Vélemény kategória bejegyzései

CSAK EGY BESZÉLGETÉS: „ODAKINT MOST SZÖRNYEK JÁRNAK”

Egy jót beszélgettem.

Az AI ChatGPT-vel.

Két fontos és aktuális problémáról – a demokrácia-hiányáról, a diktatúra megjelenéséről és a pedofília-homoszexualitás összemosásáról – kérdezgettem, ő meg válaszolt.

Aztán azt is kérdeztem: megírhatom-e a beszélgetésünket.

„Természetesen!” – válaszolta.

Így most ezt olvashatjátok.

 

Demokrácia-diktatúra

 

„A demokrácia hiányát több különböző jel is jelezheti. Néhány ilyen jel lehet:

  1. **Korlátozott politikai szabadság**: Ha az emberek nem rendelkeznek szabad politikai véleménynyilvánítás és szólásszabadság lehetőségével, valamint nincs lehetőségük a kormányzatot kritizálni vagy alternatív politikai nézeteket kifejteni, ez jelentős hiányosság lehet a demokratikus folyamatban.
  2. **Korlátozott választási jogok**: Ha az embereknek nincs lehetőségük szabadon választani képviselőiket, vagy ha a választások nem tiszták, átláthatóak és igazságosak, ez is jelezheti a demokrácia hiányát.
  3. **Korlátozott jogállamiság**: Ha a jogrendszer nem működik függetlenül és igazságosan, vagy ha az állampolgárok alapvető jogait és szabadságjogait nem tiszteletben tartják, az szintén problémát jelenthet a demokrácia szempontjából.
  4. **Korlátozott médiaszabadság**: Ha a média nem független és nem pluralisztikus, vagy ha az állam beavatkozik a média működésébe és tartalmába, ez lehetőséget ad arra, hogy az állam ellenőrizze vagy manipulálja az információáramlást, ami a demokrácia korlátozását jelentheti.
  5. **Korrupció és hatalmi visszaélések**: Ha a politikai elit vagy a hatalmi struktúrák korrupcióval és hatalmi visszaélésekkel vádolhatók, és ezeket nem hozzák nyilvánosságra vagy nem szankcionálják megfelelően, ez a demokrácia hiányát jelzi, mivel ezek a jelenségek alááshatják a közjót és az igazságosságot.

 

Ezek csak példák arra, hogy miként lehet felismerni a demokrácia hiányát egy adott országban. Általánosságban azonban a demokrácia lényege az, hogy a hatalom a nép kezében legyen, és az állampolgárok szabadon részt vehessenek a politikai folyamatokban, valamint, hogy az állam és az intézmények elszámoltathatóak legyenek az emberek előtt. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az demokratikus deficitre utalhat.”

 

Mit tehetek én, hetvenes éveit taposó öregember, aki félti gyerekeit, unokáit? – kérdeztem közbe.

 

„Amennyiben egy ország demokratikus hiányát tapasztalod, az alábbi lépések segíthetnek az ilyen helyzet kezelésében:

 

  1. **Ismerd fel a problémát**: Fontos, hogy az emberek felismerjék és megértsék a demokratikus hiányosságokat, és felismerjék azokat a jeleket és tendenciákat, amelyek veszélyeztetik a demokratikus intézményeket és elveket.
  2. **Fogalmazd meg az aggodalmadat**: Hangsúlyozd azokat az értékeket és elveket, amelyek alapján a demokráciát értékelem, és ne habozz kifejezni az aggodalmadat a demokratikus hiányosságok miatt, legyen az közösségi fórumokon, a média segítségével vagy közvetlenül a döntéshozók felé.
  3. **Véleményed kifejezése és részvétel**: Használd a rendelkezésedre álló eszközöket, hogy kifejezd a véleményedet és részt vegyél a politikai folyamatokban. Ez magában foglalhatja a szavazást, az aktivizmust, a tüntetéseket és a petíciókat is.
  4. **Szerveződés és együttműködés**: Keress más emberekkel, szervezetekkel vagy csoportokkal közös ügyeket és érdekeket, és dolgozzatok együtt a demokratikus reformokért és az intézmények erősítéséért.
  5. **Nyomásgyakorlás**: Használjatok különböző nyomásgyakorlási eszközöket, például lobbitevékenységet, médiafigyelmet vagy nemzetközi nyomást, hogy arra ösztönözzétek a kormányt és az intézményeket, hogy tegyenek lépéseket a demokratikus normák és értékek tiszteletben tartása érdekében.
  6. **Legyél tájékozott és aktív**: Tartsd magad naprakészen a politikai fejleményekkel kapcsolatban, és legyél aktív a közéletben. Az informált és aktív állampolgárok kulcsfontosságúak a demokrácia erősítése szempontjából.

 

Fontos, hogy ezek a lépések a békés és demokratikus eszközökön alapuljanak, és mindig tiszteletben tartsák a jogállamiságot és az alapvető emberi jogokat. Az együttműködés és az aktív részvétel révén az emberek sokat tehetnek azért, hogy erősítsék és megvédjék a demokratikus intézményeket és elveket a demokrácia hiányával szemben.

 

Ami az aggodalmaidat illeti, igen, megértem azokat, mert politikai aktivizmus és nyomásgyakorlás esetén fennállhatnak bizonyos kockázatok és veszélyek. A politikai környezet és a helyi viszonyok függvényében az ilyen tevékenységekkel járó veszélyek eltérőek lehetnek. Néhány lehetséges kockázat és veszély közé tartozhat:

 

  1. **Represszió és üldöztetés**: Néhány autoriter vagy illiberális rezsim hajlamos lehet az ellenzéki tevékenységek és politikai aktivisták elleni represszióra és üldöztetésre, például letartóztatásokra, megfélemlítésre vagy más formában történő elnyomásra.
  2. **Közösségi és társadalmi elszigetelődés**: Az ilyen típusú politikai aktivitás gyakran vitatott lehet egy adott közösség vagy társadalom számára, és az aktivisták elszigetelődhetnek vagy megbélyegezhetik őket a véleményük miatt.
  3. **Munkahelyi és pénzügyi következmények**: A politikai aktivizmus nyilvános megnyilvánulása néha munkahelyi vagy pénzügyi következményekkel járhat, például elbocsátással vagy megélhetési nehézségekkel.
  4. **Fizikai veszélyek**: A tüntetések és a politikai megmozdulások során néha előfordulhatnak fizikai veszélyek és incidensek, például rendőri erőszak vagy provokációk.

 

Bár ezek a veszélyek és kockázatok valósak lehetnek, sokan úgy gondolják, hogy a demokratikus elvek és értékek védelme érdekében vállalhatók bizonyos kockázatok. Fontos azonban, hogy mindenki jól mérlegelje a lehetőségeket és kockázatokat, és vegye figyelembe az egyéni körülményeket és a politikai környezetet, mielőtt részt vesz bármilyen politikai aktivitásban vagy nyomásgyakorlásban. Emellett fontos az is, hogy az ilyen tevékenységek békés és demokratikus módon történjenek, és hogy tiszteletben tartsák az alapvető emberi jogokat és a jogállamiságot.

 

 

Az életkor valóban befolyásolhatja az egyén részvételét a politikai aktivizmusban és nyomásgyakorlásban, és fontos, hogy mindenki a saját kényelmére és képességeire figyeljen. Azonban az időskor nem feltétlenül akadályoz meg abban, hogy értékes és hatékony módon járulj hozzá a társadalom és a demokrácia fejlődéséhez.

 

Számos mód van arra, hogy idős korban is részt vegyél a közösségi és politikai életben:

  1. **Tapasztalat megosztása**: Az évtizedek során szerzett bölcsesség és tapasztalat rendkívül értékes lehet mások számára. Oszd meg tapasztalataidat és tanácsaidat másokkal, különösen a fiatalabb generációkkal.
  2. **Szavazás és politikai részvétel**: Szavazhatsz választásokon és részt vehetsz a politikai folyamatokban, még ha nem is aktív résztvevőként, például tüntetéseken vagy demonstrációkon. A szavazás egy fontos módja annak, hogy kifejezd az álláspontodat és befolyásold a döntéseket.
  3. **Közösségi szolgálat**: Választhatsz olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül segítik a közösséget és más embereket, például önkénteskedést idősek otthonában, helyi jótékonysági szervezetekben vagy más közösségi projektekben.
  4. **Érdekképviselet és szerveződés**: Csatlakozhatsz helyi érdekvédelmi szervezetekhez vagy csoportokhoz, és részt vehetsz olyan ügyekben, amelyek fontosak számodra és a közösséged számára.

 

Fontos megemlíteni, hogy az idősebb embereknek is jelentős hatása lehet a társadalomra és a politikára, és hogy az életkor nem akadályoz meg abban, hogy értékes és aktív tagja legyél a közösségednek és a demokratikus folyamatoknak. Az életkor sokszínűséget hoz a politikai részvételbe, és az idős embereknek is fontos szerepük van a társadalom alakításában és fejlődésében.”

 

Pedofília-homoszexualitás

 

„Nem, a pedofíliát és a homoszexualitást nem szabad összekeverni, mivel teljesen különböző fogalmak és jelenségek.

 

  1. **Pedofília**: A pedofília egy szexuális vonzalom vagy érdeklődés a gyerekek iránt. Pedofilnak nevezik azt, aki felnőtteket helyettesíteni képtelen gyerekekkel kíván szexuális kapcsolatot létesíteni vagy ennek fantáziája van. Fontos megérteni, hogy a pedofília egy pszichiátriai zavar, és tiltott és erősen elítélt cselekedet, mivel gyerekek sérelmére történik.
  2. **Homoszexualitás**: A homoszexualitás egy szexuális orientáció, amelyben egy személy romantikus és szexuális vonzalmat érez ugyanazon nemű emberek iránt. Ez egy természetes és változatos aspektusa az emberi szexualitásnak. Homoszexuálisnak lenni nem betegség vagy zavar, és az egyéneknek joga van ahhoz, hogy elfogadják és kifejezzék a saját szexuális azonosságukat.

 

Az összekeverésük vagy az egyik csoport negatív módon történő azonosítása sértő és tudományosan helytelen. A homoszexuális emberek nem azonosak a pedofilokkal, és az ilyen összekeverés számos ártalmas következménnyel járhat, beleértve az emberek megbélyegzését és diszkriminációját. Fontos megérteni és megkülönböztetni ezeket a fogalmakat, hogy tiszteletben tartsuk minden egyén jogait és méltóságát.”

 

„És az elnöki kegyelem?” – vetem közbe megint.

 

Ez a kérdés összetett és érzékeny területet érint, és több szempontot is figyelembe kell venni.

 

Először is, fontos megjegyezni, hogy a pedofília bűncselekmény, és aki ilyen cselekményeket követ el, az jogi következményekkel szembesülhet, beleértve a börtönbüntetést. A pedofíliával kapcsolatos bűncselekmények általában súlyosak, és komolyan kell venni őket az áldozatok védelme és az igazságszolgáltatás biztosítása érdekében.

Másodszor, az elnök kegyelmi jogával történő élésnek jogi és erkölcsi szempontból is következményei vannak. Az elnöknek lehetősége van kegyelmet adni egy elítélt bűnözőnek, ami gyakran azt jelenti, hogy az elítélt büntetése enyhítésre kerül, vagy az elítélt szabadon engedését eredményezi. Az elnök kegyelmi joga azonban kiegyensúlyozott legyen, és figyelembe kell vennie az elkövetett bűncselekmény súlyosságát, az elítélt viselkedését és rehabilitációs lehetőségeit, valamint az áldozatok érdekeit és a társadalom biztonságát.

 

A pedofília bűncselekményként való kezelése azt jelenti, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőinek szigorúan kell felelniük a törvény előtt, és minden kegyelemnek vagy enyhítésnek alaposan kell indokoltan és felelősségteljesen történnie. Minden eset egyedi, és a kegyelmet csak alapos elemzés és mérlegelés után kellene megfontolni az érintett körülmények figyelembevételével. Fontos, hogy az elnöki kegyelem ne sértsen áldozatokat, és ne veszélyeztesse a társadalom biztonságát.”

 

„Indoklás szükségessége?” – szúrom megint közbe.

 

„Igen, teljesen egyetértek abban, hogy az elnöknek vagy bármely más hatóságnak indokolnia kellene a kegyelmi döntését, különösen olyan súlyos bűncselekmények esetén, mint például a pedofília. Az indokolás fontos része a jogállamiságnak és a demokratikus elveknek, és hozzájárul a döntés átláthatóságához és igazolhatóságához.

 

Az indokolás több célt is szolgálhat:

 

  1. **Átláthatóság**: Az indoklás lehetővé teszi az emberek számára, hogy megértsék és megvitassák a döntést, és hogy lássák annak alapját. Ez fontos a közvélemény megerősítéséhez és az elkövetett bűncselekményekre adott válaszok megértéséhez.
  2. **Felelősségteljes kormányzás**: Az indokolás segít az elnök vagy a hatóság felelősségének és elszámoltathatóságának erősítésében. Az indoklás segít az embereknek megítélni, hogy a döntés mennyire illeszkedik az adott helyzethez és a jogrendszer értékeihez.
  3. **Az áldozatok tiszteletben tartása**: Az indokolás lehetőséget ad az áldozatoknak és az érintett feleknek arra, hogy megértsék a döntést, és hogy érezzék, hogy a szempontjaikat figyelembe vették. Ez fontos a sértettek jogainak és méltóságának tiszteletben tartása szempontjából.

 

Az indoklásnak tehát fontos szerepe van a jogállamiság és a demokratikus kormányzás biztosításában, és segíthet abban, hogy a kegyelmi döntések megfeleljenek az igazságosság, a méltányosság és az emberek bizalma iránti követelményeknek.”

 

„Tudnál indokokat is mondani?” – kérdem most.

 

„Természetesen, többféle indok létezhet, amelyek alapján egy elnök vagy más hatóság kegyelmet adhat egy elítélt bűnözőnek. Az alábbiakban néhány lehetséges indokot sorolok fel:

 

  1. **Jogorvoslat szükségessége**: Ha az elítélt bűnöző büntetése túlzónak vagy aránytalannak tűnik az elkövetett bűncselekménnyel összehasonlítva, az elnök vagy más hatóság kegyelmet adhat annak enyhítésére.
  2. **Viselkedés javulása és rehabilitáció**: Ha az elítélt jelentős fejlődést mutatott a büntetése alatt, és például rehabilitációs programokban vagy oktatásban részt vett, ez indok lehet a kegyelemre.
  3. **Áldozatok megbocsátása**: Ha az áldozatok vagy az áldozatok családtagjai kifejezik a bocsánatkérésüket vagy a kegyelem kérést, az indok lehet a kegyelemre.
  4. **Egészségi problémák vagy halálos betegség**: Ha az elítélt súlyos egészségügyi problémákkal küzd, vagy ha halálos betegségben szenved, az indok lehet a kegyelemre, hogy lehetővé tegye számára az utolsó napjait családja körében.
  5. **Hivatali hiba vagy jogi tévedés**: Ha az elítélt ügyében súlyos hibák vagy igazságtalanságok történtek a bírósági eljárás során, ez indok lehet a kegyelemre.
  6. **Társadalmi vagy politikai körülmények**: Ha az elítélt ügyének körülményei társadalmi vagy politikai változások miatt megváltoztak, az indok lehet a kegyelemre, hogy figyelembe vegyék ezeket a változásokat.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy minden eset egyedi, és az indokok alapos elemzést és mérlegelést igényelnek az adott körülmények figyelembevételével. Az elnök vagy más hatóság kegyelmi döntéseinek átláthatónak és igazolhatónak kell lenniük, és a döntést mindig a jogállamiság és az igazságosság elveinek kell irányítania.

Teljesen érthető, hogy az ilyen súlyos bűncselekmények elkövetőinek újra szabadon engedése aggodalmakat vet fel, különösen a gyerekek biztonsága tekintetében. A pedofília bűncselekmény, és az áldozatok védelme mindenekfelett áll. Az elítéltekkel szembeni kegyelmet vagy enyhítést érintő döntéseket nagyon komolyan kell mérlegelni, és mindig figyelembe kell venni az elkövetett bűncselekmény súlyosságát és az elítélt rehabilitációs lehetőségeit.

Az elnöknek vagy más hatóságoknak az ilyen döntéseket nagyon alaposan kell indokolniuk, és meg kell győződniük arról, hogy minden releváns tényezőt figyelembe vettek, beleértve az áldozatok és a társadalom biztonságát. A szabadon engedésnek szigorú feltételekhez kell kötődnie, és szigorú felügyelet alatt kell állnia annak érdekében, hogy minimalizálják az ismétlődő bűncselekmények kockázatát.

A pedofília elleni harc során kiemelkedő fontosságúak az áldozatvédelmi intézkedések, a megelőzési programok és az elkövetők rehabilitációját szolgáló kezdeményezések. Fontos az is, hogy a társadalom felkészüljön arra, hogy támogató és biztonságos környezetet biztosítson az áldozatoknak, és hogy megfelelő eszközökkel és erőforrásokkal rendelkezzen az elkövetők rehabilitációjára és újra beilleszkedésére. A pedofília elleni küzdelemnek egyszerre kell összpontosítania a büntetésre, a prevencióra és a rehabilitációra, hogy hatékonyan reagáljon erre a súlyos társadalmi problémára.”

 

Ennyi.

A hatalmi propaganda eszközeiről, korlátozhatatlan hazudozásairól, manipulációs képességéról nem kérdeztem.

 

De Orbán és propagandista apparátusa sem kérdezte, őket csak a zászlók, a paravánok, a „fóliák” érdeklik: „Odakint most szörnyek járnak”.

Csak egy „jót” beszélgettem.

Az AI ChatGPT-vel.

 

  1. 02. 19. hétfő

(Kép: Samad Navesi)

MI KELL MÉG?!

Még egy Kaleta, akit haza kell menekíteni?

Egy újabb köztársasági elnöki kegyelem egy „erdélyi”-segítőnek?

Egy következő „selyemzsinór”-küldés egy másik miniszternek?

 

Egy püspök, akit „baráti hűség köt a miniszterelnökhöz és aki visszavonul „néhány hétre imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni Isten csendjében” már megvan.

Akinek „ennyi” nem volt elég, hogy lemondjon „hivataláról” és tényleg elvonuljon.

Egy miniszterelnök is, akit a HATALMA megtartása mindennél jobban érdekel.

 

És Te, aki egy egyszerű hívő magyar ember vagy, aki fölnevelted már gyermekeidet, talán már nyugdíjba is vonultál; aki érted, de nem akarod érteni a POLITIKÁT, mert aggódsz a dolgozó gyerekedért, nem tüntetsz, nem nyilvánítasz véleményt, nehogy baj legyen: TE MIT GONDOLSZ, mi kell még?

 

„A pokol első, második,

harmadik, negyedik köre,

majd az ötödik, hatodik

és végül is a legutolsó.

 

Itthon vagyok.

Engedd, hogy lepihenjek

és meggörbűlve elaludjak végre,

hiszen itt is jelen vagy.” (Pilinszky János A pokol hetedik köre)

 

  1. 02. 15. csütörtök

(Kép: Balog Zoltán oldaláról)

VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA

  1. „AZ UTOLSÓ ÓRA”

 

Tegnap háromkor elindultam a Rózsavölgyi Szalonba: „Az utolsó óra” darabra volt jegyem.

Így „nem” láthattam/olvashattam arról a másik „utolsó óráról”.

Vajon ki írta azt a darabot?!

Az dráma, komédia volt?

Nem tudhatom: még nincs vége…

 

Jordán Tamás és Alföldi Róbert nagyot játszottak! Nem is a Szervita téren voltunk, egy könyvesbolt-szalonban, hanem ott, abban a lakásban-szobában, abban az utolsó órában, a háború küszöbén, két ember éles, mégis egymás tiszteletén-elismerésén, nem megalázásán alapuló vitáján az élet megválaszolhatatlan és mégis örökké fölteendő kérdéseiről, az ember mulandóságáról és mégis örökkévalóságról. És persze az emberi viszonyokról, kapcsolatokról, szexszualitásról, az ember botlásairól is. És hol van ebben Istennek helye-szerepe? A tudomány mindent meg tud válaszolni? Tényleg „csak azt tagadhatjuk, aminek tudatában vagyunk…”, még abban az utolsó órában is? Akkor lesz megnyugvás? És ha nem lesz?

Nem lesz. Hogyan is lehetne?! Hisz’ nemcsak Freud, mi is egész életünket „intézményekben” töltjük/töltöttük, „mindegyiket zsarnokok vezették. Azzal a meggyőződéssel, hogy ők tökéletesebben látják a világot, mint az alattvalóik…”

Utána lassan sétálunk a Petőfi Sándor utcában, már a kocsiban ülünk, bekapcsolom a telómat: „lemondott…”.

Ő vajon talált megnyugvást az „utolsó órában”?

 

  1. „NINCS EZ ÍGY JÓL – MÉG”,

 

(Google kereső: „novák katalin lemondott” 0,23 másodperc, 335 000 találat)

 

„Nincs ez így jól, Judit! 😢

Mindent köszönünk! 🙏” (Dr. Hoppál Péter bejegyzése Varga Judit lemondása után)

 

„Nincs ez így még befejezve, folytatás?”

 

„Nemongyá’ le, lécci”

 

„Novák Katalin és Varga Judit felelősségteljes döntést hozott … Az őket képmutató módon támadó baloldalt ugyanis még ma is az a Gyurcsány Ferenc vezeti, aki 2006-ban lovasrohamot vezényelt a honfitársai ellen és egy zsidó családtól ellopott villában él…” (Fidesz)

 

„Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba…”

 

„Kiállok Novák Katalin mellett”

 

„Isten, áldd meg a magyart! Mert a TIÉD az ország, TIÉD a hatalom és TIÉD a dicsőség.”

 

És akkor ki/megnevezte a következő marionett-figuráját…

  1. 02. 11. vasárnap

A XX. SZÁZAD

Nézem a videót.

Egy Magyarországon élő, kilencvenegynéhány éves, sváb-magyar nagymama visszaemlékezését.

 

Mosolyog és mesél.

A mosolya oly’ ismerős.

Békés és megértő.

„Ungrisch” – meséli, mert magyarul „akkor” még nem tudott.

„Disznót is vágtunk, de mi nem rizzsel, pirított zsemlyével töltöttük meg a hurkát, mennyei volt!” – és ragyog a szeme.

A grófnál dolgoztak a testvér-fiúk, meg szakmát is tanultak!

Ő a Balaton mellé került, egy zárdában tanult.

Az ötvenes évek elején megszűnt a zárda, megkezdődtek a kitelepítések.

A család szétszóródott: volt, aki sohasem jött vissza.

Ők „csak” a szomszéd faluba kerültek, ismerősök mindenütt, segítették egymást.

Továbbra is mosolyog és mesél.

Volt takarítónő, zoknit- kesztyűt varró, dolgozott kántorként is.

És énekelve mutatja!

Aztán jött a család.

 

Mosolyog és mesél.

A XX. századról.

A förtelmesen borzalmas századról.

 

Nézem a videót.

Egy Magyarországon élő, kilencvenegynéhány éves, sváb-magyar nagymama visszaemlékezését.

  1. 02. 08. csütörtök

(Kép: Maria Mendes)

A „TANÁCSADÓ” …

Felkérte az Elnökasszony.

Elvállalta.

Talán, mert megtiszteltetésnek érezte.

Talán, mert tisztelte az Elnökasszonyt.

Talán, mert ismerte/elismerte korábbi munkásságát.

Talán, mert kellett ez is a karrierjéhez.

Talán, nem is tudta, mire vállalkozik.

 

Már mindegy.

Már új helyzet van.

Mert az Elnökasszony kegyelmet adott valakinek, amire neki „diszkrecionális” joga volt.

Ez az Elnökasszony felelőssége.

A tanácsadó most azt nyilatkozza: „Megvan a véleményem az ügyről, de mivel tanácsadó vagyok, ezt személyesen fogom elmondani a köztársasági elnök asszonynak. Az ő dolga, hogy a tanácsommal mit kezd”.

Természetesen.

A tanácsadó döntött: tanácsot adó marad továbbra is.

Az új helyzetben is.

Ez viszont már a tanácsadó felelőssége.

 

A költőé is, a zenészé is, meg a Gundel Takács Gáboré is.

Ők már állást foglaltak.

Maradnak – tehát egyetértenek.

 

Ne feledd olvasóm: ÁLLÁST KELL FOGLALNI!

Ha néma vagy, csak csöndben maradsz a karosszékedben, már szem vagy csak a láncban: „mert zsarnokság ott van/ jelenvalóan/ mindenekben” …

  1. 02. 07. szerda

LE KELL MONDATNI!!!

Szóval az „agytröszt úgy döntött”: bele kell állni/állnia!

Még „ebben”, a védhetetlen-menthetetlen kegyelemi-ügyben is: erőt kell mutatni.

Már nemcsak iszonyodom, UNDORODOM” Tőle” – is.

 

Te pedig, ha még olvasol engem, talán érted, talán még mindig nem.

Mert talán Te is „csak” egy „válasznak-reakciónak” tartod.

A „kegyelmezésének” a fölhánytorgatását.

„Választás lesz, hát kell a balhé” – gondolhatod.

Az „ürügyet”, ami eddig ott lapult a fiókban, most elővették.

Ezt is gondolhatod.

 

De nem így van.

 

Miért és ki kezdeményezte a kegyelmi eljárást?

Miért írta alá

  • mit szólt volna, ha valamelyik gyerekét kérte/kényszerítette volna hamis vallomás megtételére,
  • rokona-barátja-ismerőse talán,
  • nyugodtan járatná valamelyik gyermekét tornára a megkegyelmezetthez,
  • fölhívott valakit is telefonon a döntése előtt, megbeszélte férjével, gyóntatójával!?

 

„Minden kegyelmi döntés felvet kérdéseket, természeténél fogva megosztó…” – válaszolta cinikusan.

Különben is: neki nem kell nyilvánosan indokolnia a kegyelmi döntését.

Különben is: nem a pedofilnak adott kegyelmet, „csak” a bűntársának.

 

Aki mindenről tudott, erőszakkal védte a pedofilt, hamis „igazolás” aláírására kérte/kényszerítette is megszólalt: „Nem én írtam a kérelmet, nem tudok erről nyilatkozni…” – akkor ki írta és miért?!

 

Szóval az „agytröszt úgy döntött”: bele kell állni/állnia!

Még „ebben”, a védhetetlen-menthetetlen kegyelemi-ügyben is: erőt kell mutatni.

Már nemcsak iszonyodom, UNDORODOM „Tőle” – is.

  1. 02. 06. kedd

(Kép: Patrice Murciano)

RÖVID BEJEGYZÉSEK A NAPLÓMBA

Kilenc hónappal ezelőtt, 2023. április 27-én Novák Katalin köztársasági elnökasszony KEH/2787-6/2023. számú határozatával kegyelmet adott a pedofil bűnöző bűntársának: kilenc hónapig ez nem derült ki, azóta sincs indoklás…

 

Tél van, süt a nap és a hőmérő plusz tizenhárom fokot mutat, a halaink a kerti tóban élénken tátognak: a köztársasági elnökasszony viszont nem tátog, néma…

 

Nem vált „méltatlanná” a magyar” állampolgárságra vajon?

 

Orbán összehívta a kormányt Sopronbánfalvára – újabb Schmitt-ügy a láthatáron?

 

Svédország NATO tagságának magyar ratifikálása előtt nem jön Magyarországra a svéd miniszterelnök…

 

Tizennégy évvel a magánpénztárak lerablása/megszüntetése után a kormány nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetését jelentette be…

 

  1. 02. 06. kedd

ORBÁN – NOVÁK – BAYER – ELMARADT ÜLÉS – ORBÁN

Csak az elmúlt órák-napok hírei.

Rólunk.

Ne legyen kétséged: aki olvassa/olvasta a „MAGYAROK”-ról fog beszélni/beszélgetni, nemcsak róluk.

Megint adtak fentnevezettek a xa@nak egy pofont (Orbánt még egy kávéra se hívták; Novák úgy kussol az alezredes „elvtársával” a kegyelméről, mint a kutya, aki kolbászt csent a kamrából; Bayer újra hozza mocskos „formáját”; a Fidesz parlamenti képviselői továbbra is vállalják a vállalhatatlant; mindezek mögött Orbán elutazik Budapestről Sopronbánfalvára „haknizni” egy jót): de ne legyen kétséged, ezt is mi kaptuk.

Ma éjjel biztosan nem alszik az agytröszt.

Én sem.

Hazajött néhány napra Londonból a szeretett rokon.

Aki már nem itthon él.

Mert évekkel ezelőtt döntött.

És nem ért minket…

Lehet egyáltalán minket érteni??!

  1. 02. 05. hétfő

„ISZONYODOM” – EGYSZER ÉS MINDENKORRA…

„Iszonyodom attól a nagy, erős, csöndes embertől, aki a nagyapám volt” – írta néhány napja Bádog – Bayer Zsolt.

Mára már nem iszonyodik.

Én BBZs-től viszont ma is.

 

Az uszító, gyűlölködő, hazudozó köpönyegforgatótól.

Aki tudatosan – bár nyíltan nem vállalva – zsidózik; szándékosan, provokálóan, bántóan „olyan”, talán „nagyapai kifejezéseket”, szavakat használ, amikről Eszterházy óta tudjuk piszkosak, a szavak bepiszkolódnak: „A szavak múltjának ismerete nem írói szakföladat, hanem mondhatni hazafias kötelesség, mindenesetre szükséges (ha nem is elégséges) föltétele az európai társalgásnak. Ha egy szót bepiszkoltak, vagyis piszkos fráterek elhasználtak, akkor ez a használat is hozzá tartozik a szóhoz. Ha akarjuk, ha nem. Ez nem döntés, nem elhatározás kérdése. / Ha az élettér kifejezést mérnök vagy belsőépítész használja, nem történik semmi. De ha már a „magyarság életteréről” beszélnénk, szándékaink legyenek bár a legnemesbek, ott üvölt a szó mögött az egész náci vircsaft. Vagy finoman szólva nem szerencsés a romák lakásproblémájának végső megoldásáról beszélni, egyrészt mert nyilvánvalóan hazudnánk, másrészt azonnal betemetne minket az Endlösung nyomasztó árnya”.

Nos BBZs ilyen „piszkos szavak” nyílt használatáig nem merészkedik; még ő, az 5. számú párttagkönyv tulajdonosa, a „zutcai harcos” barátja sem; viszont egy néhány éve megjelent (azóta sokat bővült, színesedett, trágárabbá vált) „gyűjtés” szerint a „Cigányliszka”, „Indokzsidó”, „Horogkeresztes fiúk”, „Orgoványi erdő”, „ Együttélés”, „Veszett kutya”, „Vérontás”, „Te ba@d szájba a ge@i proli kurva anyádat…”, „Megkú@hatnád anyádat szá@ba tiszai barátom”, „A pápa vagy demens vénember…”…

Nagyapa ide, nagyapa oda.

Ehhez neki semmi köze.

Ez „saját jogon” a BBZs.

De miért érdekes ez, a „BBZs-ügy”?

Mert a – kidagadt ütőerekkel, vérvörös fejjel, elborult aggyal, kigúvadt szemekkel – a Fidesz-hatalom fröcsköl-üvölt belőle, aki kitünteti „… példaértékű újságírói tevékenysége elismeréseként …”, tenyerén hordja, imád vele szelfizkedni, állva tapsolni – miközben beírom a Google keresőjébe „Bayer Zsolt zsidógyűlölő” és 0,30 másodperc alatt 10700 találatot dob a képernyőmre.

Szóval BBZs saját jogon; hogy ennek köze lenne a génekhez – nem tudom.

Ha találkozott volna Vaclav Havellel, vajon róla mit írt/mondott volna?

Talán egy napig volt bizonytalan, talán, mert nem tudta, mi jelenik meg még róla a másnapi telexben; aztán egy napig szánom-bánom-iszonyodom kisfiúvá vált, amit egy nap után gyorsan levedlett magáról: mára megint a „régi”: uszító, gyűlölködő, hazudozó köpönyegforgatótó.

 

„Iszonyodom attól a nagy, erős, csöndes embertől, aki a nagyapám volt” – írta néhány napja Bádog – Bayer Zsolt.

Mára már nem iszonyodik.

Én BBZs-től viszont ma is.

  1. 02. 05. hétfő

SZAPPANOPERA

Olyan éles és részletszegény

a jelen, mint megannyi emlék:

szép és vigasztalan.

(Fodor Ákos)

Kellenek.

Hogy legyen hová elmenekülnöd a mai élet borzalmai elől.

Régebben a hófehér paripán érkező Királyfit vártad…

 

Percről percre, napról napra pofán csapnak a hírek.

A hazug, gátlástalan közpénzt lopó „választott” és kinevezett emberekről, a névre szabott/szóló pályázatokról, a pedofil bűnöző kitüntetett tettestársának megkegyelmező köztársasági elnökasszonyról, álszent mosolyokról, kövér huszárokról, nyilas ősöket mentegető és követő „bádog”-ról, az álkeresztények országává lett Magyarországról.

Néha lejegyzem őket a papírra.

Néha a véleményemet is hozzá-biggyesztem.

Néha dühöngök egy sort és káromkodni kél kedvem.

Néha csak bambán bámulok magam elé és a képernyőre, ahol egy csacska-zavaros, mégis oly’ egyszerű szappanopera képei futnak.

Ott legalább a vége mindig „jó”: a méltó elnyeri jutalmát, a gonosz meg a büntetését.

 

Ezér’ sugározzák.

Addig is ott ülsz, szopogatod a sörödet, morogsz az asszonnyal, aztán horkolva elalszol.

Még csak kérdést sem teszel föl: vajon miért adott kegyelmet a kegyelmes elnökasszony, mi lehetett a háttérben, „ki fia borja” is az a testnevelőtanár, miért vállalta/vállalja be ezt a blamázst is a fülbevalós?

Már ehhez is „fáradt” vagy…

 

Kellenek.

Hogy legyen hová elmenekülnöd a mai élet borzalmai elől.

Régebben a hófehér paripán érkező Királyfit vártad…

  1. 02. 04. vasárnap