Címke: alapjövedelem

Olvasmányok hétfő reggel, éhgyomorra…

I.
Még el sem olvashatták meg sem érthették az olvasók az olvasmányt. Még meg sem hallgathatták a hallgatók az elhangzott javaslatot. Még azt sem ellenőrizték, hogy 2*2 tényleg 4-e a szövegben, az elhangzottakban. Még el sem töprenghettek az ötlet értelmén, lényegén. Még el sem kezdődhetett, el sem kezdődött igazándiból a vita, a verseny.
De már kihirdették az eredményt, kiosztották az érmeket! Már meg is van a győztes, és természetesen megerősítettek a vesztesek, a mindörökké leszakadásra ítéltettek. Ez van ma. Ez a trendi ma Magyarországon! Mert a mainstream ezt akarja!
Most éppen Tanács István ’osztja az észt’ ezerrel a feltétel nélküli alapjövedelemről, hasonlítja az „ingyensör”-höz és az „örök élet”-hez. Neki az alapjövedelemről a „Magyar Kétfarkú Kutya Párt választási ígéretei” jutnak az eszébe, valamint az unalomig szajkózott maszlagok: „Minden munkaképes embernek legyen munkája, és azt fizessék is meg!”, szemében „baloldali az, aki a tőke- és munkajövedelmek egyensúlyát úgy akarja megteremteni, hogy senkinek ne kelljen nyomorogni”, minden más utópia, átverés, a buta nép hülyítése. Mert nem kell elolvasni a LÉT munkacsoport kutatók, társadalomtudósok, pénzügyi szakértők által készített korábbi tanulmányát, nem kell megnézni a PM videóit, tanulmányait, és azokat szembesíteni a fejében lévő gondolatokkal, mert még megzavarják a süketelést, még a végén azt kellene mondani, hogy a 23. oldalon nem jól számolt a szakértő: nem annyi, az annyi. De ezt Ő sem mondja! Ahogyan a többi ’kritikus’ sem, a szembesítés elmarad! Mert olvasás nélkül, érdemi vita nélkül ’könnyebb’ kinyilatkoztatni és rögtön eredményt hirdetni, minősíteni. Mert drága ’Bolgár úr’, akarom mondani ’Csillag, Mihályi, Bokros úr’, bocsi: ’Tanács úr, a Népszabadságtól’, nem az a hülyítés, népbutítás, hamis illúziókeltés, akarom mondani utópia, hogy „mindenkinek legyen munkája”, azt fizessék is meg, legyen egyensúly, fenntartható növekedés, meg mit tudom én, még mi a csoda, aztán majd, egyszer, a jövőben lecsurog, jut majd az alul lévőknek is?!
Talán el kellene kezdenünk a vitát, az eszmecserét, a gondolkodást: még nincs itt az eredményhirdetés ideje…

2016. 05. 30.

Érvek?

logoAz Élet és Irodalom LVIII. évfolyam 8. számában megjelent cikkem Csillag István – Mihályi Péter „Tizenkét érv a feltétel nélküli alapjövedelem ellen” című cikkére.

ÉRVEK?1
LVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. február 21.

Az alanyi jogon járó alapjövedelem az elmúlt években számos országban szóba került, sokan érvelnek mellette és ellene is. Az ÉS hasábjain is többen hozzászóltak a témához, vita bontakozik ki. (Előzmények: Csillag István–Mihályi Péter: Tizenkét érv a feltétel nélküli alapjövedelem ellen, 2014/3., jan. 17.; Pályi András: Nem válasz, Ludassy Mária: 12 érv + 1, 2014/4., jan. 24.; Rádai Eszter interjúja Bánfalvi Istvánnal, 2014/5., jan. 31.; Felcsuti Péter–Molnár György: A kritika kritikája, Iványi György: Jóléti rendszerváltás vagy politikai csapda?, 2014/6. febr. 7.; F. Liska Tibor: Alapjövedelem és „társadalmi-örökség”, 2014/7., febr. 14.) Ezen a héten dr. Radnai György írását közöljük.

„Átok ül…” az országon – üti meg az üstdobot a volt miniszter és államtitkár-helyettes, neves professzorok, a „Rettenetes kísértés a jóra” átka – írják (Csillag István–Mihályi Péter: Tizenkét érv a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben, ÉS, 2014/3.,. jan. 17.). Sajnos ezzel kell kezdenem nekem is: „Átok ül az országon”, ahol hangadó liberális értelmiségi gondolkodók imamalomként mormolják ugyanazokat a javaslataikat, amelyekről már évek óta az egész világ tudja, nem adekvát válaszok a mai problémákra. Solt Ottilia, akinek 70. születésnapjáról néhány napja emlékeztek meg barátai, forogna a sírjában, ha olvasná volt párttársai opusait. Bogár László viszont dörzsölheti tenyerét, nocsak-nocsak, közgazdász ellenfelei is hasonló véleményen vannak, mint ő: a magyar felemelkedés árát meg kell fizetni, aki az árokpartra szorult, az ott is marad!
Tovább a folytatáshoz