagandista vagy és olyan hangulatkeltő, mint azok, a második világháború előtt!
• Lujza, biztosan félreértetted a miniszterelnök urat, az nem lehet, hogy ilyen badarságokat és hazugságokat mondott.
• Nem értettem félre, „Horthy Miklós kormányzó is megpróbált kívül maradni a II. világháborún, ameddig tehette vagy ameddig képes volt rá, de a németek végül is „belenyomták Magyarországot a háborúba”, és most is bele akarnak nyomni bennünket, de mi nem hagyjuk!
• Akkor sem volt ez igaz!
• Pedig ezt mondta, még az index is megírta, hallgasd majd meg az ismétlést!
• Nem fogom, elég, ha te hallgatod, sőt az is sok!
• Jenő: most vitatkozol velem? Mindjárt áthívom a „drága mamát”, hogy vezesse, moderálja a vitánkat, és ha nem lesz az úgy jó, akkor majd kizár a vitánkból!
• Lujza, ez nem hiszem, hogy jó ötlet lenne…
• Persze, mert te nem akarsz NERszerűen-sportszerű keretek között beszélgetni, neked csak a főztöm jó, akkor ma nem lesz vacsora, ezt most jól megfőzted magadnak!
• Lujza, nem is szoktam vacsorázni.
• Tudom, akkor azt hallottad, hogy megint kimaradtunk a legjobb földvásárlási buliból?
• Miből?
• Hát, biztosan nem ismered a Tamást!
• Nem ismerem.
• De hallottál róla, ugye? A Sulyokról?!
• Persze, ő a köztársasági elnökünk.
• És a te zsebedbe még nem tett egy olyan izét?!
• Milyen „izét”?
• Olyan szerződést, ami oda való, ami az élvezetekről szól!
• Miről?
• A haszonélvezetről! A „drága mama” úgyis itt lesz nálunk, majd megkérjük őt, mint a Kósa Lajos is megkérte a drága anyukáját, hogy legyen a csibekeltető strómama anyukája és akkor majd a Tamás ellen-aláírja és punktum.
• Lujza, mégis készíts inkább egy jó rántottát vacsorára!
• És akkor fölveszed a „golyóálló mellényedet” is!
• Nincs is nekem!
• Tudom, de van olyan zakód, amiben legalábbis úgy tűnik!
• Minek vegyem én föl azt a zakómat?
• Mert itt lesz a „drága mama”!
• Lujza!!!
• Jól van, Jenő, de a hasad lehetne egy kicsit férfiasabb is…

2024. 05. 24. péntek