2023. január 8. nap bejegyzései

NER-VERSENY

Aki a jobb, az nyer és viszi a „nyereményt”: ő lesz a világbajnok, olimpiai bajnok. Aki jobb és nyer, viszi a céget és vele a profitot. Meggazdagszik. Mert tud valamit, amit más (talán) nem. Vagy nem olyan szerencsés: mert éppen nincs ott, éppen mással foglalkozik, éppen eteti az éhes lurkóit, éppen koldul, mert nincs pénze.

Ez van

Ilyen ez a világ.

Ilyenné tettük.

 

Vajon a NER-ben is?

 

Látjuk, amit látunk: a „NER-lovagok” kitömve vissza nem térítendő állami támogatásokkal (közpénzzel), aránytalanul magas uniós forrásokkal, TAO-ból nevesített pénzekkel, a törvények rájuk szabásával – és folytathatnád napestig.

Most olvasom: „Az állam is jóváhagyta, hogy az MFB-től vegyen fel 425 millió euró hitelt a 4iG cége a Vodafone megvásárlására” (telex). 170 milliárd forintos hitel mögé odaáll az állam kezesként. Vágod, haver? Megjelent a közlönyben. Ma. Vasárnap. Most, vészhelyzetben. Amikor…

 

NER-verseny.

 

Megette a fene az egészet…

 

  1. 01. 08. vasárnap

A CHAPLIN

„… kilenc éves kora előtt kétszer is árvaházba küldték … anyja testileg és szellemileg megrokkant és elmegyógyintézetbe került … első színpadi fellépése öt éves korában volt … 10 éves korában már apró vígjátéki szerepekben játszott pantomimművészeti társulatokkal … ő alakította Billyt, az inast William Gilette Sherlock Holmes című darabjában … toprongyos csavargó figurájának születése 1914. január 5-én történt, amikor Chaplin belépett a Keystone stúdió ruhatárába, és az ismert felszerelésben (sminkben, mozgással, ruhában) jött ki onnan…”

 

Ma 2023. januárja van. Nézem a filmjeit. Ahogy mozog, csetlik-botlik; közben szeret, néz, fölsegít; ahogy csak fölemeli a kezét, a fejét; amit a szeme kifejez. Itt van most is. Velünk. Nekünk. Most is. Ő nem a múlt. Sajnos az sem, amiben élt. Az is újra-épült. A kisemberség. A kiszolgáltatottság. A megalázottság. Megint. És akkor jön Ő. És utat mutat. Reményt ad. Keserűen nevettet. Kinevetteti a zsarnokot. Talán élhetővé teszi az élhetetlent is…

 

Az Aranyláz című filmet Sierra Nevada hegységben és fölépített makettek között forgatták: „farkaséhes a két szereplő, ezért Charlie megfőzi a bakancsát. Az éhségtől képzelődő Jim szemében Charlie átalakul csirkévé”. Mintha ma játszódna.

 

A kerék forog tovább. A föld-golyóbist megint a kezükben „dobálják a nézők”. És közben röhögnek. Önmagukon. Akik nem értik. És azok is, akik értik…

 

  1. 01. 08. vasárnap

 

(Kép: A kölyök)