Vélemény kategória bejegyzései

„SOK BESZÉDNEK SOK AZ ALJA”

Beszédek voltak a hétvégén.

Meg egy interjú.

Meg közpénz-osztogatás is.

 

Kezdjük az utóbbival: Eperjes Károly utána jár, mi lehet ma VELE?! Harmincöt milláért „jár-kutat” majd „UTÁNA”! Arról nem szóltak a fanfárok, a kormánygéppel fog-e odarepülni. És vele repül-e a lánya is?! Gucci táskával, vagy anélkül mennek majd? Mikrofonnal repülnek majd az Úristenhez vagy elég lesz egy „penna” is?! Mert-hogy a készülő film (amire kapták a harmincöt millát) címe: „Az Isten háza némán is beszél, út a mennyekbe”. Hétrészes lesz. És dokumentumfilm.

A riporter már megvan, a főszereplőt még keresik…

 

Nem úgy a magyar köztársasági elnököt. Aki egy gyors „casting” után már „ki és megválasztatott”! Pedig a „belépője” csúfosra sikeredett. Pedig még neki nem kellett „reggel-délben-este” hazudoznia. Mégis elpróbálta. „Csak még egy kérdés” – tenné föl neki Colombo, de mégsem teszi. Minek. „A családi legenda szerint” – jönne a válasz. Amit a történészek már cáfoltak. De a mostani „fölkavart” helyzetben „egy olyan köztársasági elnök tudja leginkább szolgálni Magyarország érdekét, aki stabil, nyugodt, kiszámítható, ismert, és a nyugalmát át tudja adni mindannyiunknak” – így a magyar miniszterelnök. Aki – legalább – ismeri őt.

Mint a Montblanc tollát is…

 

Aztán itt volt Slomó is, aki megszólalt, sőt beszédet mondott és imádkozott a Sándor Palota előtt a téren. És imára is hívott: „Imádkozz a kormányzat jólétéért, mert ha attól nem tartanak az emberek, akkor az egyik elevenen elnyeli a másikat”. Mintha ma bárki is elevenen elnyelné a másikat, mintha a kormányzatnak nem lenne „jólét”, mintha a közpénzt a hatalom nem úgy kezelné, mint sajátját! Mintha, aki a hatalomba belép meztelen lenne; viszont amikor meg kilép, nem győzi bőrönddel!

 

És végül: az az ember, „aki még soha nem hazudott” a Trumpnál járt. Állítólag meghívta. Magához. Arra a napra, amikor az Egyesült Államok elnöke az évértékelőjét tartotta. Talán ellenpontnak. Vagy ellensúlynak. Szerinted? A SAS a lányával ment (Anikó nagys’assony ugyanis éppen elfoglalt volt: főzött, mosott, vasalt, takarított vagy mást sertepertélt). Persze, hogy a kormánygéppel repültek. Havasi Berci szerint a lyány repülőjegyét a miniszterelnök úr rendezte a cafetériájából. Ahogyan az kiderült: „a béke elnöke”-hez mentek, oda meg nem illik egyedül menni…

  1. 03. 11. hétfő

EGYEDÜL

(Simon Pasini. 1976. Italian artist)

 

Ül.

Csak ül.

A pohár félig.

Nézi.

Mégsem látja.

Az asztalt sem.

Valahol messze jár.

Nem kocsmában.

Egy asztal mellett.

Egyedül.

A zsivajban.

 

Ül.

Csak ül.

Nincs pult, nincs füst, nincs homály.

Idő se.

Mereng.

Arcán a mindenséggel…

2024. 03. 10. vasárnap

ÁLHÍR (2.)

Egy órán keresztül tárgyalt Gyurcsány Ferenc kötcsei rezidenciáján Joe Bidennel – írta meg a mandiner és azt is, hogy a megbeszélés után közös vacsorával és koncerttel folytatódott a program.

Később, amikor Joe már elment és a vacsorát-maradékot szétosztották a helybeli hajléktalanok között, a rezidencián – két mikrobusszal – megjelentek a TEK fölfegyverzett kommandósai és a szuverenitásvédelmi törvény 3. melléklete zs. szakaszának h) bekezdése megsértése miatt lefoglalták a sparheltet, a szemetes-vödörben található nylonzacskót, Malota László A gyalázatosak szentélye című könyvét, megsimogatták a menhelyről származó Zsazsa kutyát, majd elmentek…

  1. 03. 09. szombat

A SULYOK-STÁCIÓ

„Édesapám szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt” – nyilatkozta a mandinernek az új.

Korábban mást hazudott, vagy nem tudott apja múltjából mindent.

Most (kisdobos becsület) szavára mondja, amit mond.

Ez persze csak egy kiragadott mondat az interjúból.

Ami még csak a beharangozó stáció-stádiumában van.

Figyelemfelkeltő.

Vagy elterelő.

Mert nem az apját választották.

A 133 bátor ember.

Rálökték az útra.

Az úton pedig végig kell menni.

 

Mennyi lesz az annyi?!

2024. 03. 08. péntek

TANÚ

Március hetedike van.

 

Ezen a napon

  • halt meg Arisztotelész (Kr. e. 322-ben)
  • a pápa visszautasította VIII. Henrik házasságának a felbontást, megalakította az anglikán egyházat
  • a német hadsereg bevonul a demilitarizált Rajna-vidékre
  • Horthy Miklós lemondatta Bárdossy László miniszterelnököt
  • Joszif Visszarionovics Sztálint kinevezik generalisszimusszá
  • megrendezik az első magyarországi lottóhúzást 1957-ben
  • Dél-Afrikában Jack Brabham nyeri az első 1970-ben megrendezett Forma 1 futamot
  • Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozik – a hamarosan újból elnökjelöltté váló – Donald Trumppal
  • Polt Péter ügyészei (ki)meghallgatják Magyar Pétert „korrupciós bűncselekmény kapcsán, feljelentés elmulasztása miatt”.

 

„Nincs mit tenni. Kinyírjuk Dezsőt” – mondják a Tanú című filmben.

„Doktor Kotász! Doktor Kotász” – hallatszik kicsit később.

 

De itt még nem tartunk…

  1. 03. 07. csütörtök

(Kép: A tanú c. filmből)

KEDVES „PETIKE”!

Ki ott ülsz bús-mogorván, nem kell galuska, bor; a biblia sem; még sarkantyú a csizmádra, toll a kalpagodra sem: mi a baj?

 

Hogy nem tudod leírni pontosan a nevemet, aki megírtalak?

Hogy megint milyen hazudozó köztársasági elnököd lett?

Hogy a leköszönő(?!) Katalinnak („Katalinka száll el! Jönnek a …”) „március elsejétől egyszer csak 653 ezer forinttal több lett a havi fizetése: 5 249 000 forintra nőtt”?!

Hogy Pintér, nem a Béla, hanem a hetvenhatéves vagyonőr bácsi a minisztered?

Hogy a Viktor bácsi már Törökország elnöke (is) lett?

Hogy Zoltán bácsi még mindig püspök és nyugodtan hadoválhat a megbocsátásról?

Hogy a „feka” kifejezés tetszik a magyar miniszterelnöknek?

Hogy a fólia már nem a kertbe kell a zöldségek fölé?

 

Jól van akkor, hívom Juliskát!

  1. 03. 03. vasárnap

KÉRDÉSEK – VÁLASZ(OK) NÉLKÜL?

Hogyan aludhatott az éjjel?

Forgolódott az ágyban, le sem hunyta a szemét, mert rajtakapták a hazugságán – vagy mintha semmi sem történt volna?

Éjszakába nyúlóan beszélgetett a „helyzetről” a feleségével, felnőtt gyerekeivel – nem is érdekelte őket?

Netán a Tónit is hívta – vagy a Tóni őt?

Mert azt találta ki, hogy ez ma inkább hoz, mint visz szavazatokat a NER Magyarországán?

(Tényleg hoz?)

Ezért most „nyugi van”?

Hogyan ébredt ma reggel – ahogyan szokott, ment a kávésibrikéhez?

Hogyan érzi most magát?

Vajon meddig bírja?

Mikor szólal meg?

Ő lesz az első a világon, aki még el sem foglalja a hivatalát és már lemond?

Már megbánta?

Ha meg, akkor mit: hogy hazudott korábban vagy, hogy kiderült, mert elvállalta?

 

Most „csönd” lesz, beszédes csönd?

A telex sem fog írni róla?

Megint terelés lesz: Fradi, Trianon, Dzsudzsi, pedofil baloldal, bayeri zsidózás, sorosozás, „az, hogy ki nyerte meg a második világháborút, nem biztos, hogy úgy van, ahogy azt mi tanultuk”?

Úgyis kiforrja magát?!

 

Ö, a „NEMZETEGYESÍTŐ” hallgat, meg se szólal, emléktáblát még nem avat, nem is sír, nem is törli szemeit, még nem pokornisodott …

  1. 03. 02. szombat

CSIGÁK

Két csiga megy Oroszország felé az úton és beszélgetnek:

  • Hallottad? – kérdi az egyik.
  • Mit? – kérdez vissza a másik, miközben lassan csúsznak tovább.
  • Orbán is jön – feleli a másik két kis csápját mozgatva.
  • Tényleg? Nem Antayába megy? – kérdezi szuszogva a másik.
  • Oda is készül a Szijjártóval, lesznek ott Libanonból, Máltáról, Szudánból, Maliból, Szíriából, beszédet is mond nekik – és lassan csúsznak tovább.
  • És gondolod akkor előtte ő is leszáll Moszkvában elköszönni Alekszej Anatoljevicstól? – kérdi nyugodtan a második csiga.
  • Belefér az idejébe – így az első és húzza maga mögött a csíkját.
  • Fogadjunk, hogy mi előbb érünk oda! – szól végül az első és még csak nem is gyorsít…
  1. 03. 01. péntek

(Kép: Alexander Nemenov AFP)

LUJZA ÉS JENŐ

(40.)

(utánzat)

„Talán a humor segít, mert a helyzet borzalmas…”

  • Jenő, megvan nekünk a Benedek Ágota naplója?
  • Nincs, miért keresed?
  • Mert „öncélúan szexelni” akarok veled, ugye Jenő, te is akarsz?!
  • Lujza! Mi nem jut az eszedbe?!
  • Nekünk nem kerülne semmibe sem, mint a Librinek, őket ötszázezer forintra büntették, mert a polcra tették és nem fóliázták be ezt a könyvet, Jenő, végre valami, aminek nem ment föl az ára, bújjunk gyorsan az ágyba!
  • Lujza, most nem megyek, mert olvasom a híreket! De nekünk ahhoz nem kell könyv, se a Pest Vármegyei Kormányhivataltól engedély, hogy bármikor ágyba bújjunk csicsikálni!
  • Jenő, pedig most nem fáj a fejem!
  • Na végre, Lujza! De azt a könyvet csak az olvassa majd el, aki azt akarja elolvasni, azt ért meg majd belőle, amit akar majd megérteni – ahogyan az más könyvvel is történik; nem lázít, nem kelt másokkal szemben gyűlöletet, majd holnap megveszem, ha azt akarod olvasni!
  • Köszi Jenő, de én akkor inkább a presbiter Endre idős bácsira lennék kíváncsi: hol tudok róla olvasni?
  • Miért gondolod, hogy idős?
  • Mert most találtam az interneten, hogy a presbiter szó előfordul a görög nyelvű Újszövetségben is, jelentés „idős” vagy „vén”, akkor a K. csakis öregember lehet.
  • Lujza, a presbiterek a protestáns egyházakban a lelkész mellé választott, világi emberekből álló döntéshozó testületek tagjai!
  • És K.-t is annak választották, pedig nem is olyan vénember?!
  • Oda választották, az ő döntésük, lelkük rajta.
  • A gyerekek is szavazhattak a K.-ról?
  • Nem szavazhattak
  • És a Viktor, a Katalin, a…?
  • Lujza! Nem tudom, nem voltam ott.
  • És a Zsolti ott volt?!
  • Elég legyen, Lujza!
  • Jól van Jenő, akkor beszélgessünk a bizniszről!
  • Miről?
  • Hogy patikát fogunk nyitni a konyhában és mindenféle gyógyszert kotyvasztani és árulni fogunk!
  • De Lujza, én nem vagyok patikus és te se!
  • Nem is kell, Jenő, már nem kell patikus a konyhába, elég tartani vele a távkapcsolatot, az is jó, tudod milyen jó biznisz lesz, mindenfélét kotyvasztok majd, ahogy eddig is szoktam, ráírjuk, hogy …
  • Lujza!!! Elég legyen, nem lesz patika a konyhánkban és kész!
  • Ne kiabálj velem Jenő, ha nem, akkor nem, gazdagok se leszünk.
  • Már nem leszünk!
  • Jenő, mentősök se leszünk? Legalább megmegmentjük majd a nyulakat!
  • Lujza, mit olvastál megint?
  • A mandiner megírta, hogy „nem hagyták magára a mentők a lakástűzben megsérült nyulat”, aki súlyos égési sérüléseket szenvedett”, ugye milyen jó az új rendszer, amit a Viktor kitalált?
  • Nem ő találta ki!
  • Nem?! Azt hittem, mert annyi mindent kitalált már, ez biztosan jó lesz: aki nyulakat tud menteni, az időben odaér, ahova csak akar!
  • Na latod, Lujza, ezt jól mondod: ahova akar…
  • Jenő, ugye ellened nem indult Közigazgatási eljárás, mert meghallgattad a Partizánon azt az interjút a Péterrel?
  • Miért indult volna?
  • Mert most olvasom, hogy a Bedő Dávid ellen indult!
  • Lujza, ne keverd össze a dolgokat: aki hallgatta, arra kivonult két busszal a rendőrség, a Bedő nem azt hallgatta, hanem egy koporsót vitt a Belügyminisztérium elé.
  • Akkor rendben van, ott nincs temető, akkor értem.
  • Nem érted, Lujza, a Bedő az oktatást temette.
  • De miért pont oda akarta?!
  • Mert a Pintér felügyeli az oktatást… is.
  • És a Pintér nem orvos, nem tudta megmenteni, ki felügyeli az egészségügyet?
  • Lujza, hagyd inkább abba!!!
  • Jól van Jenő, abbahagyom: de akkor ugye most ágyba bújunk?!
  1. 02. 29. csütörtök

TEGNAP KINEVEZTÉK (VÁLASZTOTTÁK?)!

Február közepe, vége van – és már rügyezik!

Bolond világ van…

 

„Csak tárgyilagosan” – gondolta magában az öreg, miközben leült a Lenovo gépe elé, fölhajtotta a képernyőt, bekapcsolta, átnézte gyorsan a híreket, ugyan nem a sporthírekkel kezdte, de azokra is sort kerített, Thessza lassan kioldalgott a dolgozó-szobából, tudta, ezek már megint nem az ő órái lesznek, az ajtóban azért még megállt, visszanézett, hátha, de aztán mégis szomorúan kibaktatott.

„Csak tárgyilagosan” – gondolta megint az öreg és rakosgatni-olvasgatni kezdte vázlatait a „vitáról-tüntetésről-kommunikációról”, néha-néha a könyvespolcon lévő könyveire pillantott: Komoróczyra, Ormoms Máriára, Csernokra, a „Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás”-ra, szívott egyet a pipájából majd a pipát lerakta az odakészített pipatartó állványkára és belekezdett…

 

Tegnapelőtt megint volt egy kísérlet, egy elvetélt, sikertelen tüntetés, amire már csak néhányezren mentek ki, zömében „öregek”, („de hát mára már két és félmillióan élnek hatvan év felettiek Magyarországon, a lakosság több, mint negyede!” – súgja az öreg magának), a közelébe nem volt a korábbinak, a Hősök terén zajlottnak, itt is voltak beszédek-tapsok, aztán eleredt az eső és szétoszlottak a „lányok-legények”. Tegnap aztán – odabenn, a kupolás házban, ahol nem csepergett – ment minden, mint a karikacsapás, sok röhögés-taps, a díszpáholyban letűnt, mégis ragyogó arcok, kopott, agyon fogdosott golyóstollak, plagizált disszertáció, a kreálmányok.

A „többség” őket akarta.

A „többség” most is őket akarja.

Az öreg a pipájához kap, látja, nem parázslik, idegesen és kapkodva meggyújtja, aztán beleszív, fölizzik a dohány, de most ez sem nyugtatja meg, abbahagyja az írást, kimegy a kertbe, Thessza azonnal ott terem, ugrándozik körülötte, pedig még nincs is itt a séta ideje … az öreg visszamegy a szobába, új ablakot nyit a gépén és beszélgetésbe kezd az IM-mel, bepötyögi: „Miért szavaz úgy, ahogy szavaz a többség?”, azonnal jön a válasz, „politikai hovatartozás és értékrend, a jelölt személyisége és képességei, kampányok és média, aktuális események és problémák, társadalmi befolyás és családi hagyományok” – olvassa és elgondolkodik. igen, a nagybátyja, aki már nem él, most ment el nemrég, is mondta volt mindig: „jobboldali a magyar, még jó, amikor nem szélsőjobboldali”, „mindig kellett ennek a népnek egy „vezér”, Horthy, Kádár, most meg Orbán” – gondolja, de a „kampányok és a média”, az tényleg hat – folytatja magában és már pötyögi megint: „Azt gondolom, ma a propagandának van a legnagyobb szerepe a döntésben, mit kell ilyen helyzetben tennie a kisebbségnek?”. Várja a választ, ami pillanatok múlva érkezik is: „Ha úgy érzi, hogy a propaganda és az egyoldalú információáramlás befolyásolja az emberek döntéseit, akkor fontos lépések megtételére van szükség a kisebbségi vélemények és álláspontok képviselete érdekében. Néhány lehetséges megoldás: alternatív információforrások felkutatása és terjesztése, közösségi szerveződés és társadalmi mozgalmak, kommunikációs stratégiák alkalmazása, képzés és tudatformálás, kapcsolatfelvétel és párbeszéd” – olvassa és azt gondolja, „ez bizony nem holnapra érik be”.

„Át kéne helyezni a kerítést hátulra, mert a kutya legázolta a málna-bokrokat” – hallja a feleségét, morogva kimegy a kertbe, megnézi azt a fa-kerítést, már jó-rég óta ott van elől, a kukák mellett, „korhadt is, öreg is, de még áthelyezhető” – konstatálja és hozzáfog…

 

Február közepe, vége van – és már rügyezik!

Bolond világ van…

2024. 02. 27. kedd