2015. január hónap bejegyzései

Semmi különös 2.

gazdag_szegeny (1)Két neves újságíró „cseverészik” az egyik csatorna beszélgetős műsorában. Szóba kerülnek az egyre növekvő egyenlőtlenségből fakadó „problémák”, igazságtalanságok. Hogy ma már a világ leggazdagabb 80 emberének a vagyona annyi, mint 3 és félmilliárd emberéé! Hogy tavaly a leggazdagabb 1% birtokolta a világ vagyonának 48%-át, szemben az öt évvel korábbi 44%-kal. És, hogy ez mennyire „aggasztó”. De azért gondoljuk csak meg: ezek a gazdag emberek nagyon ügyesek, mert ők valami olyat, de olyat tudhattak, amit más nem, valami olyat, amiért kijárt a piac jutalma a gazdag embernek. És a világ is ezért tudott őrülten előrehaladni. Meg hát szegénység mindig is volt és mindig lesz is. Mert évekkel ezelőtt, például Kínában milliók éheztek, ma meg már milyen szépen növekednek, a szegények ugyan szegények, és még szegényebbek lettek a gazdagokhoz viszonyítva, de már legalább nem éheznek. És az, hogy nem éheznek, az annak is betudható, hogy az ügyes embereket ott is méltányolta a piac.
Meg aztán – folytatódott békésen tovább a beszélgetés – azt is észre kellene venni végre, hogy a gazdag emberek felelősségtudata, a világért érzett felülmúlhatatlan aggodalma már odáig jutott, hogy önként (és dalolva) lemondanak a vagyonuk egy részéről, mert a világ fejlődését meghatározó projekteket is finanszíroznak. Itt van például a számítógépes guru, aki ahelyett, hogy vett volna még egy vitorlást, vagy még egy Ferrarit, inkább sokmillió dollárból megfinanszírozta a fekáliából, emberi ürülékből egészséges ivóvizet projektet. És ez milyen szép dolog, szinte felülmúlhatatlan, mert képzeljük csak el a szomjazó gyerekek millióit, a verejtékező munkások százezreit, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez. És mivel a tudósok szerint fogy a föld ivóvíz készlete, a föld jövője múlik majd a projekt sikerén.
És akkor az jutott az eszembe, hogyha ilyen nagy a baj, akkor azt mégse néhány milliárdos kénye-kedve szerint orvosoljuk, akkor ahhoz talán a világ kormányainak, nemzetközi szervezeteinek kellene valamit tenniük. Amihez persze pénz kell, nagyon sok pénz! Amit persze adóban be kellene szedni, a gazdag emberektől, a leggazdagabb nyolcvantól is. Amit persze ők nem akarnak megfizetni, mert minden fillér fáj nekik. Ezért oda mennek, ahol adókedvezményekkel (is) támogatják őket. Akiket pedig nem kellene. Ezért aztán nincs elég bevétele az államnak, nem tud fekáliából egészséges ivóvizet projektet finanszírozni. Nem baj, a guru, ha akarja, majd finanszírozza. Milyen cuki, milyen megható…

2015. január 30.

Baranyi Ferenc: A halál igazi oka

Baranyi FerencBaranyi Ferenc
A halál igazi oka

Tabáknak, a túlvilágra

Megfélemlítve a nemzet fele.
Megvásárolva cirka negyede.
És megalázva, ki ember maradt
a fékeveszett jogtiprás alatt.

Ez az állapot vitt el, nem a rák,
folytattad volna harcodat tovább,
ha úgy ítéled: eredménye lesz.
Hogy életben maradni érdemes.

Küzdöttél volna tovább még a kórral,
dacolva testi-lelki fájdalommal,
ha csöpp remény is maradt volna még,
hogy egyszer mozdul majd e béna nép.

De láttad, rég nem képes erre,
s a lelked kínja tested is kikezdte,
így hát a kórnak roppant könnyű volt
megtörni azt, ki még sosem hajolt.

Te nem maradhatsz tétlen odafent sem,
rájössz hamar, hogy ott sincs rend, a mennyben,
s – elnézve a sok elkanászodott
angyalt – az Úristent ostorozod.

Ezredvég XXV. Évfolyam, 2015. január-február

Semmi különös…

Auschwitz BirkenauNincs jó napom.
Semmi különös, még sincs.
Nem nagy ügyek: kiöntöm a vizet, leverem a poharat, megbotlom a szőnyegben, nem értem a híreket.
Nem ülnek az érveim.
Nem vagyok meggyőző.
A gyerek is visszaszól.
Nem találom a kapukulcsot.
Nem indul az autó sem.
A kutyám rángat, húz.
Vissza sem hívnak.

Akkor fölmegyek a szobámba, ledőlök az ágyamra, magamra húzom a takarót, kezembe veszem Radnótit: van egy hely…

És hetven évvel ezelőtt, apám a priccsen, dideregve hová húzódott…
2015. január 28.

Beszélgetések..

106851_demokratikus_kerekasztal1.
– mit szólsz, Árpikám
– mihez, vezérem
– hát ezek a dekások csak összeültek
– úgy kell nekik
– azért nem ilyen egyszerű a dolog, engem kihagytak, sőt ki is akarnak tiltani, meg azt is akarják, hogy mondjak le; ÉN, aki mindent megteszek a népemért, nemzetemért, a világ magyarságáért, modellértékű példát mutatok a többi, botladozó nációnak
– ne is foglalkozz vele, nem ér az egész annyit: néhány öreg libsi meg bolsi összedugta a fejét, ebből se lesz semmi
– de szervezkednek, beszélgetnek, gondolkodnak, civilkednek: a végén még kapnak pénzt a norvégoktól is
– azt nem fognak, de a fél világtól persze már kaptak bíztató levelet, de azzal úgysem tudnak semmit kezdeni
– én mikor fogok ilyen leveleket kapni?
– viccelsz, Vezérem, minek Neked levél külföldről, most jön Hozzád a Merkel meg a Putyin, ezek a látogatások többet érnek majd mindennél
– ezért nem értem én sem ezeket a dekásokat, hiszen ezt tudták ők is, mégis szervezkednek
– kiröhögtetik magukat, már a mieink írtak is erről néhány glosszát
– akkor is idegesítenek: túl sok a tüntetés, a tiltakozás, most meg már a jövőről is akarnak beszélgetni, mi lesz ennek a vége
– ezen ne morfondírozz, az nem a Te dolgod
– ebben igazad van, támadjunk
– na, látod, ez a Te hangod: mit csináljunk?
– először is csináljatok valamit ezzel a Juhász gyerekkel, mert már nagyon a körmünkre ég
– több szálon is elindultunk, de túl nagy a nyilvánosság
– aztán sikáljátok el Ráchel operaházi látogatását a királyi páholyban
– nehéz lesz, de rajta vagyunk
– Én meg addig kiutazom az új szaúdi királyhoz

2.
– mit szólsz, Bernadett
– mihez is, András
– hát a DEKA megalakulásához
Tovább a folytatáshoz

Dragomán György: Máglya

dragoman-maglya-vedo-olv2El kell égetni…

„… Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.”
József Attila: A Dunánál

Mindannyian cipeljük a terhet, hordozzuk a magunk érthetetlen, titokzatos történeteit. Azokat, amiktől azok lettünk akik. Azokat, amiknek a következményei vagyunk. És félünk a következményektől. Magunktól. Ezért leromboljuk, újraépítjük, megírjuk, majd átírjuk, besározzuk, majd megszépítjük, végül el akarjuk felejteni. Aztán meg félünk a felejtéstől. Attól, hogy nem tudjuk majd kiolvasni a „lisztből”, és ezért nem tudjuk majd, hogy kik is vagyunk valójában. Félünk a szembenézés eredményétől, ezért a történetünk folytatásától, az életünktől is. Pedig a szembenézés elkerülhetetlen.

A kislány, Emma szembenéz a történetével, titkaival. Ami nem is egy történet, nem is egy titok. Ami mindannyiunk sok kis története, titka, ezért maga a történelem. Mert mindannyiunk nagyszülei, szülei, testvérei, barátai és ellenségei a szereplői és írói voltak annak, ami aztán eseményekké bonyolódott. Ami nem fejeződött be, ami még mindig tart és folytatódik, újraíródik és újrajátszódik.

A történet Romániában játszódik, de játszódhatna itt is, lehetnénk akár mi is a főszereplői. Talán azok is vagyunk, hiszen minden ismerős: a hirtelen megszerzett szabadság gyönyöre; az el nem múló kételkedés, a másikkal szembeni bizalmatlanság; a visszaütés, a megtorlás mindent legyőző vágya bennünket is jellemez.

Vajon ki lehet lépni ebből a körforgásból?! Vajon el lehet kezdeni egy új történetet?!

Dragomán György: Máglya

Végjáték 39.

Bourgla OsamaMi lesz veled, Ráchel…

Elhangzott egy beszéd. Nem nagy ügy: a miniszterelnök amúgy is sokat beszél. Persze mindig kinyilvánít. Megmondja, merre van az előre. Nem szerinte, hanem egyáltalán. Megvitathatatlanul. Megfellebbezhetetlenül. Mindig az aktuálpolitikai érdekei szerint. Most például a világról szólt, de ahogyan szokta, a magyaroknak üzent. Semmi más nem érdekelte, csak az, hogy a magyarok értsék az üzenetét. Mintha lehetne úgy jó a magyaroknak, hogy közben a világ teljesen másképp gondolkodik, másképp cselekszik. De ez egyáltalán nem érdekes. Csak az a fontos, hogy a hívek, a hívők megértsék. És ebben is követőkké váljanak. Mert most ez lesz nekik az egyszer egy. Még gondolkodni se kell majd rajta. A nem hívek meg úgy is zavarodottak.
Most arról szónokolt, hogy a bevándorlók potenciális terroristák. Ugyan nem ezért hagyják el a hazájukat, hiszen megélhetési bevándorlók, de más a kultúrájuk, más az életmódjuk, egyáltalán: mások, és ez veszély. Tavaly már több mint negyven ezren jöttek. Hívás nélkül. Elszívni a magyarok elől a levegőt, elvenni a munkát, a kenyeret, a jövedelmet, az életteret. És ezt a miniszterelnök nem hagyja. Amíg él és miniszterelnök, addig ezt nem hagyja. Mert Magyarország a magyaroké.
Mintha a terrorista nem tudná megoldani a határok közötti átjárást másként. Mintha bevándorlónak kellene magát álcáznia. Mintha a bevándorlók csak azért váltanának hazát, hogy szétrobbantsák a világot. Mintha nem az ellenkezőjét bizonyították volna az elmúlt évtizedekben: Magyarországon is, és szerte Európában és a világon is. A magyar kivándorlók is! Akik Európába, Amerikába, Ausztráliába mentek új életet, boldogulást keresni. Hogy alkalmazkodtak, hogy beilleszkedtek, hogy élték az életüket a befogadó ország normái szerint.
De ezt Orbán nem érti. Sőt szándékosan félreérti, félremagyarázza. Mert rendszere a konfliktusra, az összeütközésre, a harcra épül. Neki mindig kell egy ellenség, egy megkülönböztetett ember, csoport, réteg, bárki, akivel harcolni lehet.
Neki mindig meg kell különböztetni valakit!
Tovább a folytatáshoz

Eddig még nem sikerült… (A DEKA megalakulásához)

106851_demokratikus_kerekasztalMiért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig nem tudott megegyezni a liberális, a konzervatív, a szociálisan érzékeny és a többi.
Miért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig a mainstream csak azt fújta, amit évek óta mindig.
Miért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig nem voltak eléggé nyitottak, befogadóak, toleránsak a másik nézőpontja iránt.
Miért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig hiányzott a szolidaritás a másik iránt.
Miért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig mindenki úgy gondolta, hogy csak az az igaz, amit ő képvisel.
Miért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig mindenki úgy látta: a másik demagóg.
Miért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig sokan láttak esélyt a kis-kiegyezésre, a külön-alkura.
Miért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig a másik támadásában nem ismerték föl, hogy őket is támadják.
Miért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig a kollaboráció követendő minta volt.
Miért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig mindenki másban látta a hibát.
Miért ne sikerülhetne most?!
Mert eddig mindig volt tovább.

Akkor: Miért ne sikerülhetne most?!

2015. január 19.

József Attila: (Már régesrég…)

József AttilaMár régesrég rájöttem én,
kétéltű vagyok, mint a béka.
A zúgó egek fenekén
lapulok most, e költemény
szorongó lelkem buboréka.

Gondos gazdáim nincsenek,
nem les a parancsomra féreg.
Mint a halak s az istenek,
tengerben és egekben élek.

Tengerem ölelő karok
meleg homályu, lágy világa.
Egem az ésszel fölfogott
emberiség világossága.
1937. jan.

Végjáték 38.

orbán árvízFolytatjuk…

– Árpikám, kezdünk kilábalni
– én is így látom, Főnök
– jókor jött ez a párizsi balhé
– pont időben
– még szerencse, hogy én értem a helyzetet
– ők meg nem, ez a sok tehetségtelen, amatőr, botcsinálta kezdő ellenzéki, meg tüntetéseket szervező, aki alamizsnáért kalapozik, még rendes pénzt se tud összegányolni
– de majd elszámoltatjuk őket a filléreikről is
– úgy lesz, vezérlő tábornokom
– szóval a jelszó: Magyarország a magyaroké
Tovább a folytatáshoz

Végjáték 37.

1655890_437008479786801_6884308752555469796_nTüntetésen…

– helló
– hi
– akkor most újból
– megint együtt
– hideg van
– ahhoz képest, egész sokan vagyunk
– én mindig kijövök
– én is
– láttad már a perselyező gyereket?
– még nem, pedig most egy húszast akarok neki adni
– én ötvenet, tegnap nyertem az ultin
– kérsz tőle számlát?
– kérjek?
– fölösleges, akkor se írhatod le az adódból: ez nem focira megy
– nekünk nem kéne valami adományozó papírt aláírni?
– na, látod, ez egy jó kérdés, de minek
– egyrészt a Rogán Anti meg fogja kérdezni a szervezőktől, hogy honnan van a zsé, és akkor ők tudják majd igazolni, másrészt előbb-utóbb tőlünk is megkérdezik majd, hogy mire költünk
– mi nem állami pénzt adunk a szervezőknek
– szerinted, de a Rogán szerint ez nem érdekes: különben is, majd azt mondják, hogy a tüntetéseken gyűjtött adományok is állami pénznek számítanak, ha nem a Fidesz a szervező
– hallottál már erről a Tényi nevű fidesznyik gyerekről?
– persze, ő egy notórius följelentő, előszeretettel használja magáncélra a Fidesz e-mail címét is, olyan harcos bárdnak képzeli magát
– ilyenek szoktak a saját ujjukra csapni, féltem a gyereket
– ne féltsd, majd akkor kap valami munkát az Országvédelmi Akcióterv egyik akciócsoportjánál…

2015. január 13.