Karácsony születésem évében, igaz nem Budapesten, hanem Iowa állam New Haven városában…
https://www.youtube.com/watch?v=L0yeAVH3klc
1949 Mills Brothers – My Christmas Song For You

Thomas Mann 1932-től 1938-ig terjedő évek kis dokumentumgyűjteményét állította össze az „Európa, vigyázz!” című kis könyvecskéjében, ami Magyarországon először 1945-ben, az Anonymus kiadónál jelent meg. Az alábbi idézeteket olvasva nem lehet eltekinteni a mai Magyarországra vonatkoztatható áthallásoktól…

Tovább a folytatáshoz →

Egy bizonytalan polgár sirámai
NEM ÉRTITEK??!

Már megint én vagyok a hibás, hát nem volt elég eddig is. Miért pont engem basztatnak. Hát nem veszik észre, hogy van elég bajom. Fölkelni se érdemes. Nincs állandó munkám, nincs állandó fix jövedelmem, már rendes kaját se tudok adni a gyerekeknek, fázunk. Nyaralás, ugyan már: az az utca… Ha meg elromlik valami, vagy meg tudom bütykölni, vagy mehet a kukába. Amit már ki sem ürítenek: a szemétszállítást se tudom fizetni. A törlesztés, a havi rezsi több, mint amit egyben kapok…
Tovább a folytatáshoz →

Nem emlékszem, hogy az 1936. évi nyári olimpiai játékokat, amit Berlinben rendeztek, bojkottálta volna a világ…

Az 1936. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XI. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1936. augusztus 1. és 16. között rendeztek meg a németországi Berlinben.

A helyszín kijelölését a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1931-es barcelonai ülésszakán döntötte el. A nemzetiszocialisták 1933-as hatalomra jutása miatt elterjedt a hír, hogy Németországot megfosztják az olimpiai játékok rendezési jogától. A júniusi bécsi ülésen a német kormány képviselője kijelentette, hogy tiszteletben tartják az olimpiai szabályzatot, és a német származású üldözöttek részére is lehetővé teszik a játékokon való részvételt. E nyilatkozat folytán a NOB meghagyta Berlinnek a megrendezési jogot.

49 nemzet közel 4000 sportolója küzdött az olimpiai bajnoki címekért. Ezen az olimpián érkezett meg először az olimpiai láng, és égett a fáklya a versenyek végéig. Az ősi Olümpia romjai között a nap tüzével gyújtott fáklyát 3000 atléta futva, egymást váltva vitte a berlini játékok megnyitójára. 21 sportág 129 versenyszáma szerepelt a műsoron. (http://hu.wikipedia.org/wiki/1936._%C3%A9vi_ny%C3%A1ri_olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok)

TRUBINYI JÁNOS

Az Országgyűlés képviselőháza, Budapest, 1902. március 11.

A századforduló „szélcsendes” (sic!) országgyűlési életében szinfolt volt a Pozsony melletti Dévényújfalu káplánja, Trubinyi János (1853-1919). Itt közölt felszólalásában a katolikus néppárti képviselő a belügyi tárca 1902. évi költségvetéséhez, konkrétan a közbiztonsági kiadásokhoz szól hozzá, részletesen taglalva a cigány és csavargókérdést. Demagóg hangneme, amelyet a probléma kapcsán megüt, annál megdöbbentőbb, hogy ha másról nem, de papként legalább a Rerum novarum című, a szegényekkel és elesettekkel való szolidaritást hangsúlyozó pápai enciklikáról tudhatott volna. Elképesztő szociális terveihez méltóan elképesztő szóhasználattal él: a lovakról, mint „gebékről” beszél, amelyek „az ország minden szögletébe beleviszik a lóbetegség csíráit”, valamint ” veszedelmes csavargókról”, akik „kéjgyaloglást végeznek a mi szabad hazánkba, Magyarországba.”

Tovább a folytatáshoz →